Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
ATOTEP 1S2S december IS.. Megkezdődnek a közvetlen német-francia tárgyalások Poincáré „örömmel“ üdvözli a tárgyalni kívánó németeket Az angol választások hatása a francia hangulatra Berlin, dec. 15. A birodalmi kormány utasította a párizsi német ügyvivőt, Hoesaii követségi tanácsost, hogy keresse fel a francia külügyminisztert és közölje vele, hogy a német kormány szeretné megkezdeni Franciaor szággal a közvetlen tárgyalásóikat. Az ügyvivő a kapót utasítás értelmében el is járt s arra való hivatkozással. hogy a passzív ellenállás a megszállt területeken most már francia felfogás szerint is megszűnt, kérte a közvetlen tárj gyalások megindítását. Poincáré — hír szerint — örömmel üdvözölte a német, kormány lépését,s kijelentette, hog ya francia kormány ezúttal szívesen kezdi meg a tárgyalásokat, amelyeknek anyaga lege lsöso-r ban a Huhr-kérdés eldöntése lesz. Később természetesen mindazok a kérdések sorra terülnek, amelyek Franciaország és Németország között függőben van- nak. Nem Igen szükséges hozzá különösebb kombináilótehetség, hogy Poincaré s vele a francia közvélemény hirtelenü! barátságosra fordult hangja elsősorban és főleg az; angol válászlások eredményéinek tulajdonithUíiii. A francia politikával nagyban egyetértő konzervatív párt háttérbe szorulása ugyanis most minden valoezinügtég szerint a teljesen Poinearé-elienes Labour Party befolyásának emelkedését vonja maga után s a francia kormányelnök most á németekhez való közeledésével kívánja letompitanl iiz ellene egész biztosan állást foglaló angol politika veszedelmes élét. A n©m&®t eriofes# kőiefassétgo? hogy Petőfi emlékét térvénybe ikiassss A szociáldemokraták sem akasztják meg a Petrcvics-féle ináltvány lelárgyalását — Vass József miniszterelnök- helyettes készséggel vállalkozik a javaslat képviseletére — A NÉP tudósítójától — Hosszú ideje fekszik a képviselő- ház előtt Petro vics_ György nemzetgyűlési (képviselőnek az az indítványa, amely szerint a legnagyobb magyar toliforgatónak, Petőfinek emlékét a csntennáriumi éy befejezéséig törvényeink között is megöröikitsék. Világos, bogy ezzel a .lépésével elemi kulturérzékét igazolná a parlament és a maga müve 1 ődiés tört éne Imi emlékezetét : és értékét tagadhatatlanul megsu- Iyositaná. Az a kézmozdulat, amellyel a költőt belehelyezzük a törvénytárba: az államépület alapzatába. gyönyörűen, lovaglásán — magyarul kerekítené ki Petőfi születésének századfordulóját s kétségtelenül frissebb világításba állítaná fajtánkat a világ szemében is. Magát az ötletet annakidején helyesléssel fogadták a pártok, egyedül a szociáldemokrata frakció állott elő különös kívánsággal, hogy ugyanis a törvény jelentse ki: Petőfit nem lehet megcen zurázn i. Az ellenvetés, amelyből kirí a zsidó mohóság, hiszen kicsoda akarna még az efféléből is üzletet, hasznot csikarni — nyilván szabad kezet szándékozott biztosítani az idők végéig a tekintetben, hogy ezentúl büntetlenül és bámtatlannl izgathassanak az országveszejtők a poéta néhány olyan versével, amelyeket szörnyű aggodalmak, megrendítő példáik és események, ifjúi lázak Írattak a királyok s királyság ellen. Az Istentől-embertől elrugaszkodott vörös hangadók állásfoglalásán nem csodálkozunk, hiszen ők maguk mondják, hogy' Petőfi földje nem hazájuk, tehát Petőfi igazságai. élettauuságai és halálos ön- feláldozása sincsenek az ő gusztusuk szerint. De meglepett bennünket a kormány magatartása, amikor a szociáldemokraták akadékoskodására lemondott arról, hogy az indítványt napirendre hozza, abból a felfogásból indulva, hogy az ilyen kérdések tárgyalásánál elen- gedihetet-len a törvényhozás hangulatának egysége és nem óhajtanák belevetni az ügyet zűrzavaros levegőbe. Ismételjük, csodálkoztunk rffa Sk tülhi ezen a meghátráláson, hiszen az indítvány ellenzéke egyedül önmagára üt bélyeget, amikor a.költőnek egypár kétségbeesett sikoltását politikai célokra örökbérletbe venni és pódiuma gramofonjába erőltetni akarja. Bocsánatot kérünk, miért ne jelenthetné ki az ellenzékkel szemben a kormány illetékes tényezője — s evvel csakugyan reális pontot tenne a eenfinnáriran emlékezéséire — hogy mi pedig, a magyar nemzet igenis tiltakozunk az ellen, hogy ebből a tíz-tizenöt extatikus feliaj- dulásból oldják ki az igazi Petőfit, hogy mi nem engedhetjük „elkenni“ a legvéresebben igaz magyar hótiszta portréját, amelyet a vörös pemzli mostanában olyan előszeretettel mázolhatott a tulajdon izrodemokrata színére s próbálta ezzel átbam isi tani az erkölcsnek, a kereszténységnek és a bátorságnak acélmintáját. Most, hogy a földrcformnovella vitájának befejezése pár nap kérdése csupán, itt az alkalom a meg- késés jóvátételére. Munkatársunk sorra járta az illetékeseket és nyilatkozataikból örömmel látható, hogy a nemzetnek ezt az etikai kötelességét még mindig 1© lehet róni. legel sőbb is Petrovlcs György nemzetgyűlési képviselőt, az Indítvány benyújtóját keresltük fel. aki kijelentette. hogy ő maga is képtelenségnek tartatul, ha a cetitcmáriami év elmúlna a nélkül, hogy a költőről a törvényhozás is meg ne emlékezzék. Hangoztatta Petrovics. hogy tudomása szerint most már a szociáldemokraták is belátják. mennyire hibásan cselekedtek, amikor ezt a. tisztára morális értelmű indítványt gáncsolni próbálták, hiszen ha van téma. amely kizárja az ob- strukció minden lehetőségét, úgy a Petőfi Sándor meg-tisztelésének gondolata csakugyan az. Sciíovszky 'Béla nemzetgyűlési elnököt kérdezte meg ezután tudósitónk az ügyre vonatkozólag. Scitovszky Béla igy felelt: — Nékem a kérdés . felvetésekor az á:: 4° SZÖVIK ROBERT EGYENRUHA- ÉS POLGÁRI SZABÓ A LUDOVIKA-AKADÉMIA VOLT FŐSZABÁSZA MÉRTÉK UTÁNI RENDELÉSEKET JUTÁNYOSÁN ESZKÖZÖL ^o-'KER-KÖZ 2.sz. fim m ANKER-PALOTA V ÍJ >ft» W Volt a nézetem, hogy a nemzet ezzel a lépésével csakugyan tartozik szellemének és a költőnek s most annyira megerősödött bennem a megvalósítás szükségének érzete, hogy azt vallom, ha másként nem lehetséges, szavazással, de a dolgot nyélbe kell ütnünk. A földreformnovella letárgyalása után, gondolom, az indítvány a várható hét-három szónok bcdeszámitásánxU sem fog pár óránál több időt igénybe venni. Klebelsberg Kunó gráf vallás- ée közoktatásügyi minAsztoa-v — aki a nemzetgyűlés előtt a javaslat képviseletére elsősorban köteles, távolléte miatt azonban erre aligha less képes — úgy nyilatkozatit, hogy néki se ellenvetése, se aggálya nincsen as indítvánnyal szemközt, de azt ildomtalannak tartaná ha a K/oeiáldcmokira- ták kellemetlenkednének. Hízik ezeknek jobb belátásában. Meskó Zoltán nemzetgyűlési képviselő, a kiekörööf választókerület követe, akinek ilyen* formán legközelebbi kötelezettségei közé tartozik a Petőfi-ullusz ápolása, ez©* két mondotta munkatársunk előtt: •- Az ország méltóságához illő és kötelességtudatából folyó tett volna, ha ezt az indítványt valóban még most, a centennárium évének utolsó napjaiban tető alá hozaók. A magam lészé- ezí a dolgot feltétlenül szüksóges- ■k tartom, nem félek attól, hogy tár* Vlása miatt az indemnitási vita ideje megrövidül, mert remélem, hogy az eredeti szöveget maguk a szociálde. mokraiivs. is változatlanul fogják megszavazni. Pékár Gyula nemzetgyűlési képviselő, a Peíőfi-Tár- saság elnöke, aki egyike volt a gondolat felvetőinek, méltatlankodva emlékezett meg Klébelsberg Kunó gróf kultuszminiszter magatartásáról. — A miniszter ur — úgymond Pékár Gyula — számos kérdésben igen könnyen üitott megegyezésre a szociáldemokratákkal, nehezen érthető teli át. miért nem bocsájtkozolt tárgyalásba velük a Petőfi-törvényjavaslat dolgában is. Annál inkább, mivel tu* domásom szerint a s*oeiáJ«féa&u»lák ma már nem is olyan vérengzők ebben a kérdésben, mint amilyeneknek őkef feltűntetik. A közoktatásügyi bizottság még ez év január 30-án letárgyalta ezt a dolgot és azóta csakugyan el juthattunk volna odáig, hogy áfe indítvány a plenum elé kerüljön. Csak kevesen tudják, hogy a javaslat magú ban foglalja az aszódi Petőfi-fiőgijnuá- zium internátusának juttatandó 21 hold föld odaítélését is. Wolff Károly munkatársunk kérdésér© a következőket volt szives válaszolni: — A nemzet annyival tartozik Petőfinek és olyan nagyok a mulasztásai ve» le szemben, hogy minden körülményei között törvénybe iktatandónak tartom emlékezetét. Sürgős szükség lenn© -- ismétlem — hogy a mulasztásokat pótoljuk B lehetőleg mielőbb beiktassa! ennek a csodálatos szellemnek nyomai a magyar törvénytárba és ezzel Petőfi halhatatlan éi-demeit méltóan elismer jük. Vasa József miniszter elnökhelyettes Meskó Zol,tát társaságában fogadta A NÉP tudósító ját és hangsúlyozta, hogy szívesen él ürömmel vállakozik a javaslat képviseletére és védelmére, ha a pártok no ki időbeli leg lehetővé teszik, hogy aa indemnitás, illetőleg a fővárosi tűr vény javas] at letárgyalása körül, élői te vagy utána, neki az — úgymond — a Petőfi-törvény a piénum elé kerül, jön. Mindenesetre egyetértett Vass helyettes miniszterelnök a többi nyilatkozóval abban, hogy ennek a törvényjavaslatnak elfogadása, nemzeti kötele» ség és ő a maga részéről szintén neu hiszi, hogy a szociáldemokraták ebben a kérdésben nehézségeket támasztaná nak. Gömbös Gyula pár lako-nikns szóban fejezte fcl «So» tót: — Furcsának tartom, hogy a Petőfi javaslatot valaki is vitatliatja. Ami kor a külföld egyhavion hódolattal foglalkozott a költővel, nekünk — telAnteí nélkül az mdemniitásra és más egyébre — est a dolgot el kell intéznünk, Persze, hogv nem cenzúrázhatják Petőfit, viszont a jó ízlés tiltja, bogy -ezt a nagyságot csak árnyoldalaival 'mutogassák: a vilá g előtt. Farkas Sünöm
