Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

6. szám,

Budapest, 1880, szerda, január 7

31. évi folyam.

Szerlíesztési iroda!

Barátok-tere, Athenaeum- épület.

A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő.

Bórmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eh Kéziratok nem adatnak vissza,

Kiadó-hivatal;-rí- ‘■

Barátok-tere, Athenaeum-épület,

A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) » kiadó-hivatalhoz intézendOk.

PESTI NAPLÓ

REGGELI KIADÁS.

Klőfizctési fel tételei* j

Tostán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli ős esti kiadás együtt:

1 hónapra 2 frt. — S hónapra 6 írt. — 6 hónapra 12 £rt.

Az esti kiadás postai ktilönküldéseért felülfizcté* évnegyedenként 1 forint Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bár mely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számitta tik*

Hirdetései*

szintúgy mint előfizetések

a 3?esti Napló kiadó-hivatalába

Budapest, Barátok-tere, Atlienaeum-épület.

küldendők.

Előfizetési felhívás

PESTI NAPLÓElőfizetési árak:

Egész évre

............................24 frt

F

él évre.................................12 >

É

vnegyedre..............................6 »

E

gy hónapra.........................2 »

Az esti kiadás postai különkiildéseért felülfizetós évne- gyedenkint 1 forint.

BV* Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre, a Pesti Napló kiadó-hivatalába (barátok-tere, Athenaeum-épü- let) küldendő.

A Pesti Napié szerk. s kiadóhivatala.

Budapest, január 6.

Az o r o 8 z hadikészületek és csapatösz- pontositások, melyekről tegnap kimerítőbb közléseket tettünk, kezdik egész Európa figyelmét magokra vonni. Ma Londonból azt táv- irják, hogy az angol lapok számos hirt vettek, melyek azt jelentik, hogy Kiew táján s Oroszország nyugati tartományaiban feltűnően nagy mérveket öltenek a katonai mozgalmak. Az angol lapok e készülődéseket Ausztria-Magyarország elleni fen yegetésnek tekintik, és bizonyára nem ok nélkül. Az utolsó háború kimutatta, hogy a keleti kérdést immár csak Bécsben lehet megoldani, s ha Oroszország,mint Gorcsakoff hg. egész magaviseleté sejteti, a berlini szerződésben megállapított rendezésbe belenyugodni nem hajlandó, úgy csak Ausztria-Magyarország az, mely ellen közvetlen czéljai irányulhatnak. Ha a jelzett csapatössz- pontositások csakugyan folyamatban vannak, úgy a külügyi kormánynak haladéktalan kötelessége Pétervárott határozott felvilágosítást kérni a rendszabály czéljairól. Ez a legelső, a mit kérnie kell, hogy a nyert felvilágosítások mérvéhez képest további intézkedéseket tehessen.

A szerb kormány magatartásáról Ausz- tfia-Magyarország irányában oiyan faireket jelentenek, melyek mindenütt meglehetősen

I

izalmatlanul fogadtatnak. Mint alantabb ízletesen elmondjuk, a szerb kormánykörök zt hiresztelik, hogy Risztics a vasúti csatla- ozás s a kereskedelmi politikai ügyekben égre lényegesebb engedményeket akar tenni anarchiánknak. Sőt már azt is tudni akarják, ogy ez ügyben tényleg létrejött Risztics és lerbert urak közt az egyezmény. Ez alak- an a bir mindenesetre alaptalannak látszik.

A franczia kormány tegnapelőtt dél- tán nagy tanácskozást tartott, melyben a amrák ülésszakára programmját megállapi- 3tta. A párisi politikai élet általában meg jg élénkülni nem sokára. Az ellenzéki lapok gyanis azt állítják, hogy a kormány most 3m fog ugyan általános amnesztiát hirdetni, e a kommün üzelmei folytán összes elitél- iknek megengedi a hazatérést. Rochetort, Lvrial, Yallés, Arnould s a többi ismert kom- íunisták mind haza fognak térni és pedig lég a kamrák összejötté előtt.

Grévy egy ideig ellenezte ezt a rend- aabályt, mely teljes és föltétien amnesztia részleges amnesztia alakjában, de Frey- inet és Cazot miniszterek sürgetésére bele- yugodott a dologba. A bonapartisták, úgy itszik, szintén nagyobb akczióra készülnek s j év napján ünnepélyesen konstatálták, hogy isszatért körükbe az egyetértés. A bonapar- ista szenátorok és képviselők csaknem kivési nélkül tisztelegtek Napoleon herczegnél, a salád uj fejénél, ki, noha gyöngélkedett, még- i elfogadta a tisztelgőket.

Budapest, január 6.

(Az olasz király) ellen állítólag intézett íerénylétről számos hir terjedt el. A Köln. Ztg. ró- íai levelezője azt állítja, hogy e hirek tévedésen ala- ulnak. Történt ugyanis, hogy midőn Umberto király lordighierá-hől vadászatra ment, az illető vadászte- iileten véletlenül három vadorzó volt. Ezek elfutot- sk a rendőrség elől s az egyik, a rendőrség gúnyosára, nagy távolból, hátra felé elsütötte lőfegyve- ét. A király nem is volt a közelben, s igy merény- atről nem lehet szó.

(A vámértekezlet) Matlekovics Sándor ainiszteri tanácsos elnöklete alatt ma d. e. 10 óra- :or folytatta tanácskozását. Jelen voltak a kormány isztviselőin kívül, mint szakértők, Pauer Leo, Hein- ich Ferencz, Unger Antal, Höcker testvérek vaeke- eskedők, Oetl Antal vasgyáros, Yidacs János, Rock stván gazd. gépgyárosok és Mehvart A., a Ganz-féle asöntőde igazgatója.

A tanácskozás tárgyát a vasáruk és a vas- -yártmányok, valamint a gépek vámtételei képezték. L szakértők leg' atározottabban hangsúlyozták, hogy tz ország ezen iparágának fejlesztése nemzetgazda- iági szempontokból is szükséges. E czikkekre rótt lémetországi vámtételek mogvá’.toztatása nem oly óntos, mint az osztrák-magyar vámtételek mődosi- ása. A jelen voltak egyhangúlag oda nyilatkoztak,

hogy a fél és az egész vas gyártmányok némely czik- keinek vámtételei volnának megváltoztatandók, mert némely ily gyártmány nagyban különböző vámtétellel bir.

(A vasúti csatlakozás Szerbiával.) A Times bécsi levelezője ama nehézségeket ismerteti, melyek a szerb vasúti csatlakozás létrejöttét eddig megakadályozták. Egyenesen Szerbiát vádolja, mely folyton halogatja e kérdést. A múlt nyáron Alimpics tábornok járt Bécsben s a kötendő konvenczió alapelvei akkor megállapittattak; de azóta a szerb kormány még véleményt sem nyilvánított e kérdésben. Legközelebb Herbert b. belgrádi osztrák-magyar követ ismét szóba hozta az ügyet Bécsben azon alkalommal, midőn Krisztina főberczegnő eljegyzését no tifikálta a szerb udvarnak és sürgette az intézkedést. Az osztrák-magyar monarchia e kérdésben a levelező szerint eddig oly engedékenységet tanúsított, mely alig egyeztethető meg nagyhatalmi tekintélyével s azért a kormány végre erélyes fellépésre határozta el magát.

Eddig Szerbia minden áron azon volt, hogy azon csatlakozás, mely az európai pályahálózatot a török vaspályákkal egyesíteni van hivatva, az ő területén és ne Bosznián át történjék, mint ezt Törökország óhajtotta. Most úgy látszik, Szerbia egyszerre másként gondolkozik. Egy tekintélyes párt van Szerbiában, mely az ország pénzerejét nem tartja elégségesnek vaspályák építésére, másrészről azonban attól félnek, hogy a csatlakozás megtörténte esetére Au8ztria-Magyarország nagyobb befolyást fogna gyakorolni Szerbia belügyeire. Ezen félelem azonban a Times levelezője szerint alaptalan, mert Ausztria- Magyarország csupán és egyedül a csatlakozási vonalok kiépítését kiváDja s azokra semminemű befolyást nem kíván gyakorolni.

Valószínű azonban, hogy Szerbia e kérdést arra akarja felhasználni, hogy engedményeket eszközöljön ki a kereskedelmi szerződés és a konzularis bíráskodás tekintetében, pedig ezt sokkal könnyebben elérhetné, ha a csatlakozást kiépítené, melyre Bécsben nagy súlyt helyeznek. Ha Szerbia e kérdésben tovább is folytatná jelenlegi eljárását, igen köny- nyen megtörténhetnék, hogy, mint a levelező Írja, Bosznián át Szalouiki felé, azután a Dunán keresztül Bulgária felé létesittetnék a csatlakozás. (Lásd fentebb.)

— jan. 6.

Négy éve áll fenn a Petőfi-társaság és tudott maga köré jeles Írókat, nagy közönséget csoportosítani, úgy, hogy működése számot, tesz szépirodalmi életünkben. Ezt tanúsította negyedik ünnepélyes közűJótsu io, uitjíj ma, UeXeluuj íuiyu IC az ZiKadcima U1SZtermében. Érdekes munkákat olvastak fel és azok meghallgatására a diszterem emelvényén, az első padsorokban, a karzaton válogatott közönség gyűlt össze, melynek nagy részét nők képezték. Az ifjúság, mely irodalmi ünnepélyeink közönségének zömét szokta képezni, itt is százával volt képviselve.

A tagok nagyr számban jöttek el, Jókai Mór, a társaság elnöke, Északy Károly alelnök, Szana Tamás titkár és Yárady Antal másodtitkár az elnöki asztalt foglalták el; ott voltak még Pulszky Ferencz, és a fiatal Írók gárdája, köztük Beniczky Bajza Lenke, az első írónő, ki az akadémia termében felolvasást volt tartandó. Ott voltak Szász Károly, Greguss Ágost, Tóth Lőrincz és más kitűnő irók, ak k nem tagjai a társaságnak.

Miután Jókai Mór felolvasást volt tartandó, a közülést Északy Károly alelnök nyitotta meg. Beszédében arra utalt, hogy a közönségnek annyi alkalommal és ma is tapasztalt pártolása, bebizonyítják a társaság létjogosultságát; eddigi működése után mondhatni, hogy a társaság nem felesleges.

Szana Tamás titkár felolvasta azután a jelentést a társaság működéséről a lefolyt évben.

A jelentés felsorolja a társulat kiadványait és az írókat, kik a havi üléseken — melyeket rendesen regisztráltunk — felolvasásokat tartottak; kiemelte, hogy a társaság közlönyének, a Koszorúnak most három annyi előfizetője van, mint tavaly volt. Kiemelte, hogy a társaság, mely Petőfi nevét irta zászlójára, kiválóan a nagy költő életrajzához való anyag gyűjtésével foglalkozik, ami most könnyebb, mikor még első forrásokból meríthetünk; a francziák, kiknél csak most alakult Moliére-társulat, ha ezt Moliére halála után alakítják meg, könnyűszerrel gyüjthet- ték volna az anyagot, melynek megszerzése most annyi munkát és fáradságot igényel.

A jelentés hangsúlyosa még, hogy a társaság mindig saigoruan nemzeti irányt követ és végül meleg szavakban emlékezett meg Toldy Istvánról.

N é v y László emlékbeszédet olvasott fel a tár' saságnak korán elhunyt tagjáról, Balogh Zoltánról. Az emlékbeszéd szerény igényekkel lépett fel, diszkrét körben mozgott, nem szórta a tömjént merész frázisokban, de meleg lelkesedés, szeretetteljes bensőség hatotta át. Megfelelt az írónak, akiről szólt, aki nem volt első rangú lángész, de nemes iiányban buzgólkodott és egyéniségének etbikai érteke, meleg lelkesedése, hazafias érzülete által becsült állást vi vott ki az irodalomban és igényt tarthat a nemzet hálás elismerésére.

Balogh Zoltán kezdetben festészettel foglalko zott és »Busuló betyár«-ja ki is volt állít a annak idején a pesti műcsarnokban. Utóbb a Divatcsarnokba, a Napkeletbe költeményeket irt, melyeket formai csin, a hangulat közvetlensége, a gondolatok erélye és emelkedettsége tüntetnek ki. Ilyenek a «Columbus,« az »Osztrolenkai csatatéren,« a »Napimádók, »Hunyady László kedvese.« »Rákóczy búcsúja, »Verses diák« stb. Legkiválóbb müve az Alpári ez. elbeszélő költemény, melynek bőse egy előkelő magyar, ki a letűnt kor előítéletei közt nevelkedett é3 szülőinek ellenzése miatt nem veszi nőül polgári származású imádottját, hanem elcsábítja, Párisba viszi, elfecsérli érte egész vagyonát, mig végül a leány, búnak eredten hazatér és meghal, maga Alpári pedig »örök tövist hordva szivében«, munkás életre adja magát.

É költeménynek tendencziája jellemzi a költőt. Balogh azután megírta 20 énekben a nemzet szabad- ságbarczainak apotheozisát »II. Rákóczi Ferencz« eposzában, de ez már nem jelenhetett meg. A költő 1878-ban Budapestié költözött és fokozott erővel akarta magát az irodalomnak szentelni, de a halál véget vetett szerény, de nemes pályájának.

,« a

Az emlékbeszédet megéljenezték.

Komócsy József elszavalta »Szerelem« ez költeményét, mely erőteljes képekben ecseteli, hogy a szerelem bánatát nem enyésztetheti el az alvilágnak minden kincse, lem a legnagyobb földi hatalom birtoka, sem a Wallialla dicső költőinek hervad- hatlan birtoka. A szép költeményt megtapsolták.

Következett a közülés egyik piece de resistan- cea. Szana Tamás titkár karonfogva a felolvasó asztalhoz vezette Beniczky Bajza Lenkét. A közönség zajos tapsokkal üdvözölte a szellemes hölgyet, a kitűnő írónőt (tán jogunk van mondani: a Pesti Napló regényirónőjét) ki bájos mosolylyal köszönte meg az óváczíót. Halk hangon kezdett olvasni, mely utóbb kissé erősbödött, de mindvégig megmaradt a szalon-causerie hangjának. »A különcz« ez. rajzot olvasta fel és a közönség figyelemmel, sőt szokatlan érdekkel hallgatta a szép Margit történetét, ki viszont szereti a daliás Hugót, de nem mehet hozzá nőül, mert szegény; és Hugó, bár főhadnagy lett, nem birja letenni a kaueziót. Szegény Margit megirja neki, hogy gazdag kérője akadt, kit szülei vőül óhajtanak. Hugó félreérti a levél hangját, hütelennek hiszi Mar- gitot, visszaküldi a jegygyűrűt, de levelében nem árulja el, mennyire fáj neki Margit vélt hűtlensége. A történetnek a szerzőnő tragikus befejezést adott. Margit elmegy ugyan a gazdag kérőhöz, de bánatában meghal. Halálos ágyán mondja meg Hugónak, hogy boldogtalan volt. Szomorú vigasztalás, de enyhítő és Hugó mint »különcz« egyedül él és rövid boldogságának emlékeit hordozza késő öregségéig.

__ A felolvasónő előadását szűnni nem akaró riadó taps követte.

Most gróf T e 1 e k y Sándor felolvasása következett. Mindenki érdekkel várta a hires főurat, ki Petőfi barátja volt és kinek nagyérdekü emlékiratai oly élénk figyelmet keltettek. A gróf nem maga olvasta fel »Petőfi Költőn« ez. visszaemlékezéseit. E.

K o v á c 8 Gyula olvasta azokat és kivált a patheti- jusabb helyeket és vers idézeteket nagy hatással adta e'ő.

A felolvasásból, mely egész terjedelmében a »Koszorú« januári füzetében jelent meg, a következő részleteket közöljük:

A mint e sorokat írom, fölelevenül emlékemben — barminezhárom év múltával — Petőfi alakja, s átom őt magam előtt, úgy, a mint először láttam.

Közép termetnél valamivel magasabb alak, sugár növéssel, arányos testtagokkal, fesztelen mozdulattal, sürü, tömött, felálló, kurta, fekete bajjal, melyet jobb kezének ujjaival beszéd közbeu gyakran hátrafelé simított; közép homlok, a két szemöldök közt egynéhány ráocz, a mély gondolkodás jele, szép, rendes, barna szemöldökök, csillámló bogár

u/jviuvAj muíj ua üvjozíGU í»uíí|JV/U OOlilUglcthj ö Ilii 11UII

elkesült vagy költeményeiből szavalt, fén;. esen ragyogtak; ez volt arczárak Jegszebb része, ablak rí cöltoi lelkének; egy kevés*é a homloknál görbült orr, szép, kicsi száj, rendes fehér fogakkal; arczá-ak bőre sárgás-barna volt, egynéhány szeplő- i'ormáju még barnább foltocskákkal; ajkai a szokottnál valamivel vastagabbak, jól állt rajtok a mosoly, de a harag, a méltatlankodás, a gúny, a megvetés, a gyűlölet s a csalódás érzelmeinek nyilvánításai által sajátszerü, majdnem kellemetlen kifejezést vettek ;!el; gyér, vékony bajusz s állszakál, világosabba hajnál, szemöldöknél és szempilláknál, szine a sötétbarnából egy-egy ritka téglaszin által a gesztenyeszinbe ment át, s hosszú nyak.

Öltözete: vékony zsinóros fekete attila, históriai inggallérja ráhajtva, sötét — majdnem fekete — szürke pantalon nadrág.

Szerintem — pedig de jól emlékszem rá! — legjobb arczképe, az Összes költeményei 1848-dik évi kiadásában megjelent s Barabás rajza után készült aczélmetszet.

Petőfi költői idözéséről s egyik ismeretlen költeményéről következőleg emlékezik meg:

Időtöltésünk, mulatságunk a lovaglás és kocsikázás volt. Kilovagoltunk az erdőkbe, bekocsikáz- tunk Nagy-Bányára. A ló egész szenvedélyévé vált; én tanítottam lovagolni, Ferencz ur hajtani. Ferenczczel egész barátságot kötött és többnyire együtt kocsiztak be Bányára, a posta után és bevásárolni. Petőfi hajtotta a négy lovat, Ferencz ur mutatta, mint kell azt a tudomány szabályai szerint kormányozni.

Egy más alkalommal., néhány hónappal későbben, újból meglátogatott. Én odajártam Szatmárme- gyében faluzni. Szives vendégszeretettel láttak mindenütt, Ferenczet túlságosan jől tartották, betegen jött haza; orvos után küldtem, az orvos gondatlanul bánytatót rendelt, a nagy erőlködésekben Ferencz mellsebe felfakadt, s nagy kínok közt meghalt.

Elmentünk a temetésre. Fekete posztóval bevont szekérre helyeztük a koporsót; az általa gondozott négy ló vonta a gyászszekeret. Petőfi, Haray és én kisértük a testet, s a sir fölött Haray mondott egy pár szomorú, résztvevő szót.

A temetésről bazajövet, Petőfi bezárkózott szobájába s még vacsorálni sem jött ki.

Másnap reggel bejött hálószobámba, leült ágyamra, kezében tartott egy iratcsomagot és szomorúan mondá:

— Druszám! megénekeltem szegény Ferenczet és vele együtt téged is, meg a nagy Harayt.

— Ölvasd kérlek!

S olvasá:

Czigány Ferencz, a négyes kocsis.

Kezdte a temetésnél; elmondta, ki volt Czigány Ferencz, hogyan nőtt föl kutyakölyök módjára, i mint lett hűséges cseléd, kutyabüségggel. (F. a lö vést, melyet gazdája, Kristóf Adolf ellen intézett, egy rabló saját testével fogta fel: halálos beteg lett és ekkor gazdája mint »ingyenélő«-t elcsapta.) Haray- nak rövid beszédét versekbe foglalá s azzal végezte, hogy a cseléd is lehet ur, nemes érzelemben egyenlő gazdájához.

— Jaj de szép! —• mondám.

— Örvendek, hogy tetszik, neked adom, csinálj vele, a mit akarsz.

— Nyomasd ki.

— Azt nem; ha gróf nem lennél, megtenném, s ha valaha kinyomatod, tedd oda: kéziratom után.

A nagy viharban, mely a hazát érte, e kéziratot is elfujta a pusztító szélvész; elrejtett irományaim közt nem találtam meg többé a gyönyörű költeményt, mely a János vitéz modorában volt írva. Egy remekmű elveszett, mint a hogy elveszett annyi vágy, remény és honfitörekvés.

Teleki Petőfinek két hozzá intézett levelét is közli. A két levél igy hangzik:

»Pest, deczember 29-kón, 1846.

Kedves druszám!

Nagy szomorúság éri a te fejedet, azért tanács- lom néked, hogy légy rá elkészülve. De a mily elkerülhetetlen a halál, oly elkerülhetetlen, hogy te nékem batszáz pengőforintot adj, vagy adjál, a mint neked tetszik; még pedig úgy, hogy kétszáz pengőforintot rögtön útnak indíts, akár addig végig se olvasd e levelet; négy száz pengőt pedig mércziusi pesti vásárra küldj föl. A mi a visszafizetést illeti, minden év végén adok neked két száz pengő forintot, s igy három óv alatt kvittek leszünk. Komolyan beszélek, kedves barátom, most mutathatod ki, "ha vau benned emberség. Életemben legeslegelőször fordultam mágnáshoz, kímélj meg a szégyenpirulástól, mely a ragyánál jobban el fogja rágni képemet, ha visszautasítasz.

Különben mint barátom s nem mint mágnáshoz fordultam. Azt mondhatod, hogy nincs pénzed, akard és lesz, s a ki czigánynak vet ezer pengőt ingyen, az nekem mindig adhat hat száz pengőt kölcsön ; mert ingyen el sem fogadnám, már annál csak büszkébb vagyok, hál’ Istennek. Nem kétlem, hogy szívesen teljesíted kivánatomat, még pedig két száz pengőt e pillanatban, mert ha óriási szükségem nem volna, nem is vetemedtem volna e lépésre. Küldd leveledet a pénzzel együtt a gyorskocsin. Lakásom: Hatvani-utcza, Jankovics-ház 585-dik szám, 2-dik emelet. — Viktort köszöntőm. Vagyok őszinte barátod Petőfi.«

Levelére rögtön válaszoltam, s a kért összeget azonnal felküldtem Pestre.

Február elején kapom újból a következő levelet.

»Pest, február 5-kén, 1847.

Szeretetreméltó barátom!

Nem hiszem, hogy meg ne kaptad volna levelemet, melyet uj esztendő után írtam. Nagyon nehezemre esik, hogy a füledet sem mozgatod: —.------— e vagy kalapos inas ? Ha már kérésemet nem akarod teljesíteni, legalább megírhatnád, hogy ne támaszkodjam rád, s akkor másfelé fordítanám a rudat, mert nagy szükségben lévén, igy bizonytalanban nem maradhatok sokáig. Remélem, második levelemet nem hagyod válasz nélkül, még pedig rögtöni, azonnali, tüsténti válasz nélkül. Lakásom: Hatvani-utcza, Jankovics-ház, második emelet. — Isten megáldjon!

őszinte barátod

Petőfi Sándor.« hadjáratban

niásmesterrel, ez rettenetesen elszörnyüködik, azt veti szemére Bálintnak, hogy majd az ellenség előtt se fogja kötelességét megtenni. Érre Bálint megugrasztja és ezért »rapport«-ra rendeltetik. A tábornoknak is oda mondja a maga véleményét a katonai czopfról; de ez észreveszi, hogy Bálint a napiparancs ellenére fokhagymát evett és e bűnért halálra ítéli.

E közben odajön gróf Pálffy Antal ezredes és Bálintnak, hü inasának kegyelmet kér.

A herczeg a fegyelem fontosságára utal. »Romulus megölette Remust, mert egy kis árkon átugrott. így épült fel Róma.«

— Tudom, feleli Pálffy, de azt is tudom, hogy Gessler lelőtte gyermeke fejéről az almát, és igy lett Svájczból respublika.

Itt élénk drámai jelenet fejlődik; a herczeg azt állítja, hogy a magyarok a harezban is »legelőször szaladnak.« Pálffy ezt hevesen visszautasitja, mire a herczeg élet-halál párbajra hívja ki. Ezt Pálffynak el kell fogadnia, bár tudja, hogy mindenkép ő lesz a vesztes.

A jelenet további befolyásának vázlatát elmondtuk »Hős Pálffy-nak múlt évapril 24-én történt szinrebozatala alkalmából, és itt még csak azt emeljük ki, hogy Jókai a drámai jelenetet ezúttal egy igen jó alakkal, a pedáns czeremóniásmesterrel gazdagította.

Jókai a legkitűnőbb szavallök egyike; a párbeszédben, melyet Balog Bálint és Binder Kunz közlegények a darab kezdetén folytatnak, továbbá a czeremóniás mester pedáns megjegyzéseiben a gúnyos és szatirikus pointok nagy derültséget keltettek.

Hosszas zajos taps követte a felolvasást és ezzel a közülés véget ért.

visszaA pénzt Petőfi az erdélyi fizette Telekinek.

A nagyérdekü felolvasás a végszavak elhagyásával igy hangzik:

...... .. SP j 1 UUltVUlUUJ u O.A.WAIV/

név, valamennyit itt irta, s mig magyar él: e kis falu mindig geográfiái nevezetesség lesz e hazában.

Fiz a lángész hatalma!

Szeptember első napjaiban, egy este, épen vacsoránál ültünk Harayval, midőn egyszer beállít hozzám Sándor. Nem vártuk, mert rendesen tudatni szokta jövetelét, s igy annál kedvesebben lepett meg. Leült az asztalhoz, de csak úgy félvillára evett, s nagyon szótalan volt. Szokatlan komolyságáról mindjárt észre vettem, hogy valami nyomja a szivét. Vacsora után félre biv 8 azt mondja :

— Beszédem van veled négyszem közt.

Bevezettem a szomszéd szobába.

— Mondjad, mi kell ?

— Druszám, nagy kérésem van hozzád.

— Ki vele, állunk elébe.

— Szeretném a mézes beteket nálad, Költőn tölteni.

— Hát ki mondja, hogy ne töltsd ?

— De ez nem e’ég.

— Nos, hát folytasd.

— Eredj el te is hazulról, egyedül akarok lenni ; ne lássa senki boldogságomat.

— Lehet; úgy is szülőimhez szándékszom menni, nagy öröme c szerzesz nekik, hogy elküldesz. Mikor menjek ?

— AÍajd megírom a napját; de hát még ez sem elég.

— Na!

— Küldj el mindenkit a háztól.

— Az istállókból is ?

— Nem, csak a háztól.

— Szívesen; a szakács marad a feleségével, mert asszony nélkül nem hagyom nődet, s ennetek is csak kell, mert turbékolásból nem éltek meg.

— Köszönöm!

Pár nap alatt üres volt a költői ház, csak a szakács és szakácsné várták a Petőfi-párt.

Boldogan távozott a költő, édes szavú költője a szerelemnek.

A felolvasást perczekig tartó, falakat rengető taps követte. Gróf Teleky előlépett és meghajtotta magát; a galambősz, tiszteletet parancsoló alak megjelenésekor a taps megújult, frenetikus lett és alig akart lecsendesedni.

Végül J 6 k a i Mór lépett a felolvasó asztalhoz. Harsány tapssal üdvözölték.

Egy részletet olvasott fel »Ne bántsd a magyart« ez. drámai jelenetekből: az első képet.

A »Ne bántsd a magyart« első része, melyet ma hallottunk, teljes átdolgozása a »Hős Pálffy«-nak, mely a királyi pár ezüst lakodalma alkalmából a nemzeti színházban színre került. Nevezetesen az első jelenet, Balog Bálint és Kuncz közvitézek párbeszéde a táborban oly éles szembeállitása a magyar és a német nemzeti jellemnek, hogy azt a nemzeti színház díszelőadásán nem lehetett előadni.

Bálint a zivataros éj után reggelizni akar, mert azt tartja, hogy »jobb a jóllakott katona, mint a kiéhezett.« Kuncz ájtatos szemforgatással bár, de mégis csak megszegi a »silbak« szent kötelességeit, eszik a nyers vad paprikás szalonnából, iszik a papramorgóból; amellett váltig esküdözik, hogy »kend a hibás, nem én, ettem nem ód, csináltál enni engemet,« fél, hogy magyar betegséget kap. Bálint fokhagymával kínálja Kunczot, hogy csömört ne kapjon. Kuncz ezt eleinte nem akarja elfogadni, mert ma várják a táborba a würtembergi herczeg nővérét, »ki ananászt eszik és otkolont iszik« és ezért a fokhagymaevés szigorúan el van tiltva, elannyira, hogy a tábori jejszó is ez: »Kein Knoblauch.»

A második jelenetben jön a czeremóniásmes- ter; Kuncz előírás szerint tisztelkedik, de Bálint fölöslegesnek tartja a komédiát és mókázik a czeremóA z á r y 1 z.

— jan. 6.

Az árvizbizottság ma O-Buda rögtönös védelme iránt tett intézkedéseket. Beterjesztették ugyanis a középitési bizottság véleményét a dunaszabályozási enquete kiküldöttei által indítványozott ideiglenes védvonalra nézve, melynek tervét tegnap körvonaloz- tuk. A középitési bizottság, mint árvízi ideiglenes védmüvet, minden további fórum mellőzésével az árvizbizottság teljhatalmú rendelkezésére s kivitelre ajánlotta azt. A 800 méter bosszú északi védvonal létesítését O-Buda közönsége egyhangúlag sürgeti és ez ellen semmi nehézséget nem emel. Mégis fölmerült a kérdés : hogy az árvizbizottság illetékes e uj védelmi vonalak emelésére s hatásköre nem csupán arra szoritkozik-e, hogy a már létező védmüvek alapján foganatosítsa csak a védelmi óvintézkedéseket?

Ezen utóbbi felfogásban osztozott azelnök K a- oly módon óbajták, hogy az a tanács s közgyűlés határozatával előlegesen szeDtesittessék. M á t y u s, Egert, Wobifart, Rupp utaltak a pillanatnyi veszedelemre, a késedelem által okozható károkra s az árvizbizottság utasítását úgy fogták föl, hegy ez ideiglenes védmüvek létesítését teljhatalmulag elrendelheti. Végre Kun Gyula; jegyző nyugtatta meg a kétkedőket, kifejtvén, hogy O-Buda ideigl. megvédésére ezélzó intézkedések tételére a dunaszabályozási enquete bízta meg a műszaki albizottságot, mely en- quetebe a főváros több képviselőt küldött; — s ezen megbízatás a közgyűlésnek már bejelentetett, mely a többi között ezt is jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezután a bizottság illetékesnek nyilvánitván magát a kérdéses ideigl. gát építésének elrendelésére, megbízta a mérnöki hivatalt, hogy azt azonnal foganatba vegye és házilagosan építtesse ki, hogy a munkának vállalkozóra bízása által is idő ne ves szen.

A többi tárgyak kisebb jelentőségűek. M i b a- lik ezredes jelenti, hogy a főparancsnokság szívesen átengedi a Valero laktanya helyiségeit, ha a kübőváczi úti házak delogiroztatnának, sőt ád szalmazsákokat is.

Fel fog kéretni a főparancsuokság, az 6 budaiak részére is átengedni a kisczelli házat. Kimondták, bogy ha a vész közéig, az ágyúval való jeladás időpontját akkor, pillanat uyilag határozza meg a bizottság. T h a i s z és Freyszleder bejelentették, hogy Gregersen Ó-Buda számára 20 db. mentő-talpat 70 írtjával, hajlandó készittetni, tehát 1400 írtért. E túlságosan drága ajánlat nem volt elfogadható, s azért e helyett a gazdasági hivatal által készíttetnek az ördögárok elzárására szolgáló zsilip fenmaradt fájából mentőtalpakat, 10—12-őt, a mennyi telik.

Budapesten lassú áradás; 3-72, tehát nem egészen 12 1. P oz s o ny n á 1 nincs jég, Komáromnál van s amott a nagy vízállás azt bizonyítja, hogy e két város közt jőgtorlödás van. Okát és helyét táviratilag kérdezik meg. Ma délig 4 távirat jött: Ko m ár om : Viz 11 1. 10 h.. — reggel 7-ig 10 h. áradás. Jég áll, 1° hideg. Ercsi. Verőfényes idő, jég áll, viz 3-49. Mohács: viz nem váltott, jég áll, feketedik, csekély hideg. Tolna: 5 cní. áradás, lég 1°, jég áll, s oly erős, hogy a Dunán kocsik járnak keresztül.

*

A dunaszabályozási bizottság műszaki albizottsága ma délben Boros Frigyes elnöklete alatt tartott ülésében, Zsák Hugó tesz jelentést, a Duna felső és alsó részei állásáról. Jelentéséből kitűnik, hogy a viz Komáromon alul lassan árad, ezen helyen felül messzire több, mint 1 méternyivel áradt a Duna. Kitűnik tehát ebből, hogy az ár két nap alatt csak Komáromig birt haladni, holott máskor felényi idő alatt tette meg ezen utat.

Ezen ülésben tesz jelentést Mibálovits Antal kir. főmérnök arról, hogy Földváry Mihály Pestmegye alispánja által a megyei államépitészeti hivatal felszólittatván, ennek részéről ő az alispánnál a Csép és Majosbáza közötti beiszapolás átvágása körüli munkálatokat vizsgálta meg a soroksári folyamágban, hogy egy vezér árok készül, mely máris 400 méter bosszú és 6 méter széles, és biztos kilátás van arra, hogy a vezérárok az egész iszapon át lesz vezetve e bét folyamán. Megvizsgálták egyszersmind a folyamág mindkét partján levő gátszakadások helyreállítási munkálatait. Itt is serény munkát tapasztaltak, kocsikon és kézi taligákon hordják a munkások oda a töltést; egyszersmind meggyőződtek arról, hogy a folyamágból a malom gátak egy része már eltávolíttatott.

A bizottság Mibálovits jelentését örvendetes tudomásul veszi.

Elnök jelenti, hogy a közlekedési miniszter