Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
EMZEXl ÚJSÁG SZÍNHÁZ, művészet Petőfi-szimfónia Hnbag Jenő műve . » A századik évforduló, mely Petőfi Sándor ' I születését ünnepli, Hubay Jenő alkalmi műve révén zenében is hódol a nagy költő legendás emlékének. ’ A nagy irók és költők sorában kevesen van- | nak, akik műveiken felül életükkel pecsételték meg az eszmét, mely szivüket hevitette. A szerelem és a szabadság hol szemérmesen gyöngéd, hol pedig sziláján lobogó költőjét saját szavai, tulajdon verssorai tüzelték. Űzték, hajtották, mint a csónakot az ár, vagy a vitorlát a szél, mind messzebbre, mind tovább, inig szembe nem találta magát a halállal. A halál pedig nem válogatott. Gúnyos, egykedvű megvetéssel várt és lesett az utmenten reá és eltaposta Petőfit is, mint a többi egyszerű halandót előbb- utóbb. A szabadságharc költőjéből lett a szabad- - ságbarc katonája és a szabadságharc ka- • tanújából lett Petőfi a szabadságharc halottja. A halotti áldozat pedig, mit Petőfi hozott, önként és rajongva, az ezrek helyett dalolt versek igazsága volt és maradt. Boldog és fiatal életével itatta fel a még nedves sorokat, mélyek feleletet vártak tőle, mint vezérüktől a katonák. És az élet félreállt, hogy a halál feleljen, mert az élő csak a jelené, a halott pedig : a jövőé! Ez a ködbevesző, áldozatrakész élet hogyne ' volna alkalmas arra, hogy maga is tárgya lehessen valamely művészi alkotásnak. Az meg, hogy Petőfi verseiben él, csak közelebbi kapcsolatot létesít a zene számára a költő életével. Hubay Jenő ezt a kettős szempontot tette magáévá Petőfi-szimfóniájában. A majd két órát igénybe vevő mű négy tételben kiséri végig Petőfit születésétől haláláig. Közben Petőfi verseinek szabadd feldolgozásával keres eleven kapcsolatot a szimfónia hősével. A műfaj, mely a szabadon váltakozó ének, kar és zene összeolvasztásából keletkezik, az oratórium és a szimfónia, sőt helyenként a dal és az opera vegyüléke. Olyasvalami, mely az egyszerű és a bonyolult hatásokat vonja össze. Szines és változatos, ha nem is mindig egységes. A négy tételre tagolt szimfónia nagyjában a régebbi beosztást követi, az egyes tételek között azonban a rendelkezésre álló hatalmas tömegek vegyes alkalmazása a hangulatok különbségét valamelyest elmossa. Viszont a nemzeti érzés felfokozott, ünnepi hullámai, a költő iránt érzett határtalan hódolat, szinte magukban hordják a tömegekre épített hatást. Nálunk, a magyar művészetben Hubay nevével összeforrott műfaj ez, mert már a tavaly bemutatott Daate-szimfónia is hasonló alkotása Hubaynak ezen a téren. Annak arányait is felülmúlja azonban a Petőfi-szimfónia, melynek előadása ötszáz személyt foglalkoztat. A tömegek mesteri kihasználása, a. hanghatások művészi kiaknázása Hubay Jenő biztos kezét, ízlését, tudását és lelkesedését dicséri. A széles keretek között tarajos és fényes hang- fcállamok hömpölyögnek, melyek félelmes erővel zengik a költő emlékezetét. Néhol megszakad a szimfónia dagadó áradata és szelíd, csöndes ellágyulások csendülnek fel Petőfi és Julia ajakán. A harmadik tétel, mely a szerelem kertje a műben, bensőséges és meghatott hangadata. A negyedik viharos, harcias kezdet után a gyermekkar ártatlan hangjaival fogadja az elesett hős elröppenő lelkét, melynek tiszta és keresetlen melegsége puha sugarakkal ékes részlet. Az első és második tétel az Alföld gyermekét és táját énekeli meg. A teljes zenekarban helyet találnak a. cimbalom, a tárogató és a furulya is, mint különleges magyar hangszerek. A szimfóniában négy énekszerep van. Petőfit Székelyhidy Ferenc, Júliát Medek Anna énekli, lelkes és szárnyaló művészettel. A Géniusz szólamát Tihanyi Vilma, a Halál hangját, melynek komor és sötét ütemei erőteljesek, Venczell Béla látja el szépen és hatásosan. Az ünnepség, melyet a kormány és a székes- főváros támogatásával a Petőfi Társaság ren- i dezett a Városi Színházban, Pekár Gyula, a | Petőfi Társaság elnökének gazdag beszédével kezdődött. Majd a Szeptember 'cégén cimü költeményt szavalták el Jászai Mari, Pavlay Erzsi, Grill Lola és Huszka Nelly angol, francia, német és olasz nyelven. Aztán Szabados Béla pályanyertes Hiszekegy-ét, ezt a bús és dacos fohászt játszotta a zene- és énekkar, amit állva hallgatott meg a közönség. A Városi Színház díszes és előkelő közönsége lelkes hangulatban követte a Petőfi-szimfónia hódolattal és rajongással átitatott ütemeit, me- . lyek a századik évfordulónak nagyszabású ünnepében elhangzottak. A vezénylő szerzőnek. Hubay Jenőnek az elismerés viharos tapsaival adózott a tömött nézőtér. Radnai Miklós,
