Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

Kiibayí Jenőnek Pef5fi-szimrom«.JM­-— A FetSii-ccnienaáríuin zenei ünnepe. — Nagy szélű záróakkorddal fejeződött be a Pét Síi szül délének századik évfordulója alkalmából renuezeit o rsz^gos ünnepség: a Petöfi-Társaság hét­főn, a fényesen diszitett Városi Színházban, elö- adalta Hubay Jenőnek e célra Írott uj Pctöfi-szimfó- niáját; a filharmonikusok, az operaházi énekkar, a Palestrina-khoras és a Budai dalárda közreműkö­désével. Több mint háromszáz karénckes, négysze­resen dotált zenekar cs az operaház legjelesebb ma­gánénekesei interpretálták lelkes ambícióval Hu- baynak nagyszabású müvét, mely ugyan nem szim­fónia, hanem inkább afféle világi oratórium (mely­ben az Evangélistának speaker-szerepét előbb a Géniusz, utóbb pedig ínaga Petőfi látja el), vagy szimfóniái költemény, vagy pedig Petőfi verseiro írott zeneképek sorozata de akármelyik műfajba soroljuk is: tagadhatatlanul érdekes és artisztikus, Igaz művészi alkotás. Hubay ujabban csakis aktuális eseményeknek hódol múzsájával; a világháborúnak szentelte egyik háborús szimfóniáját, a tavalyi Dante-évfordulóra irta Dante-szimfóniáját és a mostani Petöfi-centenná- rium alkalmából ezt a ma bemutatott Petöfi-szím- foniát (Pasteur születésének századik évforduló­jára bizonyára Pasteur-szimfóniát is ir majd, külön védoltásokkal.) És e különböző aktuális alkalomra írott Hubay-szimfoniák nagyban hasonlítanak is egymásra; csak a zeneanyaguk különböző . . . A Petöfi-szimfonia első része a költő születé­sét, a nemzet ürömét cs Petőfi géniuszának megszó­lalását („Szabadság, szerelem“ jeligével) tárgyalja; a második rész címe: Szülőföld, és a magyar alföld apológiája; a harmadik rész Júliához való szerel­mét ecseteli himnusszerűén (mintha csak saját bol­dog völegénységének egykori érzelmeit elevenítené föl a szerző!); és a negyedik rész a szabadságharc­nak, a költő halálának és megdicsőülésének apo- theczisa. Mind a négy rész Petöfi-verseken épül föl és rendkívüli fokozódásokban szólaltatja meg a zongorákkal is bövitett nagy zenekart és a még gyermekkhórnssal is tarkított vegyes énekkart, mig a magánszólamokban Medek Anna, Tihanyi Vilma, Székelyhidy és Venczell buzgólkodnak. A hétfői bemutatónak fényes, előkelő közön­sége (ott volt a kormányzó é3 József föhercegék is) zajos lelkesedéssel fogadta a nagyszabású művet, és szívélyesen ünnepelte a személyesen vezénylő zene­szerzőt, valamint a főbb közreműködőket. A szimfónia előtt Pékár Gyula bevezető dik dója után a Szeptember végén gyönyörködtetett; Já­szai Mari angolul és legvégül magyarul, Huszka Nelli franciául, Grill Lola németül és Paulay Erzsi olaszul szavalták a világirodalom e legszebb lirai versét. Szebb ünneplése volt ez a költőnek, mintha akárhány tetralógiát is írtak volna róla..-. (—Mi.) * (Hangverseny.) Nem nagy közönség jött el Burldn hétfői dalestólyére (talán nem bíztak a meg­tartásában), de akik eljöttek, a távolmaradtak he­lyett is tapsoltak — különösen a Wagner-részletek után, (Stolzingi Walter dalát énekelte Am stillen Hurdról és a Grálról szóló elbeszélést) és végül az Aida-duett drámai előadásáért Radnai Erzsivel osz­tozkodhatott a közönség zajos elismerésében. • (Két fiatal magyar művész). Sebestyénné- Mannaberg Rózsi zongoraművésznő és dr. Sebestyén Sándor gordonka­művész, a Nemzeti Zenede volt tanárai, több év őta külföl­dön szerepelnek. Jelenleg Svédországban, Stockholmban és Göteborgban rendeztek több önálló hangversenyt, az ottani kényes kritika őszinte elismerésétől kisérve. Dicsérik biztos technikájukat, a ritmikában simuiékony, kifejezésteljes. jtőmegvonzé játékukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom