Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

A Jókaí-esztendő meg­nyitása. — Az első Jókai-ünnepséget vasárnap a Szabad Líceum rendezte. - Január 16-án a Dunántúli Közművelődési Egyesület tart ünnepséget a Zeneakadémián. — A Nemzeti Színház január 31-én az „Egy magyar ná- bob" előadásával kezdi meg a centenáris Jókai-sorozatát. — A Jókai-esztendö ünnepségeinek a sorát vasárnap délelőtt a Szabad Líceum nyi­totta meg. Ez a harminckét éve fönnálló, a tudományt és ismeretet terjesztő egyesület a Tudományos Akadémiában tartott köz­gyűlését Jókai Mór emlékezetének szen­telte és igy az élére került az iumepren- dező egyesületeknek és intézményeknek. A közgyűlést, a melyen a Szabad Líceum tagjai és liivei nagy számban vettek részt, Berzeviczu Albert tiszteleti elnök nyitotta meg Jótkairól való szép megemlékezésével. Jókai — mondotta a többi között — az Isten, a Haza és az erkölcsi jó fogalmát erősiti meg örökbecsű írásaival a lelkek­ben; a nemesebb gondolkodásra való taní­tásnak pedig ma naauobb fontossáaa vari. mint valaha. Tagadbatatlin. hogy a közép- osztály. a mely az idealizmus hordozója volt, ma igen válságos viszonyok között él és éppen ezért a nemzeti érzés mélyítésére fokozottabban van szüksége. Jókai hatal­mas géniusza ezeknek a céloknak a szolgá­latában a legelsők között van. Jókai nagy­sága előtti hódolattal nyitja meg az ülést. A nagy tapssal fogadott megnyitó után Lukács György elnök megköszönte Berzc- viczynek, hogy a közgyűlésen megjelent, majd üdvözölte őt félszázados írói jubi­leuma alkalmából. Méltatta Berzeviczy nagyfoMtosságu munkásságát, a melyet itt­hon és a külföldön a nemzet ügyében ki­fejt, majd nagy elismeréssel szólott Ber­zeviczy szépirodalmi, esztétikai, történettu­dományi és publicisztikai működéséről. Berzevioizy, — a kit a jelenlévők lelkesen ünnepelitek, — néhány közvetetten szóval köszönte meg az ünneplést. Azután Páliji Sándor ügyvezető áléinak jelentést tett a Szabad Liceum 1923—24. évi működéséről. Jelentésében rámutatott arra, hogy a Liceum harminckétéves múlt­jának szép eredményeit most veszedelem fenyegeti, mert a nehéz gazdasági viszo­nyok között a Liceum munkájának terv­szerű keresztülvitele, sőt az intézmény fen- maradása is kétséges. Bízik abban, hogy a magyar társadalom, a mely eddig is nagy érdeklődéssel viseltetett a Szabad Liceum iránt, a válságos időben nem hagyja ma­gára ezt a szépmultu kulturális intézményt. A Szabad Liceum elmúl t évének munkássá­gát a következő számadatok világítják meg. A Szabad Liceum a múlt évben 324 í szabadegyetemi előadást, 92 népszerű elö- \ adást és A9 tanulmányi kirándulást tartott< i A szabad egyetem előadásain 19.106 hath I gató vett részt. A jelentés után Berzeviczy Albert han-: ! goztatta, hogy a nehéz viszonyok között elért szép eredmény főtényezője Pályi Sán- : dór nagy buzgalma és munkabírása. Indit- í ványára a közgyűlés Pályi Sándor iigyvc, J zető alelnöknek elismerő köszönetét mon­dott. Erre következett az ülés ünnepi száma, í Lukács György elnöknek Jókairól szóló előadása. Foglalkozott Jókai irodalmi munkásságával. Jókai közéleti szereplésé­vel és egykori és most is élő hatásával. 1848-ban Jókai, a kor lánglclkü fiatalsá­gának élén aktiv tényező volt daléit nem­zetének márciusi ujjáébreszfcésében. Ö a megfogalmazója, a varázsszavai hirdetője a „Mit Jíiván a magyar nemzet“ tizenöt pontjának. — Ezt az aktivitást — mondotta. —, ! mellyel a nagv események megindítója lett, másnemű aktivitással váltotta fej az ön­kényuralom sötét korszakában. Lelket ön­tött Írásaival a magyarságba, reménnyel és bizakodással töltötte el az elnyomotta­kat és így másodízben is fényezője lett feltámadásunknak, S íme a centenárium I újból életrehivja és előszólitja örökálmából a költőt, a kire nemzetének megalázottsá- gában. igazságtalan és erőszakos megcs.ii- foltatásában, szomorú csonkaságában új­ból szüksége van. És újból elő fognak ke-1 riilni Jókai Írásai és a nagy költő varázs- szózata harmadizben is át fogja hatni nem­zetének lelkét, harmadizben is reményt, bizalmat, tetterőt fog önteni fásult tag­jainkba. Végül Jókait és hatását a Szabadliceum különleges szempontjai szerint bírálva, megállapította, hogy Jókai a szabadokta­tás legnagyobb célja: a iellemképzés és a hazaszeretet fejlesztése érdekében egymaga többet tett. mint egész korszakoknak min­den összetett tevékenysége. A lelkes tapssal honorált ünnepi előadás után elintézték a hivatalos ügyeket, majd a közgyűlés Lukács György zárószavaival véget ért. * A Jókai-centenárium következő ünnepsé­gét a Dunántúli Közművelődési Egyesület rendezi január 16-án, pénteken délután fél 6 órakor a Zeneakadémia nagytermé­/ Jrf

Next

/
Oldalképek
Tartalom