Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 15-ös doboz
Első évfolyam. 73-ik szám. Kolozsvár, 1882. Szombat, okt. 21. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL Belmagyarutcza 47. szán*. czimzendök az előfizetési pénzel és kéziratok. KOLOZSVÁRI SAJTÓ MEGJELENIK MINDENNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Helyben: félévre 5 frt — Negyedévre 2 „ 50 Vidékre: félévre 6 frt — Negyedévre 3 „ — Az ezredéves ünnepélyAz ezredéves ünnepély tárgya ban — a vallás és közoktatásügyi miniszter a magyar tudományos akadémia elnökéhez a következő átiratot intézte : „A magyar nemzet Európában megtelepülésének s államalkotásának ezredéves betöltéséhez közeledik. A közérzület ismételve és han gosan nyilvánította a nemzet milliónak szivében élő kívánságot, hogy az ezredéves évfordulót a nemzet magához méltón ünnepelje meg. E kívánság teljesen jogosult. Nemzetek nem csak kenyérrel élnek, hanem élnek eszmékből és lelkesedésből is, melylyel multjok nagysága és küz delmei emlékéből erőt merítenek a jelen gondjaira és a jövendő virágzóbbá tételére. A magyar nemzetnek is van mire emlékezni és miért lelkesedni múltjában s szüksége van arra, hogy állami élete második ezredévét ujult erővel s múltjából merített lelkesedéssel es önbizalommal kezdje meg. A kormány, melyet a koronás királynak és a nemzet képviselőinek bizalma ez idő szerint az ország ügyei vezetésének élére állított, át van hatva a nemzeti törekvések jogosultságának érzetétől és örömmel és az egész nemzet támogatása iránti hittel áll a mozgalom élére, mely Magyar- ország ezredéves állami létének méltó megünneplését kívánja. Az első kérdés^ mely ez ünnepet illetőleg fölmerül -— mielőtt annak mikéntje iránt illetékes tényezők határoznának — a tudománytól várja végleges megoldását: az időpont, illetőleg az év szabatos meghatározása, t. i. melyben a magyarok mai hazáj okban megtelepedtek és ezt őseik örökekép birtokba véve, itt államot alapítottak. A történettudósoki ha nem nagy eltéréssel is, különböző nézeteket vitatnak még ez iránt. A különböző nézetek megvitatása, ha lehet egyeztetése, mindenesetre, a kérdés eldöntése s ez iránti megállapodás kimondása, nézetem szerint a magyar tudományos akadémiát illeti! s itt az idő, hogy e részben e legille- tekesebb tudományos testület a maga utolsó és döntő szavát kimondja. Eelkérem azért nagyméltóságodat, méltóztassék fölhívni az akadémiát, hogy az illető osztály s a történelmi bizottság közbevetésével esetleg egy külön e czélra a legilletékesebb szaktudósokból alakítandó bizottság kinevezésével a kérdés végleges eldöntését előkészíteni s a magyarok bejövetelének és államalapításának időpontját illetőleg évét meghatározni, az eredményt pedig velem mielőbb tudatni szíveskedjék. Az akadémia e még ma is függő kérdésnek szabatos és végleges eldöntésével nem a legkisebb szolgálatot teendi a történelmi tudománynak s’fa nemzeti öntudat emelésének eddig is tett szolgálatai között. Fogadja stb. Trefort Ágoston“. SPORTBudapest, okt. 20. UDVARI VADÁSZAT. (A „K. S.“ eredeti tudósítása.) Gödöllő környékén nap nem múlik vadászat nélkül, különösen azóta, mióta a királyi pár élénk figyelemmel kiséri azokat. A tegnapi nyul-hajszán is számosán az arisztokráczia közül vettek részt. Délelőtti 10 órakor gyűl tek öszsze a sportmanek. Eszterházi Miklós gróf uradalmán. Ott láttuk többek közt: Batthány Elemér grófot, Mohr lovagot, ifj- Almás y Kálmán grófot, Offer mann bárót, Baltazzi Aristid lovagot, Ellin- g e r lovagot, Orczy Emil bárót stb. A harrier falka azonnal secutot ve- vén, a nyúl 45 percznyi run után el is fogatott. A galapp csekély kitartással, egy nehány cheek-et tartott. Az udvar részéről senki sem volt jelen a mai meeten. Jövő iizés holnap lesz rókára vagy szarvasra. A mai meeten kiváló nagy számmal jelentek meg az előkelő sports- manek. A találkozás Szent-Mihályon volt, honnét fél 10 órakor indultak el a jelenvoltak, 26 pár angliai kopó kíséretében. A nemsokára felüzött ravaszdi 44 percznyi run után a gödöllői pagonyokba menekült, hová a társaság nem követhette. A mai iizésen különben mindkét felség megjelent. A király sötétbarna pej hátán tábornoki diszegyenruhában, a királyaszszony fekete vadászöltönyben jelent meg a meeten. A mai vadászat különben daczára annak, hogy kill nem volt sikerültnek mondható a mennyiben a scent és a run tökéletesen kielégített. A társaság közül felemlíthetjük : Orczy Emil bárót, Eszterházy Miklós grófot, Otfermann lovagot, Herrnig bárót; Mohr lovagot, Pallavicini őrgrófot, ifj. Almássy Kálmán grófot Batthány Elemér grófot, Baltazzi Aristid lovagot, Eszterházy Móricz grófot, számos tisztet stb. jövő vadászat holnap lesz rókákra vagy szarvasra. Újdonságok— Az országgyűlési ka- tholikus világi képviselők legközelebb beható tanácskozásokat tartottak. Az érdekes megbeszélések tárgyát azon kérdés képezte: mily álláspontot foglaljanak el azon püspöki irányzattal szemben, a mely Haynald Lajos bi- bornok-érsek és Schlauch Lőrincz szatmári püspök legújabb fontos nyilatkozataiban nyert kifejezést. — A reformátusok debre- czeni országos zsinatának határozatait a király f. kó 21-ről kelt elhatározásával helyben hagyta és megerősítette. A illető királyi kéziratot a hivatalos lap közölte. — A szász egyetem ezévi közgyűlését, mint a „N—“t-nek Nagy- szebenből Írják, a szebenmegyei főispán, ki egyszersmind szász ispán is, folyó évi november hó 20-ik napjára, s ezt követő napokra hívja össze. Ezen közgyűlés az egyetem múlt évi számadásait vizsgálja meg, s a jövő évi költségvetést megállapítja. Jogászok kerestetnek Boszniába. A vallás- és közoktatásügyi miniszter értesíti az ' egyetem rektori hivatalát, hogy Bosznia törvényszékeinél több megfigyelőiállás jött üresedésbe 800 frt javadalmazással a melyekre aszláv nyelvben jártas jogvégzett egyetemi hallgatók pályázhatnak. A kérvények egyenesen a szerajevói kor mányhatósághoz intézendök. Az egyetemes evang. TARCZA. V Találkozásom Petőfivel*) 1849-ben. Irta : IClsvplca, O-yörg-^. Petőfi szobrának október 15-én a fővárosban lefolyt nemzeti ünnepe engem is örömmel és hazafias elégtétellel töltött el. Az egyetértés ünnepe volt ez, melyben a lakosság minden rétege kezet nyújtott egymásnak, minden párt összetörött, hogy áthatva a legtisztább hazafiság által, méltó módon ünnepelje legnagyobb költője emlékét. És senki Jókai-nál inkább hi vatott nem lehetett arra, hogy az ünnepi beszédet tartsa, hogy az összegyűlt tömeg érzelmeinek méltó kifejezést adjon. Ő eleget tőn a feladatának, s a mit mondott, ép oly kitörölhetetlenül vésődött be honfiai szivébe, mint azon költő dalai, ki iránt erzett barátságának, szeretetének és csodálatának annyi bensőséggel adott kifejezést. Jókai beszédének kell megelőz- _____*) A ,.Nemzetből.u______________________ nie ezentúl Petőfi müveinek minden kiadását, hogy még emelje azon olvasó hangulatát, ki az ö költeményeit kezébe vesszi. Bennem ez a vélemény meggyőződéssé érlelődött s ez teszi kötelességemmé az igazság és a történelmi hűség érdekében e classicus beszéd egyik pontjára, mely az én személyemmel foglalkozik, részletesebben visszatérni. E pont igy szól: — Magyarország a szabadság diadalát ülte : de Petőfit elfeledte mindenki : (hát még engem !) Találkoztunk a semmiségben újra. Itt volt már a magyar hadsereg; olyan dicső alakban, a milyennek ö álmodta, ö követelte; de ö nem volt annak többé tagja: kényszeritették, kitudj a minő formaság miatt, letenni a kardbojtot a karddal együtt. Utolsó költeményeinek egyike. „Egy goromba tábornokhoz“ ide czéloz. A betűszedő csillag alatt azt a megjegyzést teszi rá, hogy ez a goromba tábornok nem Mészáros Lázár volt- Nem bizony ; hanem a szabadságharcz egyik lagünnep eltebb hőse: az akkori magyar hadügyér ; s ha azzal kocz- czant össze Petőfi, kit hivjou vala föl bírónak, a midőn a biró, közvélemény, Egyes szám ára azt a kit ő bepanaszol, koszorúkkal tetézi : annak az indulóját danolja, s ő róla azt kérdi; „ki az?“ A „goromba tábornok“ alatt természetesen engemet kell érteni, enge- met, kinek egész politikai és katonai pályafutásom alatt barátaimtól és col- legáimtól legtöbb szemrehányást kellett eltűrnöm elnézésemért és túlzott szelídségemért- Nem lehet előttem kö- zönbös, hogy Petőfi olvasói és bámu- lói olyan durva, műveletlen embernek gondoljanak, aki csakis a kaszárnyái szolgálathoz értett, s nem átalott a nemzet kengyenczével méltatlanul elbánni. Sietek az egész eseményt imitt közölni, azután ám Ítéljenek. Petőfit legelöszöt 1848. april havában láttam, az akkori „Radikál-kör“- ben, a hol csakhamar szoros barátságot kötöttünk. Időről időre közölte velem költeményeit, mielőtt sajtó alá adta volna azokat. Mind kettőnket •ugyanazon érzés hatott át, s keblünkben ugyanegy lelkesedés buzgott. De már junius havában elváltak utaink. Petőfi Pesten maradt, én pedig elutaztam Veszprémbe, hogy az első tiz honvéd-zászlóalj közül hatot megalakítsak. 3 krajczar. .J^l Teljes esztendő múlt el anélkül, hogy ismét találkoztunk volna. Nem tudtam, hogy mi lett Petőfiből s csak 1849. május havában, a midőn a hadügyminisztérium ideiglenes vezetését rám bízták, találkoztunk Debreczenben ahol megtörtént az a kínos összeütközés, melyet nekem Petőfi soha megbocsátani nem tudott. Petőfi Erdélyből jött, a hol Bem táborkarában részt vett a hadjárat egy részében. Útját Aradon keresztül vette, a hol akkor Vécsey tábornok tartá főhadiszállását. Bem tábornok, ki azt tervezte, hogy az Orsová- nál, Románián át behatolt Malachows- ky altábornagy vezénylete alatt álló osztrákokat másodszor is tulkergeti a határon, Vécseyt Petőfi által szólitá fel e terv kivitelében őt támogatni; Vécsey azonban e felszólításnak, a hadügyminisztérium előleges beleegyezése nélkül eleget nem tehetett. Szenvedélyes izgatottságban most Petőfi nem ismert határt. Nem csak olyan nyilatkozatokra ragadtatá el magát melyek felette sértők voltak a tábornokra úgy mint tisztikarára is, hanem ezen felül szabad folyást engedett haragjának egy hírlapi czikben is,