Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

1922 november 22, szerda Ára 10 korona Budapest, IV. évi. 2t>6.szám Kenyérpolitiká követelünk S A «romboló blokk», báta mögött az októberi és márciusi forradalom meg­bújt töredékeivel, a 'nemzetgyűlésen újabb «viharokéra készül. A «szerve­zett szenny» munkásnyomorgató s a munkások nevében politizáló expo­nensei erősen kötik az ebet a karóhoz, hogy ők pedig nem munkát, nem alko­tásokat, nem törvényhozást, nem par­lamenti rendet, hanem viharokat akar­nak. A «romboló blokk» nevében nyilat­kozik Giesswein atya és a tőle megszo­kott unalmassággai fenyegetőzik, hogy véget fognak vetni a kétszínűség rend­szerének. Amint látható, politikusok és sajtó hangszerelik már a «parlamenti vihar» berozsdásodott, trombitáit és egyéb instrumentumait, hogy úgyne­vezett vihai't adjanak az éhező, a gaz­dasági nyomorral küzködő népnek. Mit bánják ők, ha az ut árkába szé­dül is a nép a drága kenyér, az értéke vesztett pénz, a bankái'üzletek egyre fokozódó súlya alatt. Nekik vihar kell, nekik teleszájjal ordító alkalom kell, nem munka, nem kenyér. A «romboló blokk» e nyüt színen való felkésziilődésehiek láttán a nem­zetgyűlés alkotó politikára hivatott pártjaihoz és elemeihez szól-ez a mi szavunk: házszabályokkal vagy ház­szabályok nélkül, a nemzetet sorvasztó gazdasági krízissel szemben alkotó gazdasági politikát követelünk. Ha megy a dolog a türelemnek és a béké­nek eszközeivel, akkor türelem és békés eszközök felhasználásával vegyék vál- lukra a gazdasági politika rettentő terhét; de ha nem megy, akkor a puszta botrányt hajszoló elemek k nyörtelen elgázolásával tisztítsák az alkotó politika területét. Amikor körülöttünk az eges: az országok, a népek gazdasági krízi­sének megoldásával van elfoglalva, mert az újjáépítésnek nincs inás módja, mint kiragadni a legyőzött és győző országokat a minden erkölcsi erőt megrontó gazdasági pusztulás posvá­nyából, akkor nekünk is e népgondozó, újjáépítő munka irányai felé kell töre­kednünk. Semmi köze a magyar népnek ama Rassay és társasága felborzolt ön- ■ érzetéhez. Semmi köze a magyar népnek a jogrend címén üvöltő, «romboló- blokk» magánfájdalmaihoz és botrá­nyokban kirobbanó mesterkedéseihez. A magyar nép megunta és torkig van már azzal az állapottal, hogy törvény- hozásának terme egy magát és válasz­tóit megbecsülni képtelen politikai desperádó had, vak botrányba jhásza- tának, minden erőt és időt elpocsékoló színpada legyen. Mi van a pénzünkkel, mi van a ke- —v-yci üakkei, a munkával, a munka­alkalommal, a munkásszervezkedés szabadsagával? Mi van a nagy árdrágí­tókkal, a vörös lobogó alatt vigyorgó nagytőke visszaéléseivel? Mi van a laká­sunkkal, az építkezéssel, a menekül­tekkel, a tisztviselők ellátásával, a gaz­dákat, a fogyasztókat uzsorázó közve­títők pack ázásaival? Mi Van az adó­zással, az adó eltitkoló nagytőke fur- fangjaival, a kis, embert terhelő'adók túlzásaival? Mi van a tőzsdével, a ma­gyar kereskedelemmel és vállalkozás­sal? Mi van a valutával, az értékek ki­csempészésével? Mi van a gazdasági kérdésekkel... igen, mi van azokkal a problémákkal,. amelyekről mi szpt és tetteket követelünk, de amelyekét egv «romboló blokk» politikai özeiméinek s a feltűnési viszket,eg szószátyárkodá­sainak áldozatul dobni 'j. gazdasági pro­blémák megoldását követelő magyar nép életösztönének jogán nem engedünk. közmunkákat a földmunkások fogják kapni Csongrádi kubikosok épilik a csepeli petróleumé kötőt — Törvényjavaslat a földmunkások támogatásáról Az 1920: XXX. t. c. tudvalevőleg az Országos Központi Hitelszövetkezet felada­tává tette, hogy az Olaszországban oly szépen bevált földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek mintájára hazánk külön­böző részein szétszórt és Ínségben szen­vedő földmunkásainkat szövetkezetekbe tömörítse. Már megemlékeztünk arról, hogy 1922. január 30-án a világszerte jól ismert kubi­kusok főfészkében, Csonyrádon Schandi Károly államtitkár kezdeményezésére megalakították az első földmunkás vállal­kozó szövetkezetét. A szövetkezet tagjai már a szövetkezet megalakulásakor mindjárt munkához is jutottak, majd a csepeli kikötő épitő kormánybiztosá­tól, dr. Zicleuszky Szilárdtól kapták meg a petróleum kikötő medencéje földmunkálatainak egy részét. Közel négy hónapja dolgoznak ezen a hatalmas, cca 15—20 milliós munkán, a kormánybiztosság legnagyobb megelé­gedésére. A csongrádi földmunkás szövetkezet megalakulása után alig egy-két hónapra dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő kezdeményezésére megalakult a jászárok­szállási földmunkások vállalkozó szövet­kezete is. s ma már a szatmármegyei Ma- tolcs, községnél a Szamos-hUl építésénél a földmunkák elnyerése iránt adták be pályázatukat. Ezen a szép eredményen felbuzdulva, az OKU vezetősége elhatározta', hogy az orszá^itőbbi részeiben is felállít, földmun­kás ^Következeteket. Ugyanekkor a föld­es» A NÉP tudósítóidtól ,-s miyelésügyi kormány az OKH vezér- igazgatójával, dr. Horánszky Dezsővel egyetértve dr. Steuer György kormány- biztost kérte fel a szövetkezetek további kiépítésére. Minthogy e hatalmas horderejű mozga­lomhoz kellő anyagi erővel az OKH nem rendelkezett, — habár a kezdet nehézségei­ből úgy anyagilag, mint erkölcsileg alapo­san kivette a részét — meg kellett várni, mig a kormány segítségére jön, ami nem is késett sokáig, mert a napokban benyúj­tott törvényjavaslat minden tekintetben gondoskodik a, földmunkások támoga­tásáról. f Gondoskodik arról, hogy a magyar föld­munkások szövetkezeti vállalkozói mun­kához jussanak, fejlődjenek. Elvileg megállapítja a szövetkezetek állami támogatását. Egyúttal meghatározza, hogy e támogatás milyen legyen. Egyszersmindenkorra be­rendezési segély adományozáséi, kamat­mentes üzleti forgótőke kölcsönzését, állami szakközegek esetenkénti díjmentes átenge­dését. az OKH által e szövetkezeteknek vál­lalati- célokra szükséges kölcsönökért való állami szavatosság vállalását, távolabbi vidékeken való munkaválla­lás esetén á szövetkezeti tagok utazás és munkaeszközök szállítási költség»' nek előlegezését. •A törvényjavaslat legfontosabb intézke­dése a földmunkás szövetkezel munkaalkal­makkal való ellátásáról is gondoskodik. Felhatalmazást kap a-kormáuy, hogy a közmunkákat (útépítés,' vasútépítés, híd­építés és pályafenntartás, ármentesilési munkálatok stb.) bizonyos korlátozások mellen nyilvános versenytárgyalás mellőzésé­vel is a földmunkásvállalkozó szövetkezetek­nek juttathassa. Kimondja a törvényja­vaslat 8. szakasza, hogy a közmunkák ver­senytárgyalásain a földmunkások vállal­kozó szövetkezetei ■ előnyben részesiten- dök, söl méltányos esetben még akkor is a föld mankó sszövetkezel ajánlata fogadható 'cl, ha az 10 százalékkal magasabb is a többi beadott, ajánlatnál. Magánvállalkozásokba is bekapcsolja a törvényjavaslat a földmunkások vállal­kozó szövetkezetét, amennyiben mind azokat kötelezi, akik földmunkásokul toboroznak, hogy munkásszükségleteikct a szövetkezetekből szerezzék be. Szövetkezeten kívüli munkásokat csak akkor alkalmaz­hatnak, ha amazok a kínálkozó munka­alkalmat igénybe venni nem kívánják, vagy túl magas követelésekkel lépnének fel. Ugyanakkor* amidőn ily óriási kedvez­ményeket akar nyújtani a kormány, gon­doskodik kellő óvatosággal az állam 'érde­keiről is. amidőn a mankásszövetkeirtek ügyvitelébe hatályos ellenőrzési és beleszólási jogot biztosit mayának. Ezekután műiden reményűnk megvan arra, hogy a gyönyörűen organizált olasz szövetkezetek mintájára nlakitott magyar földmunkásszövetkezetek is méltóak lesz­nek az államnak o hatalmas támogatására s a nyújtott kedvezmények meghozzák a sokat szenvedett földmunkáííágnak az önálló létei, boldogulást s otthoni. • Herczeft Ferenc nyilatkozik Felőii-szinmüvéről „A költő és a halál“ alapgondolata, meséje — Legközelebb Jöntenek a szereposztásról A mester most dolgozza át „Sirokkóját - £mlükez<.s Gárdonyi Gézára — Az iroda­lom helyzete, u! tehetségek — A trianoni állapot szellemi életünket Is e’zsihöasztja „Mi, magyarok, felfelé megyünk“ Heg kei! rendezni a magysr társadalom országos Peföfs-ünnepét Azt mondtá valaki Gárdonyi Géza nyitott sírja fölött, hogy a nemzet, amely mint családi lámpa alatt ült az egri zsenifáklya fényében, egy pilla­natra sötétben maradt — a láng ki­hunyt ! — és tanácstalanul áll fáj­Í alma kábulatában. Dg csak káprázat f egész, folytatta a szónok, mert az írott emlékek, a poéta szellemének foglalata nem hullottak el a romlandó testtel s itt marad Gárdonyi minden sora, egész tündökletes lelke kormá­nyos gyanánt a magyarság sorsának óceánjáró hajóján. Ám ennek a nem­zedéknek nem csupán Gárdonyi Géza a menedéke. Az irodalom parancsnoki hidján, hála Istennek, vezérkedö tehet­sége teljében látjuk Iíerczcg Ferencet. akire bátran bizhatja magát minden magyar. Az ő keze vonására, szempont­jaira, szándékaira és észrevételeire szüksége van a megnyomorított jelen­nek, ' hogy talpraálíó jövendő lehessen belőle. Vasárnap délután Herczeg Ferenc abban a szerencsében részesített ben­nünket, hogy fogadta A Nép munka­társát és legfrissebb gondolataival a mi olvasóinkat tiszteli meg. Két--ut­cára: nyílik a villa kertje ; egyfelől a llklegkuti-uíra, másik oldalán a Zuhar tag-utcára. Amint a parkba lépek, .'az őszi alkony jön velem szembe. Dermedt, reszkető kezében sötétkék kendő t fer­tályéra múlva éjjeli takaró alatt a *— A NÉP tudósítójától — világ. Csak a költő háza áll még fehé­ren és nyugodtan, a többi épület nem lát ide a sűrűsödő homálytól. Bent enyhe meleg. Fűteni keveset kell, me­legít a házigazda lelke. Az iró ezt persze nem tudhatja magáról. Ő bi­zony alaposan fél van öltözködve ; energikus, kemény alakján vasta' szvetter a mellény fölött, turistanad­rág a lábán. Cigarettával kínál, maga pipára gyújt. (No nemsokáig szelei neki, haszontalan, udvariatlan egy pipád Azért jöttem, hogy a mester elé tár­jak egy ötletet. Nézné meg, mit ér. Arról van szó, mondom, hogy a vidék társadalma Íróival, művészeivel min­denütt egybefogódzva ünnepli a cen- tennáriumos Petőfit, « főváros emléke­zése azonban az eddigi jelek szermi nem szándékozik túllépni az irodalmi társa­ságok, színházak és közgyűlések termen. ■Az egész, az egységes társadalom or­szágos 'hódoia tan-ált pedig ném szabad elmaradnia. Herczeg' Ferenc' helyesel és kértemre nyomban felajánlja közreműködé­sét. Ki jelenti,, bogy - ké-sz, a. maga részéről is ■hozzájárulni a hódoló délelőtt sikeréhez. Nagyszerű gondolatai vannak az ün­neppel kapcsolatban. Rendezzük ezt meg, úgy mond, az. Országház kupolacsar­nokában. Legyen jelen a kormány* és valamennyi közhatóság, a főváros, az egész munkásság, a tanulóifjúság, le­gyenek ott a vármegyék, az egyházak, a nemzeti érdekű társadalmi szerveze­tek és a politika. S legyen ott főképp a honvédség, hiszen Petőf i amellett, hogy költő és demokrata ember volt, lég­ióként katonaképpen áll előttünk. Mert nem lehel elegei hálálkodni, han­goztatja a mester, ha mindazt a tiszte­idet, amelyre kötelezve vagyunk Petőfi iráni, le akarjuk róni. Mostanában, folytatja, hogy alkalmi játékomhoz be­hatóan foglalkoztam ezzel a monumen­tális emberrel, ismét és ismét éreztem, micsoda roppant kincs Petőfit a ma­gunkénak mondani. Tudvalevő, hogy h hazai Petőfi jubileum csúcspontja a Nemzeti Színház Petöfi-estje lesz, amelyre Herczeg Fe­renc irt emlék-játékot. Szomjasan vetem közbe a kérést: áruljon el egyet-mási rréől az irodalhíi szenzációról. Az ünne­pelt1 szerző bem sókat kéreti magát. Ahol beszélgetünk, a kis szalonból le­lép a dolgozó szobába és már hozza is a gépírásos szöveget. Visszaül a széles, puha foiöjjbe, meggyujtja hatalmas, ernyős asztali lámpáját s azzal — át­alakulunk felolvasó rstéllye. A Nemzet Színház igazgatóján kívül én vagyok a: első. áhiríbk ■ megadatott, hogy végigcs<• dal jam az irodalomtörténeti meglepetést. Magam vagyok a publikum: Azaz, hogy mégse. Most veszem észre csupán, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom