Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
kalte» egymásnak hódolnak. Végül ujra a nagyasszony, Jászai Mari áll az emelvényre és magyarul mondja el a verset. Olyan rajtot vártunk, mely szétveti a termet. Csalódtunk. Udvarias és hűvös taps volt. Mégis csak különös a díszelőadások közönsége. Ünnepelni jön, de lelkesedni nem akar. Elkövetkezett a szimfónia. Fenn a színen megmozdul a rengeteg: a legnagyobb apparátus, melyet zenei mü nálunk valaha mozgósított. Csak a hegedűsöket nézem: a filharmónlknsok egész testületé megszerezve a Hnbay-iskola félszáz fiatal hegedűművészével. A vonósok páratlan elitcsapata bárhol győzne a világon. Ugyanannyi fúvó és minden más hangszer, a cimbalomtól a ßax-kflrtig. Ütegek és hadosztályok. Eubay széles, energikus mozdulatokkal dirigálja őket. Maga a szimfónia voltaképpen nem szimfónia. Az oratórium, a kantáié és a szlmfónikus költemény valamelyes uj keveréke. El kell azonban Ismerni, hogy hatásos. Sajnos, hogy csak a forma nj, •A mű stílusa, fölépítés© régi, kipróbált utakon halad. Nem a dallamok, a reminiszcenciák, hanem a hangulatok. Például megszólal a géniusz: »Szabadság, szerelem, e kettő keli nekem« és körülötte világosan, félreérthetetlenül zsong a Lohengrin egész hattynromantikája. fis Így tovább a megmagyaritott Trisztán- erotikáig, mely Petőfi és Júlia szerelmét zengi Ami a magyarosságot Illeti, a mü éppen csak meguemesiti, előkelővé és folyamatossá te' zl azt az írásmódot, melyet húsz-harminc évvel ezelőtt magja» fosnak tartottak, melyre azonban súlyosan rácáfolt a legnjabb idők kutatása. Nem tartjuk azonban helyénvalónak pia a rideg, boncoló és elvont esztétikai í tényeket megállapító kritikát Hubay mester az 6 lelkességével egy tauepet kívánt szolgálni, apoteózist irt s a’Peíőfi- szimfóniában csakugyan mindaz megvan, amit Ilyenkor a cél és az alkalom megkíván: retorika, szélesség, pompa, zaj, változatosság, népszerűség, hatás. Az igazi szímfónikns mélységüket alkalmi darab nem is bírná el. Eubay különben is inkább színpadi komponista, mint fczimfónikns. Ez a munkájú teljesen dekoratív a ebből a szemszögből kívánja a jaegitóiéex A szólókat Mr.dn'k Anna, Tihanyi Vilma, Üzckelyhidy és Vencel énekelték, művé- Ezetük teljességével szolgálva az illusztris szerző intencióit s az est jelentőségét líulay Jenő érdemeinek kettős jutalma volt a mai előadás. Hatalmas eszközökkel, ragyogó keretben látta megvalósulva egyik alkotását és meleg ováoíókban sugárzott feléje a magyar közönség szőreié te és hódolata. *"»ra Jfvrét,
