Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
Kilencz év múlva a Kappel-ház újra nevezetes események színhelye. Nem vidám, nem is kellemes epizódok, hanem egy nagyon szomorú, mélyen megrázó eset tette nevezetessé. Ugyanazok a jelenetek, melyek 1830 november havában a Kisfaludy halálos ágyánál végbe mentek, ismétlődtek meg ezúttal, a tanítvány, Vörösmarty Mihály végső perczeiben. A sors játéka úgy rendezte, hogy ebben a házban, hol Kisfaludy kiszenvedett, huszonöt év múlva tanítványainak legkiválóbbika hasonló körülmények között fejezze be életét. A mai másodemeleti 9. számú udvari lakásba vitték fel az eszméletlen állapotban levő költőt s itt halt meg két napi agónia után. Vörösmarty ugyanis mindössze két napot töltött a váczi-utczai Kappel- házban s e két nap alatt is csupán csak akkor volt eszméleténél, midőn felesége karján az azelőtt régóta ismert, kedves, egyben szomorú emlékű házban megjelent. Útközben még elbeszélgetett egyet-mást feleségének Kisfaludy betegségéről, felismerte a házat, a lakást, hol mestere, barátja utolsó napjait élte, a hol ő és barátai a haldokló betegágyánál virrasztottak s talán az emlékek hatása alatt — de alighogy a lépcsőn felmentek,— szédülés, a következő percz- ben pedig agyszélhüdés érte. Két napig, a nélkül, hogy egy pillanatra is magához tért volna, — haldokolt, november 19-én délután azután meghalt. A mit Toldy írt Kisfaludy halála után Kazinczynak, azt érezte és gondolta most a főváros minden polgára és a nemzet minden tagja a tragikus végű haláleset hatása alatt. «Árvaságra jutottunk! Pásztor nélkül való nyáj lettünk». A nemzet azonban a pásztort megillető végtisztességben részesítette a nagy magyar költő emlékét. Ezrével zarándokoltak a váczi- utczai házba a hazafiak november 21-én, a Kisfaludy halála órájában és a roppant számmal kivonult embereknek olyan tömege részvétével kisérték ki utolsó útjára, minőre alig volt példa a fővárosban. Ekkor állott talpra az elnyomatás óta először a nemzet, hogy a maga érzései, lelki hajlandóságai mellett impozáns hitet tegyen. A ház előtt a részvét legnagyszerűbb jelenetei játszódtak le, de mihelyt a koporsót kihozták és a menet a kerepesi temető irányában megindult, a régi, megszokott mindennapi élet költözött bele a nevezetes emlékű ház életébe. Utoljára öt év előtt, Vörösmarty születésének századik évfordulóján volt a váczi- utczai ház újra kegyeletes jelenetek középpontja. A Kisfaludy-Társaság ünnepélyes programra kíséretében ekkor leplezte le a ház elsőemeleti része jobbik sarkában a ma is ott levő, következő tartalmú emléktáblát:
