Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

akarja, van egy mód reá, hogy e szomorú dolgok nyilvánosságra ne kerüljenek iktassa ön a »Közlöny «-be, őrnagygyá kineveztetésemet, küldje még a kineveztetési diplomát s a szabadságra menetelem engedélyét, mert fölbomlott egészségem miatt egy ideig semmi esetre nem tehetek szolgálatot, ha végkép elpusztulni nem akarok. Minden ember, még azok is, kikkel oly összeütközésbe jöttem, mint önnel, lesznek oly méltányosak irántam, hogy az őrnagyságróli lemondásom visszaadását nem azért kívánom, hogy ismét őrnagy legyek, mert a mily kevéssé vágytam erre, oly könnyen nélkülözöm; ezen kívánságom oka egyedül az, hogy ha ön ezt teljesiti, nékem erkölcsi elégtételt fog adni : mert ez annyi lesz, hogy irántami — kíméletesen szólva is — igen-igen kemény szavait visszavonja ön. Ez esetben a hozzám szóló iratokat kezembe juttatni Irányi Dániel pesti kormánybiztos által kérem, ellenkező esetben a másik útra fogom magam kényszerítve látni.

Hadügyminiszter urnák alázatos szolgája

Petőfi Sándor m. k.«

Az első pillanatban, hogy e gyalázó levelet átfutottam, nem kevéssé voltam zavarban az iránt, mitevő legyek a költővel, mit kezdjek vele.

Végre is elhatároztam, hogy egyelőre abban hagyom az egész dolgot, minthogy — ha csak a közvéleményt fölingerelni nem szándékozom — lehetetlenség lett volna a hadi törvények teljes szigorát reá alkalmazni.

A véletlen azonban máskép akarta.

Május 15-ikén Debreczenből Budára voltam kénytelen felrándulni, hogy ott személyesen győződjem meg az ostrom-műveletekről és itt Görgey főhadiszállásán nem csekély bámulatomra, Petőfivel találkoztam, ki honvéd-őrnagyi egyenruhát viselt.

Mikor megláttam, azt kérdeztem tőle, hogy ő irta-e nekem azt a levelet Szolnokról, és mikor igenlő- leg válaszolt, meghagytam neki, hogy menjen szobájába, és maradjon ott szobafogságban, mig a további intézkedésemet meg fogom tenni.

A kínos helyzetből, melyben voltam, Görgey mentett ki, azt tanácsolván, hogy fogadjak el két tisztot, kik Petőfi nevében jönnek hozzám, hogy megkérleljenek. Bocsássam meg a fogoly költőnek elha- markodását és helyezzem szabadlábra.

És igy is történt.

Mikor Petőfi elbocsátva szobafogságából hozzám jött, hogy köszönetét mondjon, én kezemet nyujtám neki, ő azonban nagyon szófukar volt és eltitkolá felindulását, melyet bensejében érezhetett és azzal a költeménynyel állott rajtam boszut, mely csak jóval halála után került a nyilvánosság elé.

Petőfi később hősi halállal halt meg.

Sajnálom ezt az esetet.

De oka nem én voltam, hanem ő maga, a kin nem tudott erőt venni az a meggyőződés, hogy egy hadseregnél, melynek az ország joga és szabadsága megvédése, tehát a legfőbb feladat, mi egy hadseregre várhat, jutott osztályrészül, egyesegytdül a vasfegyeIcm í.ÓY.,,.,; „ tx 1 ♦„Ka»;«,»,.- I

uivUjMíMU/u V>A>---— ------------_ —

m

it éppen akar.

így azután ne csodálkozzék senki a fölött, hogy a magyar jogászgyülés enuncziá- czióinak jelentősége és tekintélye egyre hanyatlik és mind kisebb fokra száll le az érdeklődés, melylyel a szakkörök is ezen gyűlés iránt viseltetnek,

A bányai ág. hitv. ev. egyházkerület évi közgyűlése.

A bányai ev. egyházkerület évi rendes közgyűlését ma délelőtt tartotta meg az ev. főgimnázium dísztermében. Társelnökök voltak: Fabinyi Teofil egyházkerületi felügyelő és Szeberényi Gusztáv ev. püspök. A közgyűlést isteni tisztelet előzte meg a deáktéri ev. templomban.

A megnyitó beszédet Fabinyi Teofil világi elnök tartotta. ítövid szavakban üdvözli a megjelenteket s szomorú kötelességének tartja bejelenteni a szenvedett veszteségeket. Felemlíti, hogy két buzgó tag: Győry Vilmos és Szelényi Károly jegyzők hunytak el a múlt évben. Örvendetes eseménykép emlité fel továbbá, hogy az újra szervezett főrendiházban az egyház is képviselve van. Az elnök beszédét ő Felsége éltetésével fejezte be.

Ezután Szeberényi Gusztáv ev. püspök terjesztő a közgyűlés tagjai elé évi jelentését. Felsorolta a jelentésben az egyházkerület évi történelmét s ismertette anyagi és szellemi állását. Kiemelő azok neveit, a kik az egyházkerület ügyeiben buzgóságot tanúsítottak. A jelentést több Ízben éljenzés szakitá félbe.

Fabinyi Teofil világi elnök szólalt fel ezután s köszönetét fejezte ki a püspöknek, a ki a jelentést elkészité, fáradságáért. Egyszersmind köszönetét mondott azoknak, a kiket a jelentés is felemlít buzgó fáradozásaik miatt: Gyömrey Imrének s Huszár Ángyéinak. Kéri a közgyűlést, hogy a jelentést egész terjedelmében vegye fel a jegyzőkönyvbe s indítványozza, hogy Győry Vilmos és Szelényi Károly emlékezete jegyzőkönyvileg örökittessék meg.

Következett ez után a közgyülélés legfontosabb tárgya : a horvát-szlavon ev. egyházak ügye.

Az ügy következőképenjáll: Szeberényi Gusztáv püspök a bányai ev. szuperintendenczia nevében a horvát-szlavon területen fekvő uj-pazovai egyház- községbe adminisztrátort rendelt. A horvát kormány a püspük e rendelkezését megsemmisítette, s megsemmisítő határozatát az 1859. szépt. 1. császári pátenssel, s az 1859. szept. 2-iki kultuszminiszteri rendelettel indokolta.

Voncsina osztályfőnök a megsemmisítő határozat indokolásában felemlítő, hogy az egyházközség az autonóm horvát-szlavon egyházkerülethez tartozik s igy a h< rvát törvényeket respektálni köteles, noha nagyrészt egyházi tekintetben magyar hatóság alatt áll. Ugyanezen viszony áll fenn a katholikus egyházra nézve is. A pátens 1860. márcz. 15-én visz- szavonatott ugyan, de megtartotta érvényességét Hora bänyakeruiet puspoac biukcü munuuuu, xj.uivai.- országban, hogy soha e tevékenységében bárminő pátensre hivatkozással nem akadályozták s az 1859-iki pátenst soha elő nem hozták.

Belochorszki Gábor felemlíti, hogy a horvát kormány ez ügyben csak akkor nyilatkozott, ha hozzáfordultak s ily esetekben a türelmi pátens értelmében határozott. Hozzájárul a bács-szerémi esperes- ség indítványához.

F a b i n y i Teofil világi elnök kijelenti, Logy az ügy protestáns országos érdeket képez s az egyetemre viendő fel, továbbá, hogy az ügy a reformált egyházzal együttesen intézendő el. A horvát kormány konczedál olyanokat, melyek az evangélikus egyház jogainak elismerésére vallanak. így hivatkozik a pátensre, de nem vonja kétségbe a kerület fenhatóságát, Ha etény világosabban kifejeztetett volna, erős fegyvert képezne az ev. egyház kezében.

Felemlíti még, hogy az uj-pazovai egyházközség adminisztrátora november 1-jéig maradhat csak állomásán a horvát kormány rendelete értelmében. Indítványozza ennélfogva, kéressék fel a közgyűlés által a horvát kormány, hogy a mostani állapotokon ne változtassanak addig, amig az ügy végleg el nem intézteik.

A közgyűlés az elnök által kifejezett értelemben határozott.

Ezután az egyetemes gyűlésre küldendő tagokat választották meg s a közgyűlés első napja 1 óra 30 perczkor véget ért.

BELFÖLD.

Szerb egyházi kongresszus.

A szerb egyházi kongresszus tegnapi első üléséről saját tudósítónk még tegnap értesített. Az O. E. elkésett tudósításából fölemlítjük a következőket:

A már közlött kir. leirat felolvasása után Cseh Ede kir.biztos a következő beszédet olvasta fel:

Tisztelt kongresszus! 0 cs. és kir. Felsége, legkegyelmesebb urunk ős királyunk legmagasabb kegyelméből ismét azon kellemes helyzetben vagyok, hogy önöket, uraim, kik a mai napra Karlóczára egybehívott görög-keleti szerb nemzeti egyházi kongresszusra a hívek választása alapján egybegyűltek, melegen üdvözölhetem. (Zsivió.)

Ő Felségének folyó évi szept. 9-én kelt legfelsőbb elhatározását, melylyel eDgem a jelenlegi kongresszusra is királyi biztosává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott, van szerencsém ezennel kihir- dettetni. Felolvastatik. A kinevezési oklevélő császári és apóst, királyi Felségének, ezen általam legmélyebb hódolattal fogadott legmagasabb rendelkezése juttat azon kiváló helyzetbe, hogy ő Felségének a görög keleti szerb hitvallású nép és egyház javát mindenkor szivén viselő atyai jóindulatát tolmácsolhassam. Uraim ! A legmagasabb királyi kegy ilyetén nyilvánu- lása bizonyára az önök részéről is ragaszkodó hódolattal fog találkozni és oda fognak törekedni, hogy az önökre váró számos és nagyfontosságu feladatok tárgyilagos, higgadt és megfontolt és minden érdekFdakóról Írja levelezőnk, hogy a váiosi képviselő testület legutóbbi közgyűlése nagyon zajos volt; miután Makó városának 1886. évi költségelőirányzatát letárgyalták, mely szerint a bevételek 44,968.27 frtot, a kiadások pedig 144,268.61 frtot — e szerint a hiány 99,300.77 frtot — tesznek; ebből esik az államadó után a közigazgatási I-ső osztályra 6490/100, a Il-od osztályú külrendőrségeire 261/1000/o és a III-ad osztályú bel- rendőrségeire 1210/100 százalék ; tárgyalás alá került egy ominózus ügy, nevezetesen : a városi féléves korcs- máltatási italmérési jogát két makói lakos, ezek közül az egyik városi tanácsos, bérelte, ezen üzlethez lársul szegődtek egy városi árvaszéki ülnök, Kökényessy Géza és egy városi képviselő, Szirbik Ferencz; az év elején az italmérési jngbérlők a fogyasztási adó szándékolt megkárosításával, bort csempésztek, mivel azonban a fogyasztási adót a város bírja haszonbérbe, igy a várost megkárosították. Miután az elővizsgálatból a csempészet világosan kiderült, a városi közgyűlés úgy a tanácsos, mint az árvaszéki ülnök ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt, egyidejűleg őket hivatalos állásuk és fizetésüktől felfüggesztette, egyszersmind a jövedéki áthágásnak megbüntetése és illetve a keresetnek ez iránti megindítása végett, felkérte a város az illetékes szegedi kir. pénz- ügyi igazgatóságot, ki a vizsgálatnak megejtésével a makói pénzügyi biztosságot bízta meg, a pénzügyi biztos a vizsgálatot város, mint károsult panaszos meghívása és tudta nélkül a csempészettel vádoltak egyoldalú meghallgatásával, oly módon vitte végbe, hogy ez most köztudomásra, jővén, minden makói polgárt megbotránkoztatva meglepett, mindazonáltal a szegedi kir. pénzügyi igazgatóság súlyos jövedéki kihágás iránt indította meg az aradi kir. törvényszék előtt a keresetet; nagy meglepetésre kapta most egyszerre a város a pénzügyi igazgatóságtól a törvényszék ítéletét, mely szerint a csempészettel vádoltak különösen azon okból, mentettek fel, mert Kökényessy ülnök és Szirbik Ferencz (kik az italmérési jogbérlők üzlet társai) azt vallották a pénzügyi biztos előtt, hogy a csempészett bort, mint magánemberek szállították az italmérési jogbérlők pinczéjébe és ezek ottan szívességből engedtek helyet. Ezen Ítéletet a szegedi pénzügyi igazgatóság most az ítéletnek jogerejüvé válta után a várossal azzal közölte, hogy nem látta szükségesnek az ítéletet felebbezni és az most már nem is fe 1 ebbe z h e t ő; e czélzatos és felette gyanús összejátszó eljárás a közgyűlés tudomására hozatván, nagy felháborodást keltett és miután a városnak az ítélet most kézbesittetettaztfelebbeztetni,egyszersmind a pénzügyminiszterhez, az eljáró pénzügyi hatóság páratlanul álló, a várost szándékosan károsító ésfelettébb gyanúsé ljárása miatt egy panaszos felterjesztés intézése határoztatott el; ez alkalommal Szirbik Ferencz tiszteletlenül és ki- hivóan viselvén magát gyűlés előtt, fékezhetlen rakonczátlansággal fenyegetődzött, hogy ezután még érzékenyebben fogja a várost megkárosítani, miért is a közgyűlés jogos felháborodásában Szír- | bik Ferenczet a képviselők sorából kitörülte cs

—un., a meiyea .Bulgáriában és Kelet- Ruméliában oly hirtelen és váratlan gyorsasággal lejátszódtak, csak akkor érthetők meg teljesen, ha a bolgár kelet-rumóliai hadsereget és az abban uralkodó szellemet is számításba veszszük. E hadsereg az egykori nagybulgáriai milicziából keletkezett. Bulgária álló hadserege 17,000 emberre rúg s pedig 24 század gyalogságból, 5 lovas szotnyából, 2 erődítési, 4 mérnökkari csapatból és 12 ágyuütegből áll. Háború esetén e hadsereg a tartalékosokból egészittetik ki, akik 7 századra vannak osztva. Mindnyájan kiképzett tartalékosok és honvédek. A bolgár hadierő 24,000 emberből álló gyalogság, 1200 lovasság, 1500 műszaki csapat és 88 ágyú; a tartalékosokkal együtt 50,000 ember. E hadi létszám szerénysége, valamint az a körülmény, hogy a hadi szerelvények és fegyverek Oroszországból hozattak, arra enged következtetni, hogy a hadsereg felszerelése messze mögötte marad a közép-európai hadseregeknek.

A gyalogságnál általánosságban be van ugyan hozva a Berdan-fegyver, de a tüzérség igen sokféle, különböző méretű és kaliberű ágyúval van ellátva, melyeket részint Oroszországtól vettek, részint a török háborúban foglaltak. Épp igy áll a tisztek és altisztek kiképzése is. De azért a bolgár hadseregnek nagy értéke van, mert a bolgár nép katona viselt nemzet, s az Isten is katonának teremtette. A kelet- ruméliai haderő nem tarthatott lépést a modern hadseregek fejlődésével, már csak azért sem, mert a béke állomány csak hat századot tesz ki. Háború esetében ezen állomány 12 gyalog zászlóaljra, 2 lovas századra, 2 műszaki csapatra és egy ágyuütegre egészithető ki, vagyis összesen 10,000 főből álló gyalogsági, 300 lovas és 500 műszaki katonát, továbbá 4 ágyút képvisel. A kelet-ruméliai miliczia értékét azonban nagyon emelik a tartalékosok, kik által a hadsereg igen nagy terjedelmet ölthet.

A tartalékosok intézményét az orosz kormány léptette életbe »tornaegyesületek« czim alatt. Az egyesületek már kezdettől fogva arra voltak szánva, hogy a hadsereget kiszélesítsék és erősítsék. A Porta mindenkor rossz szemmel nézte a tornaegyesületeket és egy szép napon feloszlattatta őket. De az egyesületek azért egész rendben folytatták működésűket és pedig a törvény abbeli intézkedésének örve alatt, mely megengedi, hogy az elbocsátott katonák időről- időre gyakorlatokra hivassanak egybe, s igy a feloszlatott tornászok, mint tartalékosok szerveztelek és fegyvereztelek fej.

Az igy alakított csapatokat évenkint nagyobb hadgyakorlatokra hívják egybe, s ezenkívül a falvakban minden héten egyszer kisebb csapatokban képezik és gyakorolják őket.

A katonailag kiképzett miliczisták száma 40,000 ezer ember, s összeköttetésben a rendes hadsereggel 50,000 ember. Bulgária és Kelet-Rumélia tehát egészben véve 100,000 embert állíthat ki a síkra. — A kelet-ruméliai csapatok fegyverzetét és felszerelését szintén Oroszország szállította. A hadi budget körülbelül olyan nagy, mint a minő Bulgáriáé. Hogy a két hadsereg rokonszenvez egymással, abban nem is lehet kételkedni. Mind a kettő orosz alkotás s orosz szellem uralkodik köztük. A bolgár hadsereg