Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

Romai katolikus: Rainer .hv- Prcjtti-, táns: Laura. GörpgkatolifflSAAMüfa&i Görögkeleti: junius í. A /JfflfiYisl íronf 2 perckor, nyugszik 7 óra ffl perckor. ' * ■' ■ 1155. Barbarossa Frigyes császárt Rómában IV. Adorján pápa megkoro­názza. 1192. Marti n uzzi (Utjesenics) Fra­ter György, esztergomi érsek, bibornok. Erdély vajdája. Zápolya János király Gundelék családi a (‘alához, amelyet tiz gyönyörű ; gyermek koszorúja ékesít.- (A főváros katolikusai MáriaremetéuJ Hitvalló zarándoklóét rendeztek Máriareme- tére a múlt vasárnap a budapesti katolikus népszövetségi szervezetek. A szeszélyes idő da­cára is körülbelül 20—30 ezer katolikus férfi és nő zarándokolt a kegyhelyre. A zarándokmenet reggel hat órakor indult a Batthyány-téri An na- tei :<idomból, ahonnan Molnár László plébános vezette a zarándokokat^ Széna-térig. Itt találkoztak az összes plébániák hivői s Rechák József segédlelkész vezetésével tovább vonultak Máriaremetére. Ott megérkezve, Ne­mes Antal püspök tábori misét pontifikáit, amely után P. Sipos Lénárd nagyhatású, mély gondolatokat keltő szontbeszédet mondott. Rá­mutatott arra. hogy a lelkek már évtizedekkel ezelőtt forradalmasítva voltak, már akikor le­tiporták a vallási és erkölcsi törvényeket s romboío munkájukhoz, csak egy szikra kellett, hogy Magyarország keresztül menjen a forra­dalmak poklán: figyelmébe ajánlotta a katoli­kusoknak a cselekvő életet, az intézményes tömörülést és a katolikus iskolák fokozottabb mértékű támogatását. Délután fél 3 órakor a templom udvarán nagygyűlés volt: Tabódy Tibor egyházközségi elnök megnyitó beszé­dében rámutatott a társadalom minden rétegé­ben mutatkozó elégedetlenségre, amely azon­ban természetes következménye az ország csonkaságánák es a forradalmak bűnös garáz­dálkodásának. Hűségesen álljunk — mondotta — az anyaszientegyház mellett, épitsük ki ma­gunkban a katolikus hitet és öntudatot. Utána Borián Ferenc titkár szólott a zarándokokhoz. Majd Huszár Károly, a nemzetgyűlés alelnöke mondott beszédet; markáns vonásokkal vázolta a Katolikus Népszövetség múltját, amellyel megvetette a keresztény renaissance alapjait, A mai Nemzeti Újságból — mondotta — azt olvassuk, hogy az. egyik fővárosi iskolának zászlójáról levették a Boldogságos Szűz képét. Mi, katolikusok szót emelünk ez ellen, mert nem fogjuk eltűrni, hogy históriai, nemzeti lobogónkról fanatikusok elsikasszák a Patrona Hungária képét, az egész Nagymagyarország szimbólumát. P. Sipos Lénárd rövid beszede után a nagygyűlés közönsége nagy lelkesedés­sel Maria énekeket énekelt és tüntetett a meg- csúfolt Máriás lobogó mellett. Rövid ájtatos- ság után rendezett menetben visszatért a sa­rán doki 5-t a fővárosba, — (Miért améla csönd?) Kaptuk a kővetkező leve­let: Tisztelt Szerkesztőség! A Nemzeti XJjság vasár­napi számából ngy látom, hogy a Magyarország ellen megindított uj rágalomhadjáratról szóló cikket a Magyar Távirati Iroda jelentése alapján irta. Ebből önként következik, hogy a Morning Post felháborító leleplezése rendelkezésére állt a többi lapoknak ’ is. A budapesti sajtó azonban méla csöndbe borult. A liberális lapokban egy szót sem találtam a hallatlan merényletről, amelyet Bécsben a ezociádemokr-iták kongresszusa Magyarország sznverénitása ellen el­követett. Ezt még megértem. De egy sort sem talál­tam egyes keresztény lapokban sem. Ezt már nem értem. Tisztelettel kérdem: miért a méla csönd! Égy olvasó. — (Gyászrovat.) Özvegy Rózsa Jáaosné sz. Ban­kovs zky Judith, néhai Rózsa János huszárszazados özvegye folyó hó 11-én 78 éves korában elhunyt. Vele egy nemes érzésű matróna szállt sírba, kinek halála széles körben keltett részvétet. Temetése f. hó 13-án délután 5 órakör volt az óbudai temető halottas­házából. Az elhunytban Rózsa Zsigmond dr. posta- igazgató édesanyját gyászolja. özvegy Stetina Józsefné, született dezsérl Rúd- nyánszky Mária junius 16-án Budapesten elhupyt. Frederic Ferriefe dr. tegnap Genfben meghalt. Az elhunyt tagja volt a nemzetközi vöröskereszt bizott­ságnak, továbbá a bécsi és budapesti vöröskereszt bizottságnak fődelegátusa, aki a magyar gyermekek nyomorának enyhítésére rendkívül' sokat tett. Fre­deric lelkes barátja volt a magyaroknak és a ma­gyar vöröskereszt érdemrend tulajdonosa is volt, jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom