Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
w Petőfi a Néprajzi Társaságban (A. Világ tudósítójától.) A Magyar Néprajzi Társaságban ma délután Berzc-Nagy János ár^ Tolna vármegyei lanfclügyelő Petőfi költészetéi nek folklore-párlnlzamait ismertette és összehasonlító alapon mutatta ki, hogy Petőü mit vett át a népköltés, a néphit, a népmese anyagából. Felolvasásában többek közt a csillagmitosz léi májával is részletesen foglalkozott Petőfl — fejtette ki a felolvasó — nagyon sze-t rette a csillagos eget' A csillag tömérdek vonat-* hozásban fordul elő nálm költeményei, képei, melyek a csillaghittel vannak kapcsolatban, a néphit gondolatrendszerét teljesen felölelik. A. János vitéz-ben Kukoricza Jancsi azt mondja a nevelőapjáról : „Gazd‘aramnak úgyis rossz a csillagzatja“ — vagyis szerencsétlen órában született. A csillagvilág — a néphit szerint — ag elhaltak leikeinek lakóhelye, akár üdvözölt, akár elkárhozott lelkek is azok. Ha most valaki asz- Trológus felfogás szerint „rossz csillag“ alatt született, ez annyit jelent, hogy a csillag géniusza, 'elkárhozott lélek, aki neki nem hozhat szeren- ; csét. A János vitézben mondja más helyütt a hős- Nem kíttzanád tovább az én galambomat — Mert lehajítanám mostan csillagodat, a Felhők ciklusában pedig így énekel: Mondják, hogy mindenikünk bír egy csillaggal — S az, akié lehull az égről: meghal. A Pelőfi-ismerte hagyomány szerint, tehát mindenkinek megvan az égen a maga csillaga, mely az élet elmúlásakor lehull. Így tartja az általános néphit is. Badeni, oldenhurgi, svájci, ezenkívül az egész germán s a vele összefüggő szláv, területen is. ugyanezt hiszi a nép. A csillag fényességének foka mutatja az ember szerencséjének mértékét. Ezért mondja a nép a szerencsés emberre : „Feljött a csillaga“ — a szerencsétlen nére : „lehanyatlott a csillaga“, vagyis elhomályosodott. A Boldog éjjel versében ezt olvassuk : „Nem jó csillag lett volna én belőlem —, Tudja Isten nem maradnék az égen. — Nem kellene én nekem a menyország — Lejárnék én minden estén — Kedves rózsám tehozzád“. Legenda című versében ezt mondja : Isten egy hulló csillagon fut le ct földre. A csillaggáválás hite minden idők minden népénél ismerős volt azOrion-, a Castor- és Pofiuz-moudáíól mind a mai napig. Hogy a csillag lejár az égről, szintén a néphit forrásából van merítve. Magyar ponyvairodahni mesében Szent Péter jön le csillagon, az Isten által földre küldött angyal hulló csillag képében’ száll aiá. Azt hinném én, hogy ... kezdetű költeményében Petőfi azt mondja, hogy a Nap és az Eg örökös háborúságban él egymással, a hajnal és alkony pirossága a kiömlő vér... Majd így folytatja : „És mi a hold ? egy zsarnok király ő — És jobbágyai a csillagok __— És a jobbágy k i nagyon tündőklik ? — Jaj neki, mert száműzetni fog.'— Hány jobbágyát száműző a zsarnok I — Minden éjjel buli alá néhány. — Tán te is így, fényedért az égből — Száműzött csillag vagy, szép leány ?-“ A képet Petőfi a bukott angyalok számkivetó-; sőre vonatkozó és csiHagmitoszokkal kapcsolatos anyagából merhette. A magyar alföldi hagyományok szerint Szent Mihály a gonoszokat az égből ledobja, Illés próféta Isten megbízásából negyven napig dörög, vilíámlik, azóta van csillaghullás, a kevély angyalok lezuhannak az égből, Isten Lucifert a holdba löki. A szláv és német néphit szerint a sátánt az égből augusztus elsején taszították le : ez a hit Európa és Ázsia nyugati részében is el van terjedve. Értekezésének nagy részében á János vitéz- cselekmények népmeséi motívumait világította meg a szerző és kimutatta az ismert vándor-: mese-típusoknak, az Erős Jankó-nők, Árgirus királyfi-naki az Üldözött szarvasünő-nek vezető motívumait és arra a következtetésre jutott, hogy az az anyag, amely kimutatható, jóval csekélyebb, mint amit Petőn a népiélek termékeiből ismert, vagy amennyinek felhasználása módjában volt. Ezt egyéniségének páratlan eredetisége magyarázza, s ezért van, hogy költészete — a néplélekhez való szorosabb viszonya ellenére is — nem olyan talajízű, mint Arany Jánosé. A felolvasáshoz az ősz Herrmann Antal szólott hozzá szelíd maliciával. Petőfi — mondotta a tudós etnográfusok csöndes derültsége mellett —• nem volt oly jártas a meseiípusokban, mint Berze-Nagy dr., mert intuícióval, inspirációval, clairvoyancc-szal'(l) megérezte azt, amit írt. A művészi alkotásban nem a logika dolgozik, hanem egy trance-szerü állapot. (Csöndes ellen- mondás néhány etnográfusnál.) Szóval a tudaton kívüli alkotás titkát jobban kell megvizsgálni és így tán kideríthető, hogy a néplélek rejiett motívumaival hogyan függ össze a költői alkotás; Petőfi költészete volna erre a legalkalmasabb, mert ő csaknem közvetlen megnyilatkozása a népléleknek. Pedig se apja, se anyja nem volt vérbeli magyar: ez az igazság pedig a nemzet és faj teóriájának éles megvilágítására vezetne, A tetszéssel fogadott felolvasás és hozzászólás után a társaság választmányi ülést tartott. ^7 * *■ ' <3 I I
