Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz
BuD«i>h; ■ I89IMILOM ÉS MflVÉSZET. ü P®té&ii-iráfi»S0sági ®WS882Báií»ö «álé^®a A Petőfl-Társaság Vasárnap délelőtt az Akadémia üléstermében nagy közönség előtt tartotta meg ebben az évadban utolsó felolvasó ülését Ferenczy Zoltán másodelnök elnöklésével. A hivatalos bejelentések után Petri Mór olvasott föl egy részletet most készülő munkájából, a mely Magyar várak címmel a tőlünk elszakított magyar várak történetét és a hozzájuk fűződő regéket gyűjti egybe. Petri Mór nagy körültekintéssel és buzgalommal gyűjtögette ösz- sze a magyar várakra vonatkozó történeti adatokat levéltárakban való kutatásokkal, a várakhoz fűződő regéket és meséket pedig magának a vár környékén élő népnek az ajkáról. Müvének az ülésen bemutatott fejezete a Szilágyság krasznai részében, a Rézhegységben állolt Valkó-váráról szólott, melynek történeti dokumentumokkal megerősített történetével bámulatosan egyeznek a várról szóló népregék, a melyek közül kettőt olvasott föl a szerző. A vár történeti leírása és a két rege a szerző által poétikusan szép formába öntve, igen nagy tetszést aratott. Ezután Szávai/ Gyula olvasta föl nagy tetszés mellett finom verselésii, elmés verses jelenetét, a melyben Csokonai Vitéz Mihály kesereg Liliánák egy elmaradt levele miatt. Most néhány vendég bemutatása következett. Fcrcnczt/ Zoltán bemutatta tísváth Gedeon drnak, az aszódi Petöfi-fögimná- zium igazgatójának Cancrini Emíliáról, Petőfi első szerelméről Írott müvét. Osváth dr., a ki buzgó kutatója a Petőfire vonatkozó adatoknak, évek óta gyűjtögette az adatokat Cancrini Emíliáról, akiről eddig keveset tudott az irodalomtörténet, holott az első nő volt, a ki Petőfit költői megnyilatkozásra késztette. Osválh Gedeon dr. az aszódi evangélikus egyház anyakönyveiben talált adatok, valamint Cancrini Emilia néhány kortársától — főként Baróty Lajos történetírótól és Reviczky László evangélikus lelkésztől kapott információk alapján teljesen megvilágította Petőfi első szerelmének alakját ée életfolyásál, valamint Petőfi szerelmi csalódásának történetét. Cancrini Emilia, Cancrini Károly evangc. likus lelkésznek, a Teleki grófi család nevelőjének, és Gregus Teréziának, Gregus Ágost közeli rokonának volt leánya, a kit szülei nagy gonddal neveltettek az aszódi leánynevelöintézctbcn. Petőfi szerelemre lobbant a kékszemii, feketehaju, sudártermetű leány iránt, a kihez azonban nem tudott közelférkőzni. Levelekkel, szerelmes versekkel ostromolta, a melyeket azonban Emilia eldobott, szétlépctt vagy elégetett. Egyik ilyen hozzá irt szerelmes vers került Kovács professzor kezeibe s Petőfi szégyen- padra került miatta. Cancrini Emilia, a ki nem szerette a verseket, e miatt elidegenedett Petőfitől, majd teljes lett az el- hidegülés, a mikor Petőfi — megtudva, hogy Emilia jegyben jár — gúnyos versben énekelte meg szerelmét. Cancrini Emilia azután férjhezment Moczkqnyi József tápiószelei evangélikus lelkészhez és nem — mint eddig tudták — fiatalon halt meg. hanem 77 évet élt, négy fia és négy leánya volt. Petőfiről az egyébként közlékeny uri- asszony, a ki kedvelt tagja volt a társaságnak, tartózkodóan nyilatkozott. Petőfi sokáig őrizte a szivében aszódi szerelmének a képét s Galgaparii, Hűtlen és 7’ü/t- áérálam cimü költeményeiben örökítette azt meg. — A közönség az ülésen jelenlevő szerzőt lelkesen megtapsolta komoly, szép munkájáért. A másik bemutatott vendég Benkc Tibor volt, a kinek Az utolsó torclai országgyűlés cimü drámai költeményének egyik részletét Szathmáry István interpretációjában hallottuk. A költemény Kurucz Balázs boldogfalvi tanító tragédiáját rajzolja meg drámai erővel. Az öreg tanító lelki egyensúlyát a sok csalódás, csapás után végleg megzavarja az a kiváltság, hogy ezután oláhul tanítson. A szilveszteri hózivatarban kirohan a mezőre s az ősöket hívja segítségül. Az ősök jönnek az utolsó budai országgyűlésre, ott van közöttük Petőfi is, a ki lélekbemarkoló szavakkal mutatja meg a jövő útját. A zivatar elmúlik és egy kivénhedt ordas találja meg az öreg tanító hóval beborított holtteslét, s mint a magyar keserűség eleven szimbóluma, hosszan felüvölt az égre. A kitűnő költeményt a közönség és a társaság tagjai nagy tetszéssel fogadták. Végül ugyancsak Szathmáry István bemutatta egy fiatal költőnek, Balogh Istvánnak három költeményét, a melyek mély gondolatukkal és eredeti formájukkal nem tévesztették el a hatásukat. Az ülést Ferenczy Zollánnak a közönséghez intézett elmés kis beszéde fejezte bev a*
