Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

/ / í /S. > 7 s ft Budapest, 1Í80. csütörtök, julius 8. 7/ tcr rkeiztSséghez ,aak el, kiadás körüli :endők. MPLO BSU KIADÁS­Pentán tülc 1 hói Az ( Az i atly ncßjfci t a P 1 ditványozta, hogy orosz csapatokat fog a Görögor­szágnak utalt területek megszállására küldeni.« (P á r i s b ó 1) jelentik jul. 7-röl: Tegnapelőtt Agenban merénylet követtetett el a karmeliták ko- lo-tora ellen; a harangot félre verték, mire a rendőr­ség megjelent s szétüzte a néptömeget. — Rochefort »L’Intransigent« czimü lap megioditását jelenti. A lap 14-én indul meg; a munkatársak közt szerepel Kasselmann az ismert német szoczialista is. A lap utczai hirdetései kiragasztását a rendőrség nem en­gedte meg, mert a falragaszokon »M ademoiselle Bismarck« czimü tárcza Í3 volt hirdetve. (A görög okkupáczió ellen) nemcsak a mohamedán és kath. albánok, hanem a román la­kosok is erélyesen tiltakoznak. Thesszáliában sok ku- no-oláh — czizczár — lakik, kik egyáltalán nem hajlandók a görög uralmat elfogadni. Mint távira­taink jelentik, az oláhok kezdenek a fegyveres el­lenállásra készülni. A román kormányhoz is folya­modtak, pénzsegélyt kérve tőle. Ez azonban a segélyt ily czélra állítólag megtagadta. A Romániában élő albánok pénzt gyűjtenek hazájok védelmére s önkény- teseket küldnek oda. Ez eseményekkel szemben a román kormány is katonai elővigyázati intézkedése­ket tesz. Egyelőre a gyalogezredek állományát két zászlóaljról háromra emelte. Ez is egyik tünete ama komoly eseményeknek, melyek a Balkán félszigeten készülőiéiben vannak. A Pető f i-p er. Aigner Lajosnak az Athenaeum részvény-tár­sulat elleni perében, a budapesti e. f, kir. törvényszék julius 3-án a nyilvános ülésen hozott határozata igy hangzik: O Felsége a király nevében! A budapesti e. f. k. törvényszék dr. Kovács Gyula ügyvéd által képviselt: Aigner Lajos felhivónak, Sig- ray Pál ügyvéd által képviselt: Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat ellen 1879. évi novem­ber 14-én 43263. sz. a. keresettel Petőfi Sándor ösz- szes müvei kiadhatásának joga tárgyában kérkedés miatt indított fölhivási perében, a 2356/880. sz. a. meghozott, elsőbirósági végzésnek 17700/880. sz. a. kir. táblai határozattal lett feladása s az elrendelt pótlás és bizonyítási eljárásnak befejezése után, a mai alólirt napon s helyen tartott nyilvános ülésében 23322/880 sz. a. következő Végzést hozott: Felhívó keresetével elutasittatik s tartozik fel­hívottnak 15 napok alatt végrehajtás terhe mellett 75 frt költséget megfizetni. A felek képviselőinek dijjai és költségei, saját feleik irányában külön 75 írtban állapíttatnak meg. Indokok: Fölhívó keresetében azt adja elő, hogy néhai Petőfi Sándor összes müveinek együttes kiadására magát elhatározta, s miután egyénileg meggyőződött arról, hogy néhai Petőfi Sándor müveihez senki sem formálhat bármily csekély részben is kizárólagos ki- adhatási jogot, az A. ah előfizetési fölhívást bocsá­totta ki, mely nyilvánosan megkezdett eljárása által az Athenaeum részvénytársulat jogait sértve látván, a B. alatti levelében felhívó ellen fel is lépett. Fel­hívó azonban ezen levél kitételeiben két irányban lát kérkedést, és pedig, melyben az mondatik, hogy: 1. Petőfi Sándor összes müveinek nagy része az Athenaeum társulat örök áron meg vett tulajdonát képezi; 2. melyben az Athenaeum-társulat a felhívó tervezett vállalata ellen nemcsak tiltakozik, hanem egyszersmind arra hívja föl, hogy előfizetési fölhívá­sát vonja vissza, füzetek kibocsátásától álljon el, ma gát a költséges pertől, az olvasóközönséget pedig a károsodástól óvja meg, mert ellenkező esetben tu­lajdonának megvédésére szükséges törvényes lépése­ket megtenni kényszerítve lesz. Annak bizonyítására, hogy Petőfi Sándor ősz szes müveinek nagy része az Athenaeum részvény­társulatnak örök áron megvett tulajdonát képezi, fölhívott társulat becsatolja Petőfi Sándornak 1847 évi junius 26-án Smich Gusztávval kötött s az utóbbi által engednéoy utján fölhivottra ruházott szerződését. Felhivó válasáratában ezen szerződésnek való­diságát és tartalmit tagadta, a?t aggályosnak nyil­vánította, sőt az eredeti szerződésnek a póttárgya­lásnál lett becsatolása után jegyzőkönyvbe iktatott perbeszédében Petőfi Sándor »láirásának valódiságát is megtagadta. De miután: Arany János, Jókai Mór, Lauka Gusztáv és dr, Bellaagh József tanuknak egy­behangzó vallomása a 3. sz. a. eredetben csatolt szer­ződés iráeát, és az azon olvasiató: »Petőfi Sándor« név aláírásokat — Petőfi S. sajátkezű Írásának és sa­játkezű aláírásának bizonyítja; felhivó az irás és alá­írás valamint a tartalom valódiságára irányzott taga­dásait a tanúvallomásokra tett észrevételeiben többé fon nem tartotta, minek folyttn a szerződés valódi­sága begyőzöttnek tekintendő. Jogérvényességétől miideddig meg nem fosz­tott ezen szerződéssel pedig í földhivott Athenaeum társulat bebizonyította, hog? Petőfi Sándor összes müveinek nagy része neki való­ban örök áron megve.t tulaj donát ké- p e z i. A B. alatti levélnek ide ronatkozó kitételei tehát kérkedést annál kevésbbéképezhetnek, mert föl­hívó az A. alatti »előfizetési filhivásban« Petőfi Sán­dornak nemcsak oly müveit, mdyek Petőfi Sándor ré széről a fölhívott részvénytirsulat jogelődjének át nem adattak s melyek csak utólagosan a közönség köréből merültek föl, hanem — Petőfi Sándor ö s z- szes müveit, tehát azokat is czélozza kiadni, me­lyek tulajdona örök áron lett vétel folytán az Athe­naeum társulatot illeti. Midőn tehát Petőfi Sándor müveinek felhivó által ily módon tervezett kiadásában felhívott érvé­nyes szerződéssel biztosított jogainak sérelmét látván, a tervezett kiadás ellen a B. alatti levélben tiltako­zott, felhivót a kiadástól visszalépésre azzal szólította fel, hogy a kiadásnak tiltakozása ellenére leendő be­következése esetében a törvény rendes útját le-z kényszerítve jogainak megvédésére igénybe venni akkor felhívott csak jogainak megvédésére általa czélra vezetőnek tartott lépést tett, mely nem fényé getés, hanem oly figyelmeztetés, mit tenni mindenki nek szabadságában áll. Kérkedés esete tehát a B alatti levélnek felhívó által sérelmesnek talált továb­bi szövegében nem forog fenn. Mindezekhez képest, miután fölhívó által pana­szolt B. alatti levél tartalmából a kérkedés esete meg nem állapítható, annálfogva a felhívási kereset jogosultnak nem is tekinthető; miért is fölhivót kere­setével elutasítani, mint pörvesztest pedig a polgári törvénykezési rendtartás 251. §. alapján az okozott perköltségek megfizetésére kötelezni kellett. Az ügyvédek dijai s költségeinek saját feleik irányában tett megállapítását aprts252. §-a igazolja. Ezen végzés felhivó képviselő dr. Kovács Gyn'.a s a felhívott fél képviselője Sigray Pál ügyvédnek kézbesítendő. Budapesten, 1880. évi jul. hó 3-án. A budapesti e. f. kir. törvényszék. (Megjegyezzük, hogy a P. H. által ma közlött szöveg az Ítélet kivonata.) Különlélék. — jul. 8 (A h i v. lapból) Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére törvényszéki birákká a beregszászi törvény­székhez : Klimkó Ede ottani alügyószt; a marosvásárhelyi törvényszékhez Raff Károly ottani ítélő táblai fogalmazót; a karozagi törvényszékhez : Hegedűs Sándor dunaföldvári já' rásbirósági a birót; járásbiróvá pedig a nyírbátori járásbiró sághoz: Komlóssy Gyula kisvárdai jbirósági albirót; továbbá albirákká a budapesti YIH—X. kerületi jbirósághoz : M-ssa nek Rezső budapesti törvényszéki jegyzőt; a nagykikindai jbirósághoz : Szekeres János temesvári tvzéki aljegyzőt; az aranyosmaróti jbirósághos : Jávor Endre ottan törvényszéki jegyzőt; a szakolezai járásbírósághoz : Bossányi Antal nyitrai törvényszéki jegyzőt; a segesvári jbirósághoz : Incze Domcr kos deéú törvényszéki telekkönyvvezetőt; avaáli jbirósághoz : Várati István marmarosszigeti törvényszéki jegyzőt; végre ügyészszé a nagyszebeni ügyészséghez : Szabó Lajos brassói törvényszéki bírót és alügyószekké a pancsovai ügyészséghez : Antal József nagykikindai ügyvédet és honvédhadbirót; a beszterczebányai ügyészséghez : Déván Ottó pozsonyi törvény széki jegyzőt; a sátoraljaújhelyi ügyészséghez : Biringer Ar. thur sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőt és a marmarosszi­geti ügyészséghez : Daudovics Tivadar ottani jbirósági albirót nevezem ki. Kelt Ischlben, 1880. évi julius hó 4-én. Ferencz József, s. k. Dr. Pauler Tivadar. Ő felsége, folyó évi julius hó 4-én kelt legfelső határoz- ványával, Tötösy Béla letenyeijárásbirónak törvényszéki bírói minőségben a nagykanizsai törvényszékhez, Dull Janos püs­pökladányi járásbirónak hason minőségben a szilágysomlyói jbirósághoz leendő áthelyezését megengedte. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter, Mül­ler Béla napdijas mérnököt, kir. mérnökké nevezte ki. A pénzügyminiszter a kolozsvári kincstári uradalmi ügyészséghez Nemes Antal és Remisovszky János ügyvédeket kincstár uradalmi ügyészségi Írnokokat, a nagyszebeni kincstári uradalmi ügyészséghez pedig Dietrich József ügyvé­det és ügyészségi fogalmazó, dijnokot, kincstári urad. alügyé- szekké nevezte ki. A pénzügyminiszter Hozmek János köz- és váltó ügy­védet s kincstári uradalmi ügyészségi Írnokot, a kincstári jog­ügyi igazgatósághoz fogalmazóvá nevezte ki. — A pénzügy- miniszter Scherschmidt György csertesti m. kir. kohófőnököt Zalathnára kohófőnökké nevezte ki. A pénzügyminiszter Berzsenyi Ignácz ideigl. unyugal- mazott számtisztet, Koazovitzky Sándor kö-ponti dij- és illetékkiszabási hiva'ali irodatisztet, ifj. Móricz Lajos kezelési gyakornok jelöltet, Ergovits Aurél és Roch István dijnokot, pénzügyminiszteri irodatisztekkó nevezte ki. Az igazságügyminiszter Draskóczy Mór balassa-gyar- mati kir. törvényszéki Írnokot, a sziráki kir. járásbírósághoz helyezte át. "Weiss Ferencz beszterczebányai lakos, vezetnevét »Vés- sei»-re, Hartman Lipót, Lajos János gyöngyösi lakos vezeték­nevét >Kemény«-re, Fett György kecskeméti lakos vezetékne­vét »Köver«-re változtatta. (A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter kihaligatási terme részére most Vastagh György egy nagyobb szabású képet készit, mely Pázmány Péter esztergomi prímást fogja ábrá­zolni. E képhez a keretet Zay-Ugróczon egy czi- gány gyerek készítette, remek XVII-dik század­beli müfaragással, melyhez a rajzot és föszmintát Schickedancz Albert iparmuzeumi titkár készí­tette, ki most ugyancsak a val. és közoktatási minisz­ter részére készülő Mária Therézia királyné arcz- képéhez készíti a XVIII. századbeli stylü keret rajzait. (Pestmegye közigazgatási bizott­sága) gróf S z a p á r y István főispán elnöklete a'att ma tartotta rendes havi ülését. Mindenek előtt a szakreferensek terjesztették elő a f. év első feléről szóló jelentéseiket s kimutatásaikat, melyek a havi jelentésekből már ismeretesek s melyek fontosabb ne­vezetességű körülményt nem tartalmaznak. Wal­le n f e 1 d Károly által a M e y e r Józseffel fennforgó bogdányi vitás bányaügyben elrendelt pótvizsgálat ellen beadott felebbezésének visszautasítása után, tár­gyalás alá vétetett a földmivelési miniszter rendelete, melyben az erdészeti közigazgatási ügyekben az er- dőfelügyt-lővel együtt eljáró 3 tagú bizottságot és az ugyancsak az erdészeti ügyekben bíráskodási ható­sággal felruházott, a főispán esetleg az alispán el­nöklete alatt működő négy rendes és 4 póttagból álló bizottság megválasztása rendeltetik el; minek folytán a háromtagú bizottságba meg választatot' Kalina, Rőth és Homann megyei bi zottsági tagok , mely választás megerősítése iránt miután a nevezettem nem tagjai a közig, bizottság' nak, a megyei közgyűlés fog indokolt felterjesztést intézni a belügyminiszterhez; — a bíráskodó bizott­ság négy rendes tagjává báró Prónay Dezső, Halász Móricz, Bossányi László és R u d- nyánszky Flórig, négy póttagjává pedig: Gu 11- ner Gyula, Rakovszky István, Ba 1 ogh Imre és gr. R á d a y Gedeon (ifjabb) választattak meg. (A szinésziskolai botrány) ügyében ma kezdődött meg a vizsgálat. G ö m ö r y Oszkár min. tanácsos ma br. Rudnyánszkyval reggel 9 órakor megjelent a szinésziskola helyiségében s a vizsgálatot a tanárok kihallga'ásával megkezdte. A vizsgálat további f lyamáról később értesítjük olva­sóinkat. (Bottá Györgyné), Koncz Klára asszony, 400 irtot hagyományozott a kolozsvári nemz. színházi nyugdíjintézet részere. (Újvidékre) a napokban érkezik Temes- v á r y Lajos igen jól szervez^ tt társulata. A bérlet gyűjtést már megkezdte a társulat egyik igen tekin­télyes tagja, de nem valami fényes sikerrel. (Jakobey tanár) közelebb a baáni kath. templom részére hat képet festett. A képek úgy meg­tetszettek a baáni közönségnek, hogy a művész tisz­teletére lakomát és fáklyászenét rendezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom