Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

2

MAGYAR-HOLLAND SZEMLE

1923 december 15

speciális egyéni szinei vannak és a közönséget nagyszerű előadásában rendkívül érdekelték. A közönség kívánságára ráadásul még néhány kisebb müvet adott elő saját kompozícióiból ; Liszt müvének előadása után szintén ráadást kellett adnia, Chopin egyik valcerét adta elő.

Rubinstein Erna, kinek játékáról már nem is kell bővebben beszélnünk, szintén kénytelen volt műsorát megtoldani (Sapphoi óda Brahmsíóí és Beethoven Menueíte-ja)

Dohnányí Ernő nagy koszorút kapott magyar nemzetiszinü szalaggal díszítve.

Algemeen Handelsblad.

Magyar müvészestély.

■ .Imi 1.1 iwnuun .umi.' unt*í..WMM)

A Lafontaine-Társaság azon igyekszik, hogy más országokkal szellemi összeköttetést teremtsen. Ezt úgy éri el, hogy a magyar művészetet külföldön ismerteti és a külföldi művészetnek otthon ad teret. E téren első tettei azok a müvészestélyek voltak, melyek Hágában és Amsterdamban folytak le. Hollandiában volt ez estélyeknek premiérjük, elsősorban hálából Hollandia iránt, másodsorban azért, mert Hollandia és Magyarország között mindig fennállott bizonyos szellemi ösz- szeköttetés. A 17. és 18. század alatt számos magyar ifjú tanult a hollandi egyetemeken; igy Franekerában több mint 1200 diák, Utrechtben több mint 600 diák tanult stb.

A 19. évszázadban megszűnt e mozgalom, mert a latin nyelv lassan eltűnt a hollandi egyetemekről és a magyarok igy Németországba mentek, mely országnak nyelvét a hollandinál jobban ismerték. Azért még mindig sok magyar diák megy külföldre, mert azon igyekeznek, hogy izoláltságukból kijussanak. ily irányban működik a LafontaineTársaság is. Egy idegen kultúra kincseit kívánja átültetni és a magyar művészetet külföldön megismertetni. Ezt a magyar nyelvből idegen nyelvre való átültetéssel szolgálja és megfordítva. Egy nép sem olyan kicsiny, hogy más népeket nem gazdagíthatna. A hollandi irodalom alkotásaival is meg akarja ismertetni MagyarországotAntal Géza dr. mindezeket előadta nekünk kitűnő hollandi beszédben. Azután a művészeti rész következeit.

Buday Kálmán először egy Hollandiának szóló hódoló költeményt adott elő, majd Petőfi Sándor egy költeményét szavalta. Mindez hollandi nyelven, hibátlan kiejtéssel történt. Szünet után Petőfi egy másik verse következeit. Az előadónak nagy sikere volt.

A műsor további részét kizárólag a zenének szentelték. Úgy tudták, hogy Dohuányin kívül Sándor Erzsi operaénekesre fog fellépni, ki azonban betegsége miatt el nem jöhetett; a másik szólistával szintén baj volt, mert Rubinstein Erna szintén beleg lett. Dohnányi Ernő azonban sokat jóvá tett gyönyörű játékával. Szünet előtt saját kompozícióiból három müvet adott elő, olyan sikere volt, hogy egy negyediket is elő kellett adnia.

Rubinstein Erna száma helyett Beethoven Andante favori-ját adta elő; végül Liszt bárom müvét adta elő olyan bravúrral, hogy műsorát meg kellett toldania Schubert Moments musicaux c. müvével. Fellépése, 16 év óta elsőizben, valóságos diadal volt.

Magyarország és Hollandia első ilyen művészi kapcsolata gyönyörű sikert eredményezett, mert az érdeklődés rendkívüli volt. Ily módon a Lafontaine-Társaság működése szép gyümölcsöket fog teremni.

Hollandi Nők Szövetsége az

Hollandiában, ebben a fejlett kultúrájú szép országban nemcsak a közművelődésre fektetnek nagy súlyt, hanem mindenre, ami a testi és lelki neveléssel kapcsolatban egy nemzetet naggyá és virágzóvá tehet. Műveltség, jó modor, becsület, rend és igazság hassa át az egyéneket és a testületeket. Számos, nálunk még ismeretien intézményt és egyesületet hívnak életbe, hogy a magas célt megközelítsék. Ez egyesületek a „Nederlandsche Tucht Unie“ nevű intézmény keretében egymást segítve és támogatva működnek hasznosan.

A „Magyar-Holland Társaság“ elhatározta, hogy a Hollandiában fennálló különböző ily egyesületeket megfogja ismertetni a magyar társadalommal és azon igyekszik majd, hogy két ország egymással rokon intézményei közös érintkezési pontokon találkozva vegyék föl az összeköttetést egymással.

Mai számunkban közöljük I. Weerts úrnő nagyon érdekes levelét, melyben megismertet bennünket az erkölcsi öntudat növelésére alakult holland női szövetséggel. A levél egész terjedelmében így szól:

— A Federation Abolitionist egy nagy hollandi nemzeti egyesület, melyet az erkölcstelenség elleni küzdelem céljából alapítottak. Elmondok itt egyet-mást az egyesület keletkezéséről.

Az életben gyakran előfordul, hogy kis dolgok nagy eseményeket szülnek. 1864-ben egy angol papi család szerencsétlenség folytán elvesztette egyetlen leánykáját. Butieré- ket a szerencsétlenség teljesen megtörte. A mély gyásztól sújtott anya gyermeke koporsójánál megfogadta, hogy e naptó! kezdődőleg életét azoknak a lányoknak fogja szentelni, akiket az élet sokkal sajnálatraméltóbb helyzetbe sodort, mint az ő most elhunyt gyermekét. Ezer és ezer lány szomorú végzete nehezedett lelkére, akik a prostitúció fertőjébe kerülve nyomorult pénzért föláldozták egészségüket és becsületüket. Butlerné úgy érezte, hogy a Gondviselés szemelte ki őt arra, hogy súlyos harcát megharcolja az erkölcstelenség házai ellen, ahol e szerencsétlenek rabszolerkölcsi öntudat növelésére.

gákként élnek és életük az erkölcstelenség szennyében töltik el. Ezt a hatóságok nemcsak hogy tűrték, illetőleg megengedték, hanem mintegy szentesítették, rendszerré tették az által, hogy e teremtéseket szabályszerű orvosi vizsgálatnak vetették alá. A hatóságok igy szinte együttműködtek ez intézmények fenntartóival. E szörnyű dolog ellen vette föl Butlerné a harcot saját hazájában.

Ez a finom érzésű, magas állású és műveltségű uriasszony minden befolyását latba vetette, hogy fölébressze a hatóságok lelkiismeretét. Sokan kinevették munkájáért, de nem törődött pzze!. Munkája a kontinensen is éreztette hatását. A különböző hatóságokat személyesen fölkereste, nyilvános gyűléseken szólalt föl. Nem egy helyen súlyos megtámad- tatásokban volt része. Mégis sikerült neki különböző országokban rokon kört teremteni törekvései számára, melyek vele közösen vették föl a harcot az erkölcstelenség ellen általában és külön a hatósági közreműködés megszüntetése ellen.

Ez a szövetség 1877-ben Genfben tartotta első kongresszusát. Már 1884-ben Hágában is összeült egy ilyen kongresszus. Különböző országokban ágazott szét ez a szövetség és a Hollandiában lefolyt kongresszus eredmé- nyekánt ott egy fiókegyesületet is alapítottak.

Ily módon jött létre a „Nederlandsche Vrouwenbond tot Verhoging van hét Zedelyk Bewustzijn“ egy Kiérek van Hogendorp nevű nemesasszony elnöklete alatt. Ez a kitűnő asszony mintegy 30 évig állott az egyesület élén és azt rendkívül fölvirágoztatta. Ráirányította a közvetlen figyelmet Hollandiában az erkölcstelenség törvényesen elismert és szentesített ügyére és azon fáradozott, hogy a nyilvános házakat megszüntessék. Előkelő segítőtársa volt ebben dr. H. Pierson, aki különböző leánygondozó egyesületeknek állott az élén, melyek nemes munkájuknál fogva Heldrings-intézmények néven külföldön is általánosan ismeretesek. Sok idegen keresi föl ez intézményeket, melyeket tisztelettel emlegetnek mindenütt. Pierson éveken át azon munkálkodott, hogy törvényeinket átalakíttassa, ezírányu működésében támogatta őt egyesületünk, de más egyesületek is úgy, hogy állandó feliratokkal igyekeztek a kormányra befolyást gyakorolni. Végre 1911-ben sikerült az első fontos eredményt elérni. A kormány büntetendőnek mondotta ki a nyilvános házakat és azokat be is tiltotta. Erkölcsi törvények néven uj törvényeket hívtak életbe. Véget vetettek így a nyilvános házak hatósági elismertetésének és ez erős fegyver volt az erkölcstelenség ellen. A mai helyzet az, hogy Hollandia ily dolgokban messzi megelőzi a külföldet, sajnos bizonyos szabályozási eljárások még fennállanak. A közvélemény azonban örvendetesen nagy átalakuláson ment át és nagyszerű eredmény volt, hogy az uj törvények tárgyalásuk folyamán a parlamentben az összes pártok tetszésével találkoztak.

A mi munkánk azonban nemcsak a tények puszta szemléletéből áll. Mi foglalkozunk a mentéssel és a megelőzéssel is. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy törvényeink dacára még nagy munka áll előttünk. Titokban, sajnos, még sok erkölcstelenséget űznek és naponta találkozunk e bűnök áldozataival, akiket megmenteni igyekszünk. Vagy intézetekben helyezzük el e lányokat vagy azon igyekszünk, hogy erkölcsös útra vezéreljük őket. Gyakran nagyon nehezen megy ez. A szabad és korlátlan élet nagyon csábítónak látszik ez áldozatok számára. A megelőzés azonban kitűnő eszköz. Önfeláldozó szívvel és mentő kézzel sokat lehet még tenni, hogy a jó ut megnyíljon e szerencsétlenek előtt. Intézmények létesülnek, ahol barátságos és biztos elhelyezkedést találnak oly helyeken, hol se barátjuk, se családjuk. Kedélyes otthonok, hol szabad idejüket eitölthetik. Munkánk kiterjeszkedik arra is, hogy a vasútállomásokon óvásokat helyezünk el megfelelő címekkel, hol találhatnak az országban ily otthonra stb. Nem szabad szem előtt téveszteni azt sem, hogy személyesen is közreműködünk az állomásokon. Egyesületünk fennállásának 40 esztendeje alatt már megbecsülhetetlen szolgálatokat telt e szerencsétlenek megmentése érdekében — nemcsak Hollandiában, de a gyarmatokon is. Különösen Holland Kelet Indiában fejtettünk ki nagy munkát, ahol különböző helyeken öt keresztény otthonnal rendelkezünk, melyek sok fiatal nőnek nyújtanak szép, nyugodt otthont. Ezek idegenből kerülnek oda, ott megmutatják az utat számukra, hogy kereshetik meg becsületes utón kenyerüket.

Egyesületünk gondoskodik azon lányok ellátásáról is, akik a törvényes 21 életkort még el nem érték. Ezek az u. n. gyámok nélküli gyermekek. Akiknek szüleitől törvényeink, rossz magatartásuk vagy teljes vagyontalan- ságuk folytán a gyámság jogát elvették. E gyermekek elhanyagolt nevelését itt pótolják is. Kórházi látogatások is napirenden vannak és férjnél nem lévő betegágyas nőket látogatunk meg és a kórházból való elmenetelük idején jó címekkel látjuk el őket, hogy a helyes utat megtalálják.

Egy havi lapot is kiadunk s itt állandóan rámutatunk a rossz állapotokra.

A Hollandi Nők Szövetségének alapja és irányelve, hogy csak egyféle erkölcsi törvény létezik, mely a férfi és a nő részére ugyanaz és ha két ember vétkezik, mindkét vétek egyforma s nagy igazságtalanság, hogy a nő csak egyedül bűnhődjék vétkeiért. Az egyesület szóval és tettel arra törekszik, hogy a kettős erkölcsi felfogást megdöntse.

Egyesületünk a Federation Albolitionist Internationale álláspontján áll, hogy minden törvény rossz, mely a prostitúciót szabályozza, mert ezáltal a kormány az erkölcstelenséget szentesíti.

Magyar ajándék Vilma királynőnek.

A Lafontaine irodalmi társaság megküí- dötte Vilma hollandi királynőnek „Hollandi emlék" c. kiadványát, melyben Hollandiáról irt magyar versek és hollandi költők magyar fordításai szerepelnek A szép füzetet Ambró Ferenc magyar ügyvivő adta át a királynőnek.