Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

XX. évfolyam, Csütörtök. 62. szám. Szabadka, 1899. augusztus hó 3-án. Szirkeszöség és kiadó­hivatal : Egressy-utca 27-ik szám alatt, I. kör, a Lux-féle házban van, hová a lap xigy szellemi, mint anyagi részét illető minden köz­lemény intézendő. BÁCSKÁI ELLENŐR Társadalmi, közmiveló'dósi, szépirodalmi és közgazdászai közlöny.-A- sza/toa&lE&l lóverseny egyes-ö-let liiv&talos Izózlönye. Előfizetési díj: Helyben házhoz hordva vidéken péstán küldve : Egész évre . 6 frt -7- kr. Félévre . . 3 frt — kr. Negyedévre. 1 frt 50 kr. Egyes szám ára; 10 kr Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el s kéziratok nem adatnak vissza. Háromhasábos nyi Ittér sora 20 kr. A Petőfi ünnep. Már rég nem folyt le ünnep oly hangulat, teljesen, mint az ötvenéves Petőfi emlék Un nép. Az ország egész magyarsága Petőfi­nek szentelte ezt a napot. Szabadka sz. kir. város hazafias és lelkes közönsége is méltó kegyelettel ünnepelte meg a lánglelkü nagy dalnoknak a seges vári hős halálának ötvenéves évfordulóját. Hétfőn d. e. 9 órakor a Szt.-Ferencziek templomában — mely zsúfolásig megtelt előkelő közönséggel — gyászmise volt. Az istentiszteleten Hricsovszky Timót ház főnök póntifikálása mellett az összes szerzetes atyák részt vettek. A nagyoltár előtt volt felállítva a ravatal égő gyertyákkal megrakva és koszorúkkal övezve. A templom bejárata és a padok pedig fekete posztóval voltak bevon va. A gyászszertartás meghatóan folyt le. A templomból az ünnepi diszbe öltözött közönség a „Pest“ szálloda nagytermébe vo­nult. A fényes Unnepé'yen résztvettek: Schmausz Endre főispán vezetése alatt a vá. rosi hatóság, továbbá az ügyvédi kamara, az ipartestület, a pincér egylet és botegsegélyző egylet diszzászlójukkal, a vasúti altiszti kör, Boromisza Tibor kalocsai kanonok, Mamuzich Félix cimz. kanonok, Hricsovszky Timot szt. fer< ncrendibáz főnök. Farkas Zsigmond a Nem­zeti Ca8zino“ elnöke, Kutna Mór rabbi, özv. Máuich Péterné a „Szeretetről* címzett nő egylet elnöke, özv. Morvay Ákosné az „I-ső nőegylet*alelnöke, Mucsalovné Emilia a „szerb nőegylet“ elnöke, Kallivoda Andor m, kir. erdőfelllgyelő, Varga Károly takarékpénztári igazgats, id. Franki István ny. főgimn. igaz­gató, Haverda Mátyás főgymn. igazgató, Ta­kács Ede polg. iskolai igazgató, a 48 as honvédek közül ott voltak : Antunovich Máté Freudenberg Márk, Janiga Antal, Szőllősy István, Rácz István, Vetró István, Palotai János, Verusits Mátyás, Bandok János, id. Szikra Istváo, Tumbász Márk, Biró István, Rozsi-s János, Szegedi József, Furcsek And­rás, Ivancsics András és Kiss János. Az ünnepély a „Hymnus“-sal kezdődött, melyet a szabadkai dalegyesület dr. Brenner József vezénylete mellett adott elő. Ezutáu a megnyitó beszéd következett, melyet dr. Balogh Lajos ügyvéd tartott mely igy szól : Mélyen tisztelt hazafias közönség ! A magyar nemzet lelkében a legrégibb idők óta él az a legendaszerfi hit, hogy hazánk sorsa felett egy külön égi hatalom, egy specialis magyar Istenség, — Zrínyi a költő szavai szerint — a magyarok hatalmas Istene őrködik. Es e hitet a levi- barzott ezer év története igazolni látszik, mert valóban az isteni gondviselés különös ke­gyelmére volt szükség,"hogy imádott magyar hazánk annyi balsors között, oiy sok külső ellenség támadásai és még több belső ellen ség áskálódásai dacára is magát ezer éven keresztül szabadságát és függetlenségét meg őrizve fentartani képes legyen. Ez a jótékony isteni gondviselés sohasem árasztotta hazánkra bőségesebben áldásait mint a negyvenes évek korszakos á'alakulá- sai közben, amikor szinte csodaszerü módon ajándékozta meg a magyar nemzetetet, mind azzal, ami azon nagy átalakulások keresztül vitelére, majd később azoknak a zsarnokság elleni megvédésére szükséges volt, s a mikor mintegy a Jupiter fejéből kipattanva termet­tek a nagy férfiak és állottak a haza szolgá latára szónokok, költők és irók, államférfiak és hadvezérek. A magyar nemzet felett őrködő isteni gondviselés ezen megmérhetetlen becsű aján dékai között volt egy lánglelkü és lángeszű ifjú is, a ki a magyar nemzet egén ragyogó üstökösként átvonulva eszének és szivének fényével és melegével költői lantjának bűbá­jos varázsával a felvilágosodás, a népszabad­ság és a hazaszeretet magasztos igéivel töl­tötte meg, ez imádott hazát, hogy azután a magyar szabadság lehanyatlásakor a hazával mint annak legforróbban szerető fia maga is gyászos sírba dőljön: Petőfi Sándor. Petőfi Sándor akkor a magyar nemzet, ma már az egész világ legnagyobb liricusa, ki dáliái val akkor a magyar nemzet szivét tüzelte fel szabadság és honszereíemre, de ma már az egész világ müveit népének ünnepelt szabad­ság dallnoka. A magyar szabadságért vívott harcban szenvedett ma ötven éve vértanúi halált. E vértanúi halál emlékének az ünneplésére gyűltünk ma itt össze, hogy a hazatiui hála egy könycseppjét hullassa emlékére asszouy és leány, gyermek és férfiú, szóval minden a ki magyar, s hogy az ő halhatatlan érdemoire való visszaemlékezés virágaiból a rajongó szeretet és tisztelet soha el nem hervadó koszorúját füzzük dicső homlokára. Petőfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom