Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
2 CsonKaiwagyarorszAg 1922 fanuár 17 A segesvári Petőfi szobor ideiglenes elhelyezése. Kiskunfélegyháza mellett foglalt állást a Petőfi Társaság. — Hol született Petőfi Sándor? — Félegyháza és Kiskőrös versengése. Amint már megírtuk, a megmentett segesvári Petőfi-szobor ideiglenes elhelyezésén fáradoznak a kormány, a Petőfi Társaság -és hét versengő város. A nemes versengésben —- dicséret; azoknak, akiket illet — Félegyháza és Kiskőrös járnak elől. A kormány, amelynek tiszta a szobor elhelyezéséről határozni még nem döntött; annyi azonban a jelenlegi körülményekből megállapítható, hogy vagy Félegyháza, vagy Kiskőrös kapja a nemzet drága kincsét képező Petőfi szobrot ideiglenes megőrzés végett. Mi Félegyháziak, Isten és ember előtt több jogot formálhatunk erre a szoborra, mint a Kiskőrösiek. Az ifjú évek ábrándos álmai, a tiiinkó- sip, a vesszőparipa, a lelkes tfju első rajongása, a Kiskunságnak istenien megénekelt első denyomásai ide fűzik Petőfi Sándort. Számos iskolánkban, szin tiszta magyar inainkban és lányainkban mi hatalmasabb Petőfi kultuszt ápolhatunk, mint Kiskőrös. A mi iskoláinknak száma jóval felülmúlja Kiskörös iskoláinak számát. Kiskőrösnek — dicsérettel legyen mondva — már van Petőfi szobra, nekünk még nincs . . . Ilyen "körülmények között boldogan értesülünk róla, hogy a Petőfi Társaság, a magyar Petőfi kultusz Veszta tüze, gondosan mérlegelve a felmerült óhajokat, a célszerűség és gyakorlaíiság szempontjait, a f. évi január hő 8.-án tartóit zárt ülésében, az alább közölt jegyzőkönyvi kivonat bizonysága szerint amellett foglalt állást, hogy a segesvári Petőfi szobrot ideiglenes megőrzés és gondozás végett Kiskunfélegyháza kapja: Kivonat. A Petőfi társaság 1922. január 8.-án tartott zárt ülésének jegyzőkönyvéből : 2. Elnök bemutatja Kiskörös és Félegyháza beadványait, hirlapköz- leményeit és propaganda munkálatait a segesvári Petöfi-szobornak részükre való juttatása iránt. Elnök közli az eziránt a kultuszminiszternél tett lépéseket is s felhívja az ülést, hogy ez ügyben formálja meg a társaság véleményét, Hosszú beható tárgyalás után a Társaság túlnyomó többségének véleménye a következőkben domborodott ki: A Társaság a megmentett segesvári ércszobrot ezidöszerint a nemzet kincsének tartja, amelynek őrzéséről. ideiglenes elhelyezéséről a a kormány tiszte határozni s a kormány erre illetékes minisztériuma a kultuszminisztérium. A Társaság véleménye szerint a szobrot véglegesen a kultuszminisztérium nem adhatja át senkinek, hanem csak arról lehet szó, hogy azt vagy saját őrizetében megtartja, (esetleg Pest vagy Buda valamely terére felállítva) vagy megőrzés végett valamely erre érdemes városnak hasonló elhelyezéssel átengedi, olyan városnak, amely ezt a tisztességet kéri, a szobor elhelyezésének anyagi költségei viselésére képes s az őrizetbe vételt a majdani visszabócsátás kötelezettségével vállalja. Ily városokul lennének tekinthetők Kiskörös, ahol a költő született, Félegyháza, ahol nevelkedett s ahol örökszép költeményeinek benyomásait nyerte, melyet költői érzése második szülöHabár az irodalomtörténet eddigi megállapítása alapján Kiskőröst tartjuk Petőfi születési helyének, anélkül, hogy Kiskőröst e büszkeségétől megfosztani szándékoznánk, mégis érdekesnek és leközlésre méltónak földjének vallottt, („Ez a város születésem helye") vagy Szalkszentmár- ton községe, ahol legszebb költeményeinek ciklusait irta s általában mind azon városok és helységek, melyekhez a költő etetőnek jelentős mozzanatai fűződnek s mely városoknak és helységeknek er 'öltő szobrával való ékesitése e nemzeti becsület és. kulturérzés kérdésével egy s melyekben az e téren történt mulasztást a tentennáris ünnep alkalmából csak a mai idők végzetes szomorúsága és lehetetlensége menti. Az adott esetben Kiskőrös és Félegyháza jöhetnek szóba. A kérdést a Társaság nem a városok nemes versengése szempontjából fogja fel, hanem a célszerűség és gyakorlatiasság szempontjait tekinti s minthogy Kiskörös ereklyeként őrizi nagy fia szülőházát, azonkívül pedig — örök dicséretére legyen mondva — már 60 évvel ezelőtt felállította magának az első Petöfi-szobrot, amely kőszobor, ha az idők \ viszo- tagságainak nyomait mutatja is, csak annyival szentebb és értékesebb ereklyéje a Petőfi észmének és a kiskőrösi Petőfi tiszteletnek, ennek folytán a segesrári ércszobrot ezidö szerint, feltéve, hogy Félegyháza a fenti feltételeknek vállalásárá magát kötelezi, őrizetre a Társaság Félegyháza városának javasolja átengedni. A kivonat hiteléül. Dr. Pékár Gyula Szavai Gyula elnök s. k. főtitkár s. k. farijuk azt a levelet, amelyet Petőfi még élő két rokona, Herpai János és Herpai Zsuzsanna férj. Baki fózsefné a Magyarság cimü lapnak irt, melyben a teljes meggyőződés hevével állítja be, hogy Petőfi nem Kiskőrösön, hanem Szabadszálláson született. íme a levél: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapja janár S.-i számában a Petőfiért verseng Kiskőrös és Félegyháza cimü cikkre válaszolva, tisztelettel értesiljük a Szerkesztő Urat, hogy mi, alulírott Herpai János és Herpai Zsuzsanna férj. Baki Jó- zsefné, mint a Petőfi Sándor még élő rokonai pontos adatokkal bizonyítjuk, hogy Petőfi Sándor 1823 január 1.-én tizenkét és egy óra között Szabadszálláson született és azt a portát is megtudják mutatni, ahol született. De mivel Szabadszálláson nem volt luteránus templom, Petro- vics István és felesége, Hruz Mária pedig luteránus volt, a kis Petőfit nagy tél idején Pandur József kocsiján vitték keresztelni Kiskőrösre. Abban a házban, melyet a kiskőrösiek Petőfi szülőházának neveznek, Peírovics Istvánnak akkor valami Dinka nevű barátja lakott ott és ezek lettek a keresztszülők. Továbbá, amikor exhumálták a Petőfi-család halói iáit, mink is meg voltunk hiva. Petőfi anyjának még a fejkötője is úgy volt, mintha most temették volna el és Petőfiné Szendrei Juliánnak a medaillona is sértetlen volt egy ' szaliagoa. Azt is tudjuk bizonyítani, hogy Petőfi apjának birtoka ma a Szabadszállás község tulajdona. Mink az élő rokonai vagyunk Petőfi Sándornak. Nagyanyánk Hruz Anna, férjezett Baranyai Péteraé ugyanis testvére volt Petőfi Sándor édes anyjának, Hruz Máriának. Mi tehát másod unokatestvérei vagyunk Petőfinek. A fia, Zoltán, amikor már tüdőbeteg volt, a szüléinknél, Herpai Jánoséknál üdüit és feküdt három hónapig, halála előtt aztán pár héttel orvosai tanácsára Péstre ment és ott november havában meghalt. Fényes temetésében elhalt testvérünk, Herpai Teréz is résztvett Szász Károly református püspök úrral és a Petőfi Sándor dajkája Bocka Zsuzsanna Pöcze Györgyné is. Petőfi szülésznője, Höss Józsefné szabadszállási szülésznő volt akkor. A temetésen Herczeg Ferenc elnöknek, akivel le is fényképesztek bennünket, kijelentettük, hogy a mi rokonunk. Petőfi Sándor szabadszállási születésű. Annakidején, amikor Petőfi Sándor, mint képviselő lépett fel Szabadszálláson, az erre vonatkozó sajátkezű Petőfi Sándor leveleket, amelyeket barátjának. Bacsó János és Bankos Károlynak irt, magunknál őrizzük és ha kell bővebb adatokkal is bizonyítunk mindent, mert a mi halálunkkal befejeződne minden bizonyíték. Hazafias tisztelettel Herpai János és Herpai Zsuzsanna férj. Baki Józsefné. Kiskunfélegyházának és Kiskőrösnek a Petőfi szoborért való nemes versengése idején kezünkbe került egy kis költemény, melyet Komoróezi Miklós menekült rozsnyói katholikus főgimnáziumi tanár, hires etnográfus, jelenleg a dorogi kőszénbányánál beosztott tornatanár irt, a kiskőrösi Petőíi-ház emlékkönyvébe: megrög zitve lángoló lelkének ama benyomásait, amit Kiskőrösre való első megérkezése és a Petőfi ház első meglátása alkalmával érzett. íme a költemény. Kiskörös, Kiskörös! Jó Petőfi Sándor. Ihletett lélekkel léptem pátriádba, Nagy Petőfi Sándor! . . . Azt hitiem, Istentől mindennel megáldva — Mint zarándok vándor — Itt .gy igaz, lelkes magyar falut iátok! . . . Mennyire csalódtam! Nem magyar szó cseng itt! Povedálva tótok Lépkednek nyomodban, De nem nagy és nemes példákon hevülve! „Alfölded" sík terén Most is tót erkölcsben és szokásban élve... . . . Magyarság tengerén Nebánís tót szigetként magyarok gunyjára, Szláv nemzetiségben! Nebánts-tét szigetként lelkünk fájdalmára, Nem testvériségben! . . . Kiskőrös, Kiskőrös!... Jó Petőfi Sándor! Elborul a lelkem! . . . * Jaj! Hogy fájó szívvel, mint csalódott Úgy kell innen mennem! [vándor Kiskőrös [Petőfi-ház], 1918. szept. 27. Komoróczy Miklós menkült rozsnyói kath. főgim. tanár. Félegyháza—Kiskőrös! A ti versengésetek a Petőfi szoborért valóban megható. Mi félegyháziak azonban meg vagyunk győződve, hogy a Petőfi szobor a mi gondjainkra lesz bízva mindaddig, inig segesvári testvéreink ismét számonkérhetik azt tőlünk . . . SP@sfvámiegye és a Petőfi szooor ügy©. Kínosan érintett bennünket az a hir, hogy a Petőfi Társaság fentebb ismertetett döntésének dacára Pestvármegye törvényha'ósági bizottsága 1922 január 10.-én tartott ülésén nem Kiskunfélegyháza, hanem Kiskőrös mellett foglalt állást. Ugyanis a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a vallásügyi miniszterhez feliratot intéz, amelyben Kiskőrös számára kéri a történelmi nevezetességű segesvári Petőfi szobrot. Ezen a íörvényhatóságir bizottsági ülésen dr. Holló Béla polgármesterünk csak mint hallgató vehetett részt, mert dr. Szolnoki Lajos és dr. Endre Zsigmond szoros barátsága folytán állásától éppen fel volt függesztve; ellenben dr. Endre Zsigmond nem csak mint hallgató^ de mint beszélő tag is szerepelhetett volna. Nem jutott eszébe, hogy nemcsak akkor kell szülővárosa ügyeivel törődni, amikor a polgár- mester felfüggesztéséről van szó, hanem akkor is, amikor más is elkövethető a város érdekében. A törvényhatósági bizottság tárgy- sorozatára a Petőfi szobor ügye ki volt ugyan tűzve, de a tárgysorozatot papirinség miatt közölni nem szokták s így csakis azokat a kiskunfélegyházi törvényhatósági bizottsági tagokat érheti a mulasztás vádja, akik a gyűlésen jelen voltak és szavukat a város érdekében nem emelték fel.
