Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz

Az irodalomtörténeti arcz­képgyűjtemény nevezetessé­gei közűi különösen a Petőfi arczképeire büszke tulajdo­nosuk. S ez érthető is, ha el­gondoljuk, hogy a tünemé­nyes pályájú nagy lantos kül­sejéről épen olyan legendák keletkeztek, a minők titokza­tos eltűnéséről támadtak. A Petőfi igazi hű arczképe még mindig kérdéses, és így az Ernszt gyűjteményében levő eredeti példányok már ezért is igen becsesek. Ez a gyűj­temény őrzi ugyanis Barabás Miklósnak Petőfiről 1846-ban fölvett tusrajzát, mely után Tyroler elterjedt aczélmet- szete készült. Azonban a Ba­rabás eredeti rajzának és az említett metszetnek összeha­sonlítása után kitűnik, hogy Tyroler sok változtatást enge­dett meg magának. Egyéb­ként a Barabás rajza is csak annyiban tekinthető adatnak, a mennyiben természet után készült, csakhogy a Barabás akkori eszményítő modorá­ban. Talán közelebb járnak az igazsághoz Petőfi­nek Orlaytól való képei, melyekből kettő van a gyűjteményben. Az egyik egy mellkép, a másik pedig az, a mely «Petőfi Debreczenben» czímmel több rendbeli sokszorosítás révén nagyon elter­jedt. A hideg szobában merengő költőt ábrázolja. APetőfi arczképeinek sorozatátErnsztnélaJankó Jánostól való czeruzarajz egészíti ki, a mely a fenmaradt daguerreotyp után készült s kétség­kívül szintén igen becses adat Petőfi hű kép­másának megállapíthatásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom