Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 17-es doboz

'S

Petőfi-szimfónia.

. A Petőfi-Társa&ág Pékár Gyula és Fe- tenczi Zoltán fáradhatatlan vezetésével gyón egymás utániján gyújtja az örömfü. zeket a költő ejnJőkiezetére: ma este a Városi Színházban zenei ünnepséget rendezett, melyen c’őadta Hubav Jenő Pctőfi-sziffnfó- aaiáját.

A jubiláns szimfóniát nem is várhattuk mástól. mint Hubavfol. Petőfi áh:tales ra- jojifiióijátől. a magyar szimfonikus művészet törhetetlen hilü és energiájú katoná- .tófúl, a kit az latén elhahnozotí mindennel igy. az öilökífjuság ajándékával is.

Hubav Jenő merész és grandiózus feladatna váilla.lkiozott szimfóniájában: Petőfi egész traéédiűiiáajak meRzenésiíésére. a . helft! e vfharzó káprázatosán sokszínű érzelmek hangokba öntésére. Szimfóniája felépítésében Berlioz programzenéjét követi. A szőve. Két rendkívül szerencsésen éles drámai ér- aékkel válogatta össze a költő versei köziül. A ,inii négv tételre tagolódik. Az első Petőfi születését, a nemzet örömét festi, a második a költő szülőföldjének, az Alföldnek csodálatos szépségét, a harmadik Julia jLlaíiáját állifia élénk, a negyedik a szabad, «ágharc. a költő halála és apoteozisa.

Éhnek a nagyszabirsu. izgalmasan érdekes programnak a mesztaiésitésére olyan hatalmas apparátust mozgósított Hubav, a minőt csak Mahler VIII. szimfóniájában találunk, A négyszeres ftsnők mellett kü'ön wétíy WagfcpT-tuba, zongorák, harmónhun, cimbalom. tárogató, hárfák. harangok, fceftom'po'k — ki övömé valamennyit fölsorolni — hatalmas tömegekben lepik el a dobogói Százötven körül tár a muzsikusok száma. Az énekesek kétszázötvenen ««mák, azonkívül százötven gyermek. Részt- vett a ntonsíruózus előadásban a.Filhar- m ón iái Társulat, a Zeneművészeti Főiskola zenekara, az Oper ah áz kórusa, a Palesz- frina kórosa, a Bt.dai Dalárda. Vegyük eh. hez hozzá még a kar igazgatók, segédkor- mesterek, ritmusmesterek. taktuSinspekto- jOk, beosztás-manipulánsok és egyéb felvigyázók impozáns számát. Ez az óriás tószeg nem vált előnyére sem a műnek, sem *z előadásnak. Hubay eddig egyetlen darabjában sem vett igénybe ekkora apparátust. most próbálkozott meg vek' először és az az érzésünk, hogy a kísérletnek több veit a veszedelme, mint a szerencséje.

De meglehet, hogy ennek n«m a mü az oka, hanem az előadás, illetve a főt- dJfitás. A bedeszkázott orkesztrum fölött, valamint a rivaldán foglalt helyet a zenekar. mögötte a kórus és fönt a magasban a gyermekkar. Az e'01 levő. tulemfts orke*a- ter miatt alig hajlottunk' valamit a kórus énekéből, melyet elnyelt a rsinórpadlás. Általában akusztika szempontjából, a heir a lehető legszerencsétlenebbül volt meává- lasztva. Ezért a mü hangszereléséről nem is mondhatunk végleges véleményt. Az előadás optikaöao volt kielégítő, mert a* elhelyezkedés valóban festői látványt nyuj- tott- ez a kitűnő Christofani mester érdeme. Zavartalanul csak a szólisták énekét. Székelyhídi/ Ferenc (Petőfi). Mede.k Anna ÍJiil’a). Tihanyi Vilma (Géniusz). Vetir.ell Béla (halál) művészétét élvezhettük.

A közönség, melynek soraiban ott láttuk, élén a kormányzóval, a közélet notabilitá- sáit, a születési és szellemi arisztokrácia