Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

st, 1922»zömba't, május 13, HAGYAEOESZAG iítűnt á Pilvax Petofi^emíéktábíája \ Senki sem tudja, Hová terűit a történelmi ereklye. — A Lifoasinsky-Ház, a Pilvax, -a „Közvélemény" asztala meg Petőfi két dákója. — Bolyongás a múltban, eredmény­telen nyomozás a jelenben. — Áz uj Pilvaxban nincs befalazva a tábla. — Nincs a Petőfi-íiázban sem! — Magával vitte a közben meghalt Scbowanetz János, a régi Pilvax utbisó tulajdonosa ? A Magyarország kutató kőrútja (Ä Magyarország hidósitójáiól.) A főváros szociálpolitikai bizottsága tudvalévőén elhatá- rozta, hogy több épületet, amelyhez Petőfi pesti életének valamelyes nevezetes momentuma für . zöUkx emléktáblával.• jelöl meg. Ezek között sze- repeitaz. az emléktábla is, amellyel az egykori ■.Piiyax-káyéház helyét óhaiíjá megörökíteni a ' főváros. ; ÍSmlékézetes, hogy amiként volt valaha Pil­vax kávéhoz, oly módon volt már Pilvax-emlók- ■tádtaii. Amiként azonban idők folyamán át- alehűlt a Pilvax£kávéháziiák még a helye is s a régi ^Közvélemény“ kerek márványasztala po­ros múzeumba (a Petőfi-házbaj került, akként teljésen átalakult a Pilvax ■emléktábla, annyira átalaknlt, hogy jelenleg nyoma sincs. Nem tudják, hol van, nem tudják, hova került. Mást nyomoznak utána. Kínálkozik az al­kalom, hogy magunk is elinduljunk régi idők • régi-emlékeinek nyomán s visszaszállj unk kissé; elmúlt korok útvesztőibe, talán még — a Pilvax- emlóktáblának is nyomára akadunk. Magyar Elek Pesti históriáiban sok min­den emléket összegyűjtött a Pilvaxról, meg a nevezetes Libasinsky-házról is, amelynek TJri- utcai (most Koronaherceg-utca) frontján talált helyet a nevezetes kávéház. Ö Írja: — Mintha már akkor előrevetődött volna az árnyéké, hogy Pest. a kávéházak városa ■ less, ahol társadalmi, politikai és irodalmi élet a kávéház körül koncentrálódik, az el­maradott egyébként kicsinyes dumaparti vá­rosban született meg a Pilvax és vele a kávéház történetének legcsodálatosabb, leg- imponálóbb fejezete. A Pilvax, benne a „Közvélemény“ kerek márványasztala, . pattant ja lángra a hamu alatt izzó szikrát, Jiöézá'vTlagrá .megindította a lavina-, a.magyar nemzet ujja­* születésének véresjjjfa. ú>i4i! B1 v»2., U^-^tR^k^ávéház porkoíuiá-^szagu, pipafusfos“ Ievégcjmtén. adták még a döntőerejü lökést. . . — Világos után újra Városház-térré szür­kült vissza a Szabadság-tere, Pilvax kávés .Haynaú jöttére' riadtan vitte a pincébe aForra- ■ daími dsarnok ivaíaktí cégtábláját, luesszel le­öntötte a zöld mezőben fehérre satírozott piros betűket, hogy áruló- nyomuk ne maradjon, a ne­vezetes ifjúsági tanya él csöndesedéit, világitó, izgalmas napjai vissza se tértek többé soha, A PilVáx-név is nemsokára lekerült a frontról, valami Motz nevű ember lett a gazda a har­mincas évek végén Privorszhy alapította kávé- házban, mire pedig az Uri-utca nevét a Korona­hercegé váltotta fel, már a Budáról átszárma- - zott Schőja Antal főzte és mérte a kávét a 7. számot viselő Libasinsky-ház földszintjén. — Schőja idejében az volt a fő, hogy jó le­gyen a kávé, elsőrangú a fagylalt, eszményien .finom a- tubák.,.. Az egyetemi ifjúság feléje se nézett a hajdan való Pilvaxnak, éjjeli élet meg pláne nem dúlt. a? öreg boltívek alatt. Schőja meggazdagodott, meghalt, helyét Schovanetz János, (Johann, az addigi főpincór) fogadta el, a kolozsvári történelmi ereklyemuzeum támoga­tásával már," emléktáblát is tétetett március 15-ike ötven­éves fordulóján (1898-ban) a Koronaherceg- Utcai ajtó fölé, amikor egy megkopasztott áldozat leleplezte, hogy egy titokzatos benyílóból tapétaajtón to­vább vezet az ut át a szomszédos Seifferi-féle házba — egy csinosan bntorozott kártyabar- langba. Nemsokára ezután egy vállalkozó csoport lebontásra ítélte a házat. A Pilvaxot becsukták, a „Közvélemény“ asztala, Petőfi dákója a Petőfi- házban találta meg méltó és végleges helyét. A Pesti Históriákból pontosan értesülhe­tünk a Libasinsky-házról, erről a hosszú, mély épületből, amely az Uri-, és Gránátos-, ma Ko­ronaherceg- és Városház-utcák között terült el. A szerteágazó Libasinsky-familia volt a tulaj­donosa, A „Belvárosi udvar“ és a belvárosi Házépítő rt.“ bérpalotái elsöpörték a Liba- sinsky-házat és közvetlen szomszédait. Utca is telt a helyükből, folytatása a néhai Harisbazár- uicájának, teli ragyogó üzlethelyiségekkel, s a kis utcácskában az egyik helyiségben ott van a hamvaiból feltámadt felirás: „Pilvax®, egy uj kávéház cégére gyanánt. Be hol van az emléktábla? Az 1848-baú elhelyezett tábla eszméjét a kolozsvári ereklyemuzeum akkori igaz­gató őre hozta javaslatba. A kivitelhez nyomban 100 koronát ajánlott fel, Nedo- roszkék János kolozsvári polgár, aki mint 15 éves tanuló, a Pilvax-kávéház ajtajában ál­lott és még Petőfi ajkáról hallotta elhangzani a Nemzeti Dalt. A múzeumi igazgatósága az egyik szatmáf- megyei bányában több méter hosszú és közéi egy méter széles, az akkori épület kávéházá­nak homlokzatával arányos fekete márvány- ^^kÖiáblái limitet éti. j, Bartók Lajos, a Petőfi-Társaság akkori alelnöke Kpilő Miklój szob­rász műhelyében véstek bele a betűket s egy Iwf nyelvtani hibát csináltak bele. Falrahelyezósét a táblának a kávéház akkori tulajdonosa, Scho- vaneiz János eszközöltette. Ünnepélyesen le­leplezték a táblát, Kreith Béla gróf vezette az ünnepélyt, amelyből az oroszlánrészt a buda­pesti Kossuth Lajos-asztaltársaság vette ki. A Ganz-gyár EöO főből álló dalosköre is szerepelt az ünnepélyen. Pár évvel a háború előtt hírül adták, hogy a Pilvax-kávéház épületét le lógják bon­tani. A kolozsvári müzeürrí megkereste akkor a fővárosi tanácsot és megkérte arra, hogy vegye gondjaiba a történelmi műemléket s függessze azt fel az uj épület megfelelő . helyére, kijavitán ugyanakkor azt a nyelvtani hibát, melyet a betüvéső ejtett. Kitűnt azonban, hogy ez a törtéúelmi emléktábla teljesen hiány­zik az uj épületről. Hova kerülhetett? — kérdezi most a kolozsvári ereklyemuzeum, kérdezzük mi is, kérdezi az egész magyar közvélemény. A Magyarország nyomozza a táblát Elboíyohgván így a múltak emlékei között, elérkeztünk a jelen — hiányaihoz. Addig irtunk ez; emléktábláról, amíg végül kiderül, hogy . fiinhs.; ‘ ' ■ - - - • _ ­Ma.eŰfezdtünk nyomozni a tábla után és nyomozásunk eredményét az alábbiakban közöljük: A Fővárosi Múzeumban ■kijelentették: —Nem tudjuk kova került, nálunk nincsen. A Műemlékek Országos Bizottsága nem tud a tábláról senimit. — Speciális műemlék ez, forduljunk — úgy­mond — a Petőfi-T ár sasághoz, ott kell, hogy tudjanak róla. Megkérdeztük a Petőfi-Társaság titkárát, a Petőfi-ház gondnokát, Pakots Józsefet, aki a következőket mondja; — Én úgy vagyok informálva, hogy az em­léktáblát, esetleg az újonnan épült kávéház bel­sejében építették be a falba (?) Vájjon tényleg ■czegtöttéukih nem tudom?, lessék SÖ semélye­sen megnézni és meggyőződni róla, helyes-e az információm. Nekem eddig nem volt alkalmam utánanézni. m Elmentünk tehát az uj „Pilvax“-kávéházba, hogy ott keressük az emléktáblát. A Pilvax-höz cimzett kávéház ugyan nem a régi helyén: a Libasinsky-ház Koronaherceg-utcai frontján van, hanem a „Belvárosi Házépítő Részvény- társaság“ modern bérpalotái által határolt kis közben, melyet azóta Pilvax-köznek neveztek el. A félhomályos kávéházban néhány újságot olvasó öreg nr tartózkodik, legtöbbjük nyugal­mazott városi vagy állami hivatalnok. A kávéházban mit sem tudnak az emlék­tábláról. Az öreg Schovanetz János már meghalt, az idén télen felesége is elhunyt s a kávéház jelenlegi tillajdónosnője, özv. Paris Vilmosné szerűit az emléktábla soha nem is volt ebben a kávéházban. — Meglehet azonban, — mondja elgondol­kozva — hogy az öreg Schovanetz, aki maga is sm emlékekéi § Őszintén szólva kissé fukar ember volt,” magával vitte á% emléktáblái, mikor eladta nekünk ezt a kávéházat. Igaz ugyan, hogy akkor is nyomának kellene lennie a falban, ha ide valamikor befalazták volna. Kikisér a házfelügyelőhöz, talán az tud róla valamit. A házfelügyelő kétfelé sodorja a bajuszát és nagyoú elcsodálkozik: —■ Most hallok először az emléktábláról. — Tessék talán a Schovanetz-örökösökhöz fordulni, — mondja Párisné, -? ha ,jól tudom, ott laknak a Thék-féle bérházban az Üllői-út 60. szám alatt. Vagy ők mondanak valamit, vagy öreg takarítónőjük, ki húsz évig takarí­tott a kávéházban. Különben úgy emlékszem« hogy boldogult férjem is kereste már az em­léktáblái, de ő sem találta meg. Megkérdeztük Ferenczy Zoltánt is, a Petőfi-Társaság alelnöhét az emléktábla sor­sáról. Ö már töbet tud: — Annakidején, mikor a Libasinsky-házat lebontották, Schovanetz János nálam járt és pártfogásomat kérte egy és más dolgában. Én el is intéztem amire megkért, azonban azzal a kikötéssel, hogyha az emléktáblát átveszi, el­helyezi az uj Pilvax-kávéházban és gondját fogja viselnii Schovanetz ezt megígérte, de hogy azóta mi történt a táblával, nem tudom, A Belvárosi Házépítő r.-t. gondnoka, Schanda Ferenc műépítész, szintén nem tudja, mi történt az emléktáblával. — Igen, emlékszem rá, — mondja, — hegy az emléktábla ott volt a régi Pilvaxhávéház bejárata felett, de hogy mi történt, azt bizony igazán nem tudom. Utána fogok nézni írásain*, között, hátha ott nyomára akadok. Schowanetz János neveli leányánál az Aréha^uton Elindultunk az utolsó nyomon: is, miután; a mai Pilvax tulajdonosnője azt állitja, hogy az öreg Schowanetz körül tűnhetett- el a régi Pil­vax emléktáblája. Megtudtuk, hogy Schowanetz János tavaly decemberben, a felesége pedig ez év januárban meghaltak. Jómódból szegény sorsra jutottak, úgy váltak meg az élettől, meg* maradt ingóságaikat elárverezték. így mondja ezt el nekünk Scfioap.anetzék ne­velt leánya, férjezett 'TákáCshé, akik vendég-i lősné az Aréna-ut és Eóti-ut sarkán, a tro -y,,$iQnd ja — határozottan emlékszem a táblára, ott volt a. régi Pilvax- kávéház ajtaja fölött, nevelosztileimneL’M' Libán ■ sinsky-ház lerombolásakor, nyoma veszett a táblának és azt határozottan tudom, hogy az üj kávéházban a tábla sem bent, sem kint nem volt. Csak az tudhat a tábláról, aki lerombol- tatta a régi Pilvax-kávéházat. Ezzel azután mára véget ért a nyomozd* sunk, a szálak teljesen összegubancolódnak. A Libasinsky-házat annakidején 1810 körül a szétágazó család örököseitől Halász Adolf ál­latorvos vásárolta meg, aki pénzosoportot ho’- zott össze a ház és a vele szomszédos két épü­let leromboltatására és újra felépítésére. Ez 1910 körül történt A pónzcsoport ne­hezen alakult meg, a megvásárolt és kiürített házak hossza ideig üresen álltak. Halász kezé­ből kiesett az egész dolog, végre is uj erők léptek akcióba s közvetlen a háború előtt meg­történt a lerombolás és felépítés a Belvárosi Házépítő és a Belvárosi Udvar részvénytársa­ságok utján. Ezeknek. kellene tehát tudniok a tábláról, de mint Schanda műépítész fenti nyi­latkozatából lakjuk, itt is kevés a remény aga, hogy a nevezetes táblát megtaláljuk.- 1 1 ---- -----------------— ' S ándor fi&PÚlw igémet tai»£ esz esS&án £t»óm»a A Matiri jelentése szerint Belgrádbaú az a hír terjedt el, hogy Sándor király igényt tá­maszt az albán trónra. A szerb kormány támo> gatja ezt az igényét és kedvezően fogadná a perszonáluniot Albánia és a délszláv állam kö­zött. (MTI.) Két évvel meQ'faossza&Mt&ttaSfc az amerikai S>evánú<®víási kov»- lútoző t®wén&£ Washington, május 12. Az elnök a bevándorlást korlátozó törvény: Hatályát junius 30-tól kezdve további két évre meghosszabbította. Ez a törvény tudvalevőleg úgy rendelkezik, hogy minden európai állam polgárai közül évenként a már Amerikában élő honfitársa számának három százaléka vándo­rolhat be. I FÉNYES. ZSÍROS PATTANÁSOS ARCZJ3ŰKNÉL GYÖNGYPORT HASZNÁLJON; Névre visytewnki j

Next

/
Oldalképek
Tartalom