Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
1922 november 22, szerda Ára 10 korona Budapest, IV. évi. 2t>6.szám Kenyérpolitiká követelünk S A «romboló blokk», báta mögött az októberi és márciusi forradalom megbújt töredékeivel, a 'nemzetgyűlésen újabb «viharokéra készül. A «szervezett szenny» munkásnyomorgató s a munkások nevében politizáló exponensei erősen kötik az ebet a karóhoz, hogy ők pedig nem munkát, nem alkotásokat, nem törvényhozást, nem parlamenti rendet, hanem viharokat akarnak. A «romboló blokk» nevében nyilatkozik Giesswein atya és a tőle megszokott unalmassággai fenyegetőzik, hogy véget fognak vetni a kétszínűség rendszerének. Amint látható, politikusok és sajtó hangszerelik már a «parlamenti vihar» berozsdásodott, trombitáit és egyéb instrumentumait, hogy úgynevezett vihai't adjanak az éhező, a gazdasági nyomorral küzködő népnek. Mit bánják ők, ha az ut árkába szédül is a nép a drága kenyér, az értéke vesztett pénz, a bankái'üzletek egyre fokozódó súlya alatt. Nekik vihar kell, nekik teleszájjal ordító alkalom kell, nem munka, nem kenyér. A «romboló blokk» e nyüt színen való felkésziilődésehiek láttán a nemzetgyűlés alkotó politikára hivatott pártjaihoz és elemeihez szól-ez a mi szavunk: házszabályokkal vagy házszabályok nélkül, a nemzetet sorvasztó gazdasági krízissel szemben alkotó gazdasági politikát követelünk. Ha megy a dolog a türelemnek és a békének eszközeivel, akkor türelem és békés eszközök felhasználásával vegyék vál- lukra a gazdasági politika rettentő terhét; de ha nem megy, akkor a puszta botrányt hajszoló elemek k nyörtelen elgázolásával tisztítsák az alkotó politika területét. Amikor körülöttünk az eges: az országok, a népek gazdasági krízisének megoldásával van elfoglalva, mert az újjáépítésnek nincs inás módja, mint kiragadni a legyőzött és győző országokat a minden erkölcsi erőt megrontó gazdasági pusztulás posványából, akkor nekünk is e népgondozó, újjáépítő munka irányai felé kell törekednünk. Semmi köze a magyar népnek ama Rassay és társasága felborzolt ön- ■ érzetéhez. Semmi köze a magyar népnek a jogrend címén üvöltő, «romboló- blokk» magánfájdalmaihoz és botrányokban kirobbanó mesterkedéseihez. A magyar nép megunta és torkig van már azzal az állapottal, hogy törvény- hozásának terme egy magát és választóit megbecsülni képtelen politikai desperádó had, vak botrányba jhásza- tának, minden erőt és időt elpocsékoló színpada legyen. Mi van a pénzünkkel, mi van a ke- —v-yci üakkei, a munkával, a munkaalkalommal, a munkásszervezkedés szabadsagával? Mi van a nagy árdrágítókkal, a vörös lobogó alatt vigyorgó nagytőke visszaéléseivel? Mi van a lakásunkkal, az építkezéssel, a menekültekkel, a tisztviselők ellátásával, a gazdákat, a fogyasztókat uzsorázó közvetítők pack ázásaival? Mi Van az adózással, az adó eltitkoló nagytőke fur- fangjaival, a kis, embert terhelő'adók túlzásaival? Mi van a tőzsdével, a magyar kereskedelemmel és vállalkozással? Mi van a valutával, az értékek kicsempészésével? Mi van a gazdasági kérdésekkel... igen, mi van azokkal a problémákkal,. amelyekről mi szpt és tetteket követelünk, de amelyekét egv «romboló blokk» politikai özeiméinek s a feltűnési viszket,eg szószátyárkodásainak áldozatul dobni 'j. gazdasági problémák megoldását követelő magyar nép életösztönének jogán nem engedünk. közmunkákat a földmunkások fogják kapni Csongrádi kubikosok épilik a csepeli petróleumé kötőt — Törvényjavaslat a földmunkások támogatásáról Az 1920: XXX. t. c. tudvalevőleg az Országos Központi Hitelszövetkezet feladatává tette, hogy az Olaszországban oly szépen bevált földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek mintájára hazánk különböző részein szétszórt és Ínségben szenvedő földmunkásainkat szövetkezetekbe tömörítse. Már megemlékeztünk arról, hogy 1922. január 30-án a világszerte jól ismert kubikusok főfészkében, Csonyrádon Schandi Károly államtitkár kezdeményezésére megalakították az első földmunkás vállalkozó szövetkezetét. A szövetkezet tagjai már a szövetkezet megalakulásakor mindjárt munkához is jutottak, majd a csepeli kikötő épitő kormánybiztosától, dr. Zicleuszky Szilárdtól kapták meg a petróleum kikötő medencéje földmunkálatainak egy részét. Közel négy hónapja dolgoznak ezen a hatalmas, cca 15—20 milliós munkán, a kormánybiztosság legnagyobb megelégedésére. A csongrádi földmunkás szövetkezet megalakulása után alig egy-két hónapra dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő kezdeményezésére megalakult a jászárokszállási földmunkások vállalkozó szövetkezete is. s ma már a szatmármegyei Ma- tolcs, községnél a Szamos-hUl építésénél a földmunkák elnyerése iránt adták be pályázatukat. Ezen a szép eredményen felbuzdulva, az OKU vezetősége elhatározta', hogy az orszá^itőbbi részeiben is felállít, földmunkás ^Következeteket. Ugyanekkor a földes» A NÉP tudósítóidtól ,-s miyelésügyi kormány az OKH vezér- igazgatójával, dr. Horánszky Dezsővel egyetértve dr. Steuer György kormány- biztost kérte fel a szövetkezetek további kiépítésére. Minthogy e hatalmas horderejű mozgalomhoz kellő anyagi erővel az OKH nem rendelkezett, — habár a kezdet nehézségeiből úgy anyagilag, mint erkölcsileg alaposan kivette a részét — meg kellett várni, mig a kormány segítségére jön, ami nem is késett sokáig, mert a napokban benyújtott törvényjavaslat minden tekintetben gondoskodik a, földmunkások támogatásáról. f Gondoskodik arról, hogy a magyar földmunkások szövetkezeti vállalkozói munkához jussanak, fejlődjenek. Elvileg megállapítja a szövetkezetek állami támogatását. Egyúttal meghatározza, hogy e támogatás milyen legyen. Egyszersmindenkorra berendezési segély adományozáséi, kamatmentes üzleti forgótőke kölcsönzését, állami szakközegek esetenkénti díjmentes átengedését. az OKH által e szövetkezeteknek vállalati- célokra szükséges kölcsönökért való állami szavatosság vállalását, távolabbi vidékeken való munkavállalás esetén á szövetkezeti tagok utazás és munkaeszközök szállítási költség»' nek előlegezését. •A törvényjavaslat legfontosabb intézkedése a földmunkás szövetkezel munkaalkalmakkal való ellátásáról is gondoskodik. Felhatalmazást kap a-kormáuy, hogy a közmunkákat (útépítés,' vasútépítés, hídépítés és pályafenntartás, ármentesilési munkálatok stb.) bizonyos korlátozások mellen nyilvános versenytárgyalás mellőzésével is a földmunkásvállalkozó szövetkezeteknek juttathassa. Kimondja a törvényjavaslat 8. szakasza, hogy a közmunkák versenytárgyalásain a földmunkások vállalkozó szövetkezetei ■ előnyben részesiten- dök, söl méltányos esetben még akkor is a föld mankó sszövetkezel ajánlata fogadható 'cl, ha az 10 százalékkal magasabb is a többi beadott, ajánlatnál. Magánvállalkozásokba is bekapcsolja a törvényjavaslat a földmunkások vállalkozó szövetkezetét, amennyiben mind azokat kötelezi, akik földmunkásokul toboroznak, hogy munkásszükségleteikct a szövetkezetekből szerezzék be. Szövetkezeten kívüli munkásokat csak akkor alkalmazhatnak, ha amazok a kínálkozó munkaalkalmat igénybe venni nem kívánják, vagy túl magas követelésekkel lépnének fel. Ugyanakkor* amidőn ily óriási kedvezményeket akar nyújtani a kormány, gondoskodik kellő óvatosággal az állam 'érdekeiről is. amidőn a mankásszövetkeirtek ügyvitelébe hatályos ellenőrzési és beleszólási jogot biztosit mayának. Ezekután műiden reményűnk megvan arra, hogy a gyönyörűen organizált olasz szövetkezetek mintájára nlakitott magyar földmunkásszövetkezetek is méltóak lesznek az államnak o hatalmas támogatására s a nyújtott kedvezmények meghozzák a sokat szenvedett földmunkáííágnak az önálló létei, boldogulást s otthoni. • Herczeft Ferenc nyilatkozik Felőii-szinmüvéről „A költő és a halál“ alapgondolata, meséje — Legközelebb Jöntenek a szereposztásról A mester most dolgozza át „Sirokkóját - £mlükez<.s Gárdonyi Gézára — Az irodalom helyzete, u! tehetségek — A trianoni állapot szellemi életünket Is e’zsihöasztja „Mi, magyarok, felfelé megyünk“ Heg kei! rendezni a magysr társadalom országos Peföfs-ünnepét Azt mondtá valaki Gárdonyi Géza nyitott sírja fölött, hogy a nemzet, amely mint családi lámpa alatt ült az egri zsenifáklya fényében, egy pillanatra sötétben maradt — a láng kihunyt ! — és tanácstalanul áll fájÍ alma kábulatában. Dg csak káprázat f egész, folytatta a szónok, mert az írott emlékek, a poéta szellemének foglalata nem hullottak el a romlandó testtel s itt marad Gárdonyi minden sora, egész tündökletes lelke kormányos gyanánt a magyarság sorsának óceánjáró hajóján. Ám ennek a nemzedéknek nem csupán Gárdonyi Géza a menedéke. Az irodalom parancsnoki hidján, hála Istennek, vezérkedö tehetsége teljében látjuk Iíerczcg Ferencet. akire bátran bizhatja magát minden magyar. Az ő keze vonására, szempontjaira, szándékaira és észrevételeire szüksége van a megnyomorított jelennek, ' hogy talpraálíó jövendő lehessen belőle. Vasárnap délután Herczeg Ferenc abban a szerencsében részesített bennünket, hogy fogadta A Nép munkatársát és legfrissebb gondolataival a mi olvasóinkat tiszteli meg. Két--utcára: nyílik a villa kertje ; egyfelől a llklegkuti-uíra, másik oldalán a Zuhar tag-utcára. Amint a parkba lépek, .'az őszi alkony jön velem szembe. Dermedt, reszkető kezében sötétkék kendő t fertályéra múlva éjjeli takaró alatt a *— A NÉP tudósítójától — világ. Csak a költő háza áll még fehéren és nyugodtan, a többi épület nem lát ide a sűrűsödő homálytól. Bent enyhe meleg. Fűteni keveset kell, melegít a házigazda lelke. Az iró ezt persze nem tudhatja magáról. Ő bizony alaposan fél van öltözködve ; energikus, kemény alakján vasta' szvetter a mellény fölött, turistanadrág a lábán. Cigarettával kínál, maga pipára gyújt. (No nemsokáig szelei neki, haszontalan, udvariatlan egy pipád Azért jöttem, hogy a mester elé tárjak egy ötletet. Nézné meg, mit ér. Arról van szó, mondom, hogy a vidék társadalma Íróival, művészeivel mindenütt egybefogódzva ünnepli a cen- tennáriumos Petőfit, « főváros emlékezése azonban az eddigi jelek szermi nem szándékozik túllépni az irodalmi társaságok, színházak és közgyűlések termen. ■Az egész, az egységes társadalom országos 'hódoia tan-ált pedig ném szabad elmaradnia. Herczeg' Ferenc' helyesel és kértemre nyomban felajánlja közreműködését. Ki jelenti,, bogy - ké-sz, a. maga részéről is ■hozzájárulni a hódoló délelőtt sikeréhez. Nagyszerű gondolatai vannak az ünneppel kapcsolatban. Rendezzük ezt meg, úgy mond, az. Országház kupolacsarnokában. Legyen jelen a kormány* és valamennyi közhatóság, a főváros, az egész munkásság, a tanulóifjúság, legyenek ott a vármegyék, az egyházak, a nemzeti érdekű társadalmi szervezetek és a politika. S legyen ott főképp a honvédség, hiszen Petőf i amellett, hogy költő és demokrata ember volt, légióként katonaképpen áll előttünk. Mert nem lehel elegei hálálkodni, hangoztatja a mester, ha mindazt a tiszteidet, amelyre kötelezve vagyunk Petőfi iráni, le akarjuk róni. Mostanában, folytatja, hogy alkalmi játékomhoz behatóan foglalkoztam ezzel a monumentális emberrel, ismét és ismét éreztem, micsoda roppant kincs Petőfit a magunkénak mondani. Tudvalevő, hogy h hazai Petőfi jubileum csúcspontja a Nemzeti Színház Petöfi-estje lesz, amelyre Herczeg Ferenc irt emlék-játékot. Szomjasan vetem közbe a kérést: áruljon el egyet-mási rréől az irodalhíi szenzációról. Az ünnepelt1 szerző bem sókat kéreti magát. Ahol beszélgetünk, a kis szalonból lelép a dolgozó szobába és már hozza is a gépírásos szöveget. Visszaül a széles, puha foiöjjbe, meggyujtja hatalmas, ernyős asztali lámpáját s azzal — átalakulunk felolvasó rstéllye. A Nemzet Színház igazgatóján kívül én vagyok a: első. áhiríbk ■ megadatott, hogy végigcs<• dal jam az irodalomtörténeti meglepetést. Magam vagyok a publikum: Azaz, hogy mégse. Most veszem észre csupán, hogy
