Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
FESTI NAPLÓ 1923 február A Hogyan írta meg szimfóniailag Hubay Jenő Petőfi életét Nyilatkozik a szerző a Petőfi-centennárium zenei ünnepségének előkészületeiről (Saját tudósítónktól.) A német kultúra logfénye1 sebl) dokumentumai közé sorolják a bayreuthi és a müncheni zenei ünnepeket, amelyeken a világ legkiválóbb muzsikusai, szólisták és orehesztorek, dirigensek és rendezők működnek közre, hogy a németek zenei tudását bemutassák az odasereglő nemzetközi közönségnek. . Petőfi születésének századik évfordu- I lója alkalmából Magyarországon is nagyszabású 1 zenei ünnepre készülnek, amelynek központjában ! Hubay Jenő áll, maga köré csoportosítva jóhirű j filharmonikus zenekarunkat, operai kórusunkat s az Í ‘ Operaháznak néhány jeles szólistáját. Ennek a zenei ünnepségnek is az a célja, hogy a külföld előtt dokumentálja a magyar zenei kultúrát. A Petőfi-centennárium zenei ünnepélyét a Petőfi : Társaság február 26-ikára tűzte ki, amikor is mint- ! egy ötszáz közreműködővel a Városi Színházban előadják Hubay nah erre az alkalomra írt Pciőfi-szim- fóniáját. Az ünepség alkalmával fölkerestük Hubay Jenőt, aki különösen érdekes részleteket mondott el a mű nagyvonalú előkészületeiről. — Hetek óta dolgozunk — mondotta Hubay — egy szakértőkből álló bizottsággal, hogy a hatalmas zenekart, kórusokat és gyermekkarokat, amelyeknek befogadására a Városi Színház ■színpada is kicsinek bizonyult, elhelyezhessük. Cristofáni operai műszaki ig’azgató tervei szerint végre mégis találtunk megoldást: a Városi Színház zenekarát befedetjük és a mű negyedik részében bekapcsolódó nyolcvantagú gyermekkar részére a színpadon külön esztrádot építünk. — A mű egyébként négy tételből áll. Az első tétel Petőfi születésével foglalkozik és szimfóniailag festi a. nemzet örömét, amikor a zseni megjelent közöttünk. Ekkor egyszerre, mint egy égből jövő sugár, felhangzik a Géniusz hangja és elénekli Petőfi jeligéjét, amelyet azután egy kettős kar kibővítve, himnuszszerűleg befejez. A második tétel Petőfi szülőföldjére, az Alföldre vezet és itt egy forró alföldi nap zenei visszhangjában éli ki magát. A harmadik tételben Petőfinek Júlia iránt érzett rajongó szerelmét igyekszem megfesteni. Az utolsó tételben Magyarország tragikus helyzete a téma, Petőfi beáll katonának, elbúcsúzik Júliától és még hallja, hogy a katonák az ő csatadalát éneklik, amikor magasan tartva a nemzeti lobogói, meghal a hazáéit. A művet nagy vegyes kar fejezi be, amelyben Petőfi „Jövendölés“ című költeménye van felhasználva. Az egész kar énekli: Anyám, az álmok nem hazudnak, Dicső neve költő fiadnak, soká, örökkön él... — A Petőfi-szimfóniával végtelen szeretettel foglalkoztam. Inspiráltak a költő halhatatlan művei és az a reményem, hogy a coutennárium zenei ünnepe is méltó lesz a nagy költő emlékéhez. A szimfóniában Medek Anna, Székelyhidy Ferenc, Tihanyi Vilma és Venczell Béla éneklik a magánszólamokat és Jászai Mari, valamint Paulay Erzsi interpretálják a mű drámai részeit. Elmondotta még Hubay Jenő, hogy az estének díszelőadás-jellege lesz és azon a kormányzón, a fő- hereegóken és a kormány tagjain kívül résztvesz teljes számmal a budapesti diplomáciai testület is.
