Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
X£ i ® k ő r ö © é m Járása Az államkölcsönről. Magam is láttam, más is láthatta elégszer, hogy az emberek az utcán heverő pénzdarabokra azt mondják, nem érdemes felvenni. Lábukkal taszítják félre azt a papírdarabot, amelyet magyar koronának neveznek. Vásárlásnál, ha néhány száz korona visszajár, otthagyják, mert nem akarnak vele vesződni. A koldus meg sem köszöni, a pincér kinézi az embert, ha alamizsnaként, borravalóul legalább ezer koronát nem ad. Pedig egv doboz gyufát vásárolhatunk ötszáz koronáért, amely békeidőben két krajcárba került. Hagyott voina-e valaki két krajcárt a porban, vagy a boltosnál a régi időben ? Hiszen az egyfillérest is nagyon megbecsül tűk. Ma azonban, elsősorban mi magunk nem' becsüljük a pénzünket. Hogyan becsülje hát más azt a szegény magyar koronát, amelynek egy fillérjéért, két krajcárjáért le sem hajolunk, otthagyjuk a sárban, a porban. Voina-e a dollárnak értéke, becse előttünk, hogy ha az amerikátiusok nem becsülnék meg. Nem azt mondanék, ha nekik nem jó, akkor bizony nekünk sem jó? Hát ez igy nem jól van 1 Akármilyen kis értékű egy papir ötven- vagy százkoronás, még sem vehetjük meg az ötszázötven koronás zsemlét ötszáz koronáért. Ugye, mégis csak pénz a lenézett őtvenkoronás pa- pirbankó is. Ma, amikor az önálló Magyar Jegybank felállításává! fedezete van a papírpénznek és amikor a magyar korona teljesen stabilizálódott, vétkezik, aki becsmérii, lenézi ezt a pénzt. Nem félrelökni az útból, hanem gyűjteni kell a magyar pénzt, ha kicsi értékű is. Eddig a pénzt otihon tartotta mindenki, mert tényleg nem volt érdemes a bankokba vinni. Ma azonban újra érdemes takarékosnak lenni, ma már nem járhat rosszul az, aki a takarékba teszi a pénzét. A háború előtti éiet és boldogulás csak úgy térhet vissza, ha tőkét gyűjtünk, mint akkor. A betéti könyvecske ismét biztonságot nyújt és kamatot hoz a betevőnek. Jó alkalom nyílik meg mindenkinek a tőkeelhelyezésre a népszövetségi kölcsönnel, amelynek jegyzése augusztus elsején indul meg. A kölcsönre adott magyar korona dolárrá változik és hét és fél százalék dollárkamatot hoz. A kölcsön teijes biztosítása után a Nemzetek Szövetségének Tanácsa azzal a feltétellel bocsátotta aláírásra a kölcsönt külföldön, hogy abból magának Magyar- országnak is vállalnia kel! egy csekély részt, hogy ezzel bizonyíthassa azt, hogy az ország lakossága önmaga is hajlandó meghozni önönmagáért az áldozatot a gazdasági helyzet rendezése érdekében. Ez a rövid előzménye a magyar kölcsönrész kibocsátásának és a külföldi aláírások nagy sikere folytán mmdenképen buzditólag hat ránk az a bizalom, amellyel a külföld általában a magyar kölcsönt fogadta. Most tehát rajtunk a sor, hogy megmutassuk, mennyire bízunk önörimagunkban. Lehetetlen, hogy e kölcsön ne sikerüljön, hisz ez már becsület kérdése. \Jól tudja azt a külföld, nemcsak mi tudjuk érezzük, hogy Magyarország a tönk szél ér jutott. Jól tudja azt is a külföld, nemcsak mi, hogy a hadikölcsön jegyzésre való buzdítások és a hadikölcsönök elvesztése után ma meglehetős nehézséggel jár nálunk az államkölcsön jegyzésre valakit buzdítani. De tudni kell mindenkinek, hogy ma nem a háború folytatására akarjuk fordítani ezt az államkölcsönt, hanem a romok eltakarítására, a gazdasági élet újjáépítésére. A háborúban mindennél becsesebbet: életet és vért áldoztunk a pénzáldozatokon kivül, ma pedig arról van szó, hogy a nehéz helyzetbe jutóit maradék ország a saját érdekében kér áldozatot fiaitól. Ez elől az áldozat elől kitérnünk tehát nem szabad. Kicsinek, nagynak erejéhez képest becsületbeli kötelessége, hogy a jól felfogott érdekében kivegye részét a jegyzékből, meg .kellene ezt cselekedni még akkor is, hogy ha a kölcsön egy pusztán soha vissza nem térítendő áldozatot jelentene, de annál inkább meg kell hozni az áldozatot, amikor a külföld garanciájával és az állami bevételeknek a kölcsön biztosítására záloggal való lekötésével a jegyzett összeg feltétlenül biztosítva van. Reméljük, hogy ügyünket nagy jóakarattal támogató népszövetségi főbiztos ur a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságához küldendő jövő havi jelentésében arról fog beszámolni, hogy a magyar kölcsönrész lejegyzése nemcsak, hogy sikerrel járt, hanem, hogy azt tűi is jegyezték, amivel a magyar nemzet élni akarásáról ek. életrevalóságáról, tanúbizonyságot tett. Petőfi. 1849. julius 31. Kegyeletes érzéssel állunk meg eg rövidke percre ennél a dátumnál. A magyar szabadságharc ezernyi dicsőségét borította gyászba akkor és e napon a legdaliásabb és iegmagyarabb dalköltő tragikus halála. Százfelől támadtak a nemzetre idegen zsoldosok, zsákmányra éhes martalócok rabolva, gyilkolva törtek rá a védtelen országra s vad kegyetlenséggel kongatták a halálharangot a kárhozatra ítélt magyarság fölött. A sírunkat is megásták már, mivelhogy temetni jöttek ide. Kossuth hivő szavára, Petőfi Nemzet dalára azonban széttépte láncait a bilincsbe vert oroszlán, talpára állott a magyar s nemzetünk örök életébe vetett rendíthetetlen hitével s nagyszerű áldozatkészségével megállította roham útjában a pusztító fergeíeget. Bem, Klapka, D.amjanics, Nagy Sándor, K iss Ernő s a többi, legendás hős vitéz honvédek élén karddal írták be nevüket a magyar nemzet történelmébe, kardjukkal írták meg nemzeti históriánk aranykönyvének egyik legvéresebb és legdicsőségesebb szakaszát. Es abban az élet halál harcban Bem tábornok oldalán ott küzdött Petőfi is, diadalra, győzelemre buzdítva, lelkesítve a honvédet. Mindenütt győztünk, nemzeti dicsőségünk elhalványult napja újra kigyult s ragyogó fénnyel csillogót az élesre fent kardok és szuronyok hegyén. Mindhiába. Derüre-boru következett, imbolygó, sötét árnyak nyomakodtak a magyar égboltozatra, a Végzet ellenünk fordult s Segesvárnál, a fehérvári csatasikon fufó paripák szeges patái gázolták le honvédek ezreit s közöttük a hősét, nemzetünk reménységét s legnagyobb büszkeségét: Petőfit is. Éppen hetvenöt évvel ezelőtt, 1849. julius 31-én . . . Suhogó szárnyakon visz bennünket a kegyeletes emlékezés vissza a múltba, el messze a távolba, azokhoz a szent hantokhoz, melyek alatt siri álmát, alussza Kiskőrös halhatatlan szülöttje, a lángeszű és láng- szivü dalnok, mindig élő magyar nóták bűbájos szavú csalogánya, akinek emlékeze téré — halála évfordulóján — szülővárosa közönsége, sajnálatos feledékenységből, — egyetlen gyertyácskát se gyújtott meg. Még abban a nádfödeles házikóban sem, ahol bölcsője ringott s ahol a gyönyörű csöppség dajkája ajkáról annyiszor hallotta a dalt: Cserebogár, sárga cserebogár . . . (z Emlékoszlop Dunatetét Ez évi julius hó 27-én leplezték le meleg ünnepségek keretében gróf Teleky József tetétleni birtokán azt. az emlékoszlopot, amelyet gróf Teleky József és neje hazafias áldozatkészséggel emeltettek azoknak a hősöknek, akiket az 1919. évi júniusi ellenforradalom alkalmával a nálunk is gonosz emlékezetű Mikula vörösőrparancs- nok és valami Robár politikai megbízott agyonlövettek. A hartai ut mentén fekvő tanyát a vörösök tartották megszállva. Az eiienforradal- márok kapával-kaszával felvegyverkezve közeledtek Harta és Solt községekből a tanya felszabadítására. A vörös bitangok tőrbe csalták a fehér csapatokat, gépfegyver-kereszttűz alá vették őket. Ebben az egyenlőtlen harcban tiz derék magyar vesztette életét. E megdicsőtilt hősök emlékének megörökítésére emelte a nemes lelkű grófnő, férje támogatásával a román stilü, műkőből készült gyönyörű, művészi Ízlésű emlékoszlopot. Az oszlop oldalán ferdén elhelyezett márványlapon a következő felírást olvashatjuk : 1919. junius 21. A nemzeti ügy szolgálatában a vörös uralom elleni harcban vértanú-halált haltak : Berkes Bálint, Brenner János Kraszler, Himpelmann Henrik, Hús Lajos, Kaszt János Lehoczki, Ku jelmann Péter, Molnár István, Schmehl Péter, Schneider János, Schnautigel, Szabó István. Áldott legyen emlékezetük ! Az ünnepélyt a tanyai iskola növendékeinek : Te benned bíztunk eleitől fogva ... kezdetű zsoltáréneke nyitotta meg. Hetter- scheimer Fülöp hartai református lelkész ondott lelkes és magas színvonalú ünnepi beszédet. Csikay Imre nyugalmazott duna- vecsei főszolgabíró, kinek Pál fia a fehér ellenforradalom bátor harcosa volt s szintén csak vétlenségből kerülte ki a hősi halált, vette át a közigazgatási hatóság nevében az emlékművet. Az ünnepség a magyar Hymnusz eiéneklésével ért végett délután 5 órakor. Az ünnepélyen a többek- közölt megjelentek a gróf Teleky családon kivül báró Jeszenszky Ignác, dr. Baksay László a du- navecsei kir. járásbíróság elnöke, feleségével, özv. Hauer Béláné földbirtokosnő, M i- czer Gyula, a kiskőrösi járás főszolgabirája, Greif Nándor áliampusztai javítóintézeti igazgató, Harta és Solt községek elöljáróságai a vezető jegyzők és bírák vezetésével és még számosán. Az ünnepély után a grófi család szives barátsággal látta uzsonnára vendégül a megjelenteket. íme az anyagi áldozatot nem kímélő honszerelem! Gróf Teleky Józsefné, a nemes lelkű honleány akaratából és áldozat- készségéből teremtette meg a művészi kivitelű emlékoszlopot okulásul a jövő nemzedéknek. A hartai országúton járó vándor kalaplevéve olvassa majd az emlékoszlop szomorú feliratát. Követendő példa Kiskőrösnek, hiszen nekünk is vannak vértanúink ! Válságban a bortermelés. A magyar bortermelés évek óta súlyos válsággal küzd. Oka ennek egyrészt az, hogy különösen nálunk, régi bortermő vidékeken a termelés költségei, a korona rohamos romlása folytán irtózatosan megnö- növekedtek, a borárak pedig mozdulatlanok maradtak. A borárak mozdulatlanságának egyik oka tőlünk független, amennyiben az egész világ bortermelésére egyforma súllyal nehezedik rá és ez az értékesítés lehetőségének a csökkenése. Mig a világháborúban a bornak konjunkturális magas értéke volt, addig a háború után megcsappant fogyasztása és a környező államok részéről kivitelünk elé állított akadályok folytán túltermelés állott be s igy a termelt mennyiséget liteni mind nehezebbé vált. Az egész VJjiffgon túltermelés van borban, de különö- áll ez Magyarországra, mert Magyarországnak bortermő vidéke a trianoni határokon belül maradt, mig a Trianon által leszabdalt országrészek 90 százalékban fogyasztók voltak s csak 10 százalékban termelők. Ez a 90 százalék fogyasztó ma a magyar borfogyasztók sorából hiányzik. A háború után beállott gazdasági elzárkozott- ság úgy az utódállamok, mint a többi országok részéről szintén hátrányosan éreztette hatását a bor értékesítésére. A magas termelési költségek egyrészről, melyek a világparitás fölé emelkedtek s a fenti okokból előállott alacsony borárak másrészről, okozták a bortermelők válságos helyzetét. Az idén azonban ehhez még hozzá fog járulni az ijesztően rossz terméskilátás. Ami betegsége a szőlőnek van, az a kedvezőtlen időjárás folytán mind kiütött a sző—-----------------------E gy nagy ponyv zsoló több hordó demiónok, ládá Berkeinél Kis Petőfi-ucca 12 Orkán.... Szid! ... Gyermekápolás Mod. Magyar ir< Spengler filoz Gyümőlcsbeíőzé Ethlka gyüjtem« dányonként kaph Szabolcs Te Kiskc Árpa, zab, k; ható legolcsól Szekulesz Dei fogadóKézimunka leányokat Schwarczné Kiskőrös ELADÓ c Szabadszálláson egy rövid eladó.Cim ‘ Legújabb Div Aller Képes Milliók könv Regény uj sz; Szabolcs papírárul Pince fels 300-600 hl. használh ez évre Bővebb megtudhati
