Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

Azonfelül az elnök a 4/. alatti minta szerint készült, jegyzékkel az év végén jelentést tesz arról, hogy a tisztviselők közöl kik voltak az év folyamán Jtávol, vagy hivatali tennivalóik teljesítésében akadá- yozva. (34. §.)

II. FEJEZET.

Az ügymenetelről a bíróságnál.

A bíróság előtti ügymenetből kiemelendő', hogy a döntés előadás és szavazás utján történik. A bíróság határozatait szótöbbséggel hozza.

A kézbesítés rendszerint posta utján történik. A \konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetség és konzulátus részére való kézbesítés az illető ügydarabnak azeknek a hivataloknak iktatóhivatalában való átadás ustján történik. (67. §.)

A fogalmazványokat mindazokkal az iratokkal, a melyeket a bíróság nem rendelt kézbesíteni, a kiadó megőrzés végett az irattárba adja át. (69. §.)

Az irattárnak úgy kell berendezve lennie, hogy minden iratról azonnal felvilágosítást adhasson. Ennélfogva egy részről nem. szabad az irattárban az iratuk bevezetése körül hátralékokat tűrni, másrészről nem szabad a megszabott óvatosság nélkül iratokat kiadni. (76. §.)

Iratokat betekinteni és kivenni csakis a bíróság hivatalnokainak szabad, hivatalos tennivalóiknál való felhasználás végett. Más egyéneknek a betekintést osak az elnök beleegyezésével szabad megengedni. Iratok kiadásához, úgyszintén másolatoknak a felek vagy hatóságok részére kiszolgáltatásához bírói meghagyás szükséges. (77. §.)

Petőfi szobra,

•— A segesvári ünnepség. —.

Ott esett el a harc mezején, ágyuk dübörgése, lovsak dobogása, csatakiáltás és jajszó volt az altató dala. Azután eltűnt, ezernyi holttest közt meg se találták, el se temethették külön. A mit imádott, elárvult a szabadság, s a kit szeretett, özvegye lett.

Örökre megbénult a kéz, mely diadallal forgatta a kardot, s halhatatlan dicsőséggel a tollat. Kilobbant a törékeny testből az életszikra, de kialvását messze időket bevilágító, diadalmas ragyogással túlélte a lelkét emésztő lobogó láng, a honszerelem.

Dalait a szellő vette szárnyra, elvitte a zugó erdők közepébe, s az alföldi róna délibábos pusztáira. Ott zengtek-bongtak a pásztortüz mellett, ott keseregtek a füzfa-tilinkón, s kunyhókból a palotákba röppenve, meghódították az egész világot.

Petőfi Sándor több volt, mint költő, a nemzeti géniusz öltött benne alakot, hogy hirdesse a szabadság magasba szárnyaló eszméit, a szerelem bűvös igeit.

A költőnek itt áll már a szobra régóta az ország szivében, a Dunaparton. S a nemzeti kegyelet fölállította most a szabadság harcosának emlékét a fehéregyházi csatatéren s a segesvári főtéren. A fehéregyházi obeliszken osztoznak vele a névtelen hősök, a kikkel együtt aluszsza örök álmát, az eddig jeltelen hant alatt, a segesvári szobor azonban egyedül az övé, azé a Petőfié, a ki kardjával kereste e szóra a rímet: halál. És még sem lehet elválasztani a hőst a dalnoktól, épp úgy nem, mint a hogy nem lehet különválasztani a szabadságot a csodás honszeretetétől, március 15-ikét a Talpra magyar-tói.

Magyarország ünnepe volt az, a mit tegnap a kis erdélyi városban ültek meg, a magyar szabadság kegyeletes ünnepe, a hol ezernyi néptömeg ajkán kelt szívből fakadóla;| a nemzeti ima, sok ezer szív dobbanása emlékezett meg negyvennyolc év előtti nagy idők nagy napjairól, mártírhalált halt hőseiről.

Áll a két emlék, koszorúk bpritják a márványt, csöndesen borul a babér a pálmaágra s álmodik a régi dicsőségről, régi temetésről, újjászületésről, késő nemzedéknek régiekről való emlékezéséről!. ..

Az ünnepség tulajdonképen két részből állott. Az egyik Fehéregyházán folyt le, a hol a honvédsir fölé emelt obejiszket adták át Nagy-Küküllő megyének, a másik pedig Segesvárt, a hol Petőfi szobrát leplezték le.

If

Mindkét ünnepélyen több ezerre menő sokaság vett részt, melynek soraiban számos küldöttség vett részt.

A kormányt Sándor László főispán képviselte, az erzsébetvárosi ev. ref. egyház küldötte Zayzon János lelkész. Az 1848—49-es honvédegylet központi elnöksége nevében Mikár Zsigmond; a székelykeresz- turi állami iskola tantestülete és a tanítóképző-intézet tanári kara; Pozsony város képviseletében Brolly Tivadar; a pozsonyi Toldi-kör és jogakadémia képviseletében Vutkovics jogakadémiai tanár; Gyergyó- Szent-Miklós képviseletében Köllő Ignác; Kolozsvár város képviseletében Albach Géza polgármester és Esterházy László főjegyző; a kolozsvári negyven- nyolcas honvédegylet Szabó Sámuel vezetése alatt; Torda-Aranyosmegyei negyvennyolcas honvédegylet képviseletében Veres Károly; a budapesti újságírók egyesülete; Sziklai Lajos; országos történeti ereklye- muzeutn képviselője Deáky Albert; Arad szabad királyi város; Salacz Gyula; Országos középiskolai tanárégyesület; dr. Szuppán Vilmos; Udvarhely vármegye képviseletében Jakab Gyula; Arad vármegye; Szathmáry Gyula; Petőfi-önképzőkör (ev. ref. koll. önk. köre); Székely-Udvarhely Fejes Áron; Marosszéki honvédegylet, Bihari Sándor; Magy. kir. tűd. Akadémia, Szily Kálmán és Gyulai Pál, ki egyszersmind a Kisfaludy-társaságot is képviseli; Erdélyi ev. ref. egyházkerület, Szász Domokos püspök; Fogarasmegye, Bocskor Ádám; Magyar történelmi társulat, dr. Szádeczky Lajos; Nagy-Enyed város, Zsombory Sándor; Budapest székesfőváros, Rózsavölgyi Gyula tanácsoe; Országos függetlenségi párt, Illyés Bálint; Brassói magyar kaszinó, Orbán Ferenc; Torda-Aranyosmegye, Beteg Mihály; Gyula- fehérvár, Issekutz János; Abó-Fehérmegye, Csathó János; Szatmár város, Körösmezey Antal; Maróévá- sárhelyi Kemény Zsigmond-társulat, Bedőházy János; Háromszék vármegye, Deési Zoltán; Aradi 48-as honvédegylet; Csikmegye, Mihály Ferenc; Otthon-kör Rákosi Viktor; Székelyudvarhely rendezett tanácsú város küldöttsége, vezető Sebesi Ákos; Erzsébetváros szab. kir. város, vezető Trajanovics János; E. M. K. E., küldötte Sándor József; E. K. E., küldötte Radnóti Dezső; Debrecen város, Oláh Károly és a Marosvásárhelyi kollégiumot Horváth József képviselte. Tordáról körülbelül ötven főnyi küldöttség jött.

A százas rendező-bizottság, mely egy szükebb- körü végrehajtó-bizottságot alakított az ünnepélyek rendezésére, minden kitelhetőt megtett a siker érdekében s az nem is maradt el.

A tulajdonképpeni ünnepélyek tegnap reggel nyolc órakor vették kezdetüket.

Annyian érkeztek Segesvárra az ország minden részéből, hogy azok egy részét a közeli Erzsébetvárosban kellett elszállásolni.

Az erzsébetvárosiak reggel á óra 6 perckor érkeztek b 8 óra 20 perckor indult az ünneplő közönség Fehéregyházára, az emlékoszlop felavatásához. — Itt bevárta a Székely-földről és Brassóból érkező vendégeket, kik ily sorban érkeztek: Első székely vonat: 8 óra 40 perc; második székely vonat: 9 óra; Brassó felől vegyes vonat: 9 óra 20 perc; rendes székelyvonat: 9 óra 38 perckor.

Fehéregyházán,

Délelőtt tíz órakor kezdődött a honvédoszlop felavatása. Sürü néptömeg állta körül a karcsú obeli szkot, melynek közvetlen közelében a küldöttségek foglaltak helyet.

A rendező-bizottság elnöke, Sándor László főispán a következő szavakkal nyitotta meg az ünnepet:

Hazafiui örömmel tekintek körül a mostan ünneplők ezreivel megtelt, ezelőtt 48 évvel csatazajtól visszhangzó térségen. Büszke vagyok, hogy nemzetemből nem halt ki a haza védelmében elesettek iránti kegyelet. Közeli és távoli vidékről jöttek, hogy a mai napon tartandó nemzeti ünnepségben részt vegyenek. Az ünnepet rendező bizottsági nevében is megjelenésükért hálámat nyilvánítva, az ünnepélyt megnyitom.

A főispán ezután a szobor-bizottság megalakulását és a szobor felállításának történetét ismertette.

A percekig tartó éljenzés és taps lecsillapultával a székely-udvarhelyi dalárda Vajda Emil karnagy vezetése alatt a Himnuszt énekelte, a melyet a lelkesült közönség vele énekelt.

Az ének után Szász Gerő volt 48-as honvéd,

_______ MAGYAR ÚJSÁG.

k

olozsvári ev. ref. főesperes tartotta meg nagyhatású beszédét.

Szász Gerő beszéde utón ismét Sándor László főispán lépett az emelvényre és átadta a szobrot Lendvai főszolgabírónak, Nagy-Küküllőmegye képviselőjének, ki azt átvette.

Végül a temérdek szép koszorúkat helyezték el az obeliszken.

Tizenegy óra után ért véget a fehéregyházai ünnepély s ekkor indult vissza Segesvárra az ezrekre menő nagy közönség.

Segesvárt.

Körülbelül déli 12 óra volt, mikor az ünneplő sokaság elhelyezkedett az uj vármegyeház előtti térségen, a hol a szobor föl van állítva.

Az ünnepi aktust itt is Sándor László főispán, mint a rendező bizottság elnöke nyitotta meg, lelkes szavakban emlékezvén meg arról a hazafias mozga ómról, melynek az emlékmű létrejöttét köszönheti.

Utána Bartók Lajos tartott beszédet, majd Pósa Lajos szavalt.

Egetverő éljenzés töltötte be a levegőt, mikor a szoborról lehullott a lepel. Az emlékmű Köllö Miklósnak, a jeles székely szobrásznak a müve s a halhatatlan költőt honvédtiszti ruhában ábrázolja, a mint tekintetével a fehéregyházi harctérre néz, baljában pedig kardját tartja.

A mint a szoborról a lepel lehullott, Sándor főispán átadta Nagy-Küküllő vármegye megbízottjának, Somogyi István alispánnak.

Somogyi alispán következő beszédben vette át a szobrot:

„Mélyei, tisztelt ünneplő közönség! Egy költő szobrát lepleztük le itt, egy lánglelkü költőét, ki örökbecsű dalokat zengve hazájának és a szabadságnak védelmében tűnt el. A monda azt tartja, hogy az ellenség golyójától találva, itt e téren elesett, meghalt, de mi ezt nem hiszszük el, ő élni fog szivünkben örökké.

A szabadság szeretető adta kezébe a lantot, mely babérokat hozott hazájának; a haza szeretető adta kezébe a kardot, mely dicsőséget szerzett nemzetének. Ha minden honfi kegyelettel őrzi emlékét, még nagyobb kegyelettel őrizzük azt mi, hol utólszor villant kezében a kard, hol utólszor hangzik ajkairól: előre!

E magasztos ünnepélyen, mely az ország minden részéből o díszes közönséget összehozta, azon hazafias kötelesség jutott osztályrészemül, hogy a kegyeletnek ezen művészi alkotását: Petőfi Sándor halhatatlan költőnk érc-szobrát átvegyem, megőrizzem.

Méltóságos elnök ur! Én Nagyküküllő vármegye nevében és megbízásából ezennel átveszem e szobrot s annak hü megőrzését és kegyeletes gondozását ünnepélyesen ígérem. Vajha azon szent eszmék, melyekért a nagy költő élt és halt, lelkesítsék mindenkor a szobor gondozóit.“

A szoborra szánt koszorúkat még reggel hét órakor Köllő Miklós szobrász a szobor alapzatára helyezte.

A leleplezési ünnepély után a rendező bizottság 500 személyre szóló bankettet rendezett a városi vendéglő nagytermében a vendégek tiszteletére.

A bankett délután 2 órakor vette kezdetét. Az első felköszöntőt Sándor László főispán mondta a királyra és családjára. A felköszöntőt a jelenlevők állva hallgatták végig. Ezután Apáthy Péter a Segesvárnál elesett hős honvédek emlékére és a még jelenlevő 48-as honvédekre ürítette poharát, melylyel nagy hatást ért el. Mikár Zsigmond az 1848-iki honvédegylet főjegyzője, a dicső székely nemzetet köszöntötte fel, mely oly óriási számban vett részt ezen a nemzeti ünnepen. A szónokot a jelenlévő székelyek lelkesen megéljenezték.

A banketten felolvasták a több százra rugó te- legrammokat, melyek mindegyikében lelkes hangon emlékeznek meg a mai ünnepről. Üdvözlő telegram- mokat küldtek többek közt Jókai Mór, Zichy Mihály stb.

Bankett után a vendégsereg szétoszlott s megnézte a város nevezetességeit, este 8 órakor pedig táncmulatság volt, melyen az egész város intelligenciája volt jelen. A mulatságnak csak a hajnal vetet véget. A segesvári közönség a legnagyobb szívélyességgel fogadta a vendégeket s oly kitüntető barátsággal s slőzékenységgel viseltetett irántuk, hogy a vendégek a legjobb benyomással távoztak a városból. A fényes és minden tekintetben impozáns ünnepélyt nem zavarta semmiféle tüntetés. Segesvár város, az egész megye, Erdély együtt ünnepelte meg Petőfi Sándor emlékét.

*

A segesvári Petőfi-ünnep napján a debreceni hirlapkirók is rendeztek ünnepséget. Délután hat órakor nagy közönség jelenlétében megkoszorúzták Petőfinek a kollégium kertjében levőszobrát. -Dankó

1897 augusztus I,