Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
Szombathely. Ötödik évfolyam, 31. szám. 1899, július 30, SZOMBATHELYI ÚJSÁG POLITIKÁI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szombathely, Széch dny i-íérírégi gimnázium.) Telefon-állomás 94. sz i Felelős szerkesztő: CSÁSZÁR JÓZSEF. Laptulajdonos: az egyházmegyei könyvnyomda Előfizetési árak: !j Egész évre.........................................5 irt — k,. II Fél évre .... .... 2 írt ÍW kr. || Negyed évre ....................................1 írt 25 kr. M egjelenik minden vasárnap). A Peiöfi-ünnep. Kinek szól ? A költőnek-e, a kinek dalain egy ország lelkesedett? Avagy a hazafinak, ki életét adta hazájáért? Mindakettőnek. Hiszen Petőfiben a költő is, a hazafi is megérdemli azt, hogy kegyelettel őrizzük emlékezetét és ezzel annak a kornak hagyományait, mely hazájáért lelkesedni tudott és szabadon, önzetlenül hozta meg áldozatait. Micsoda más volt Petőfi Magyar- országa, melyet a politikusok bűnei forradalomba sodortak, mint az a Magyarország, melyet a legmélységesebb békesség idején harmincz esztendőnek szabadelvű czégér alatt árult kormányzásával megrontottak! A magyar nemesség, a fölszabadított jobbágyság a magyar föld, a városok iparos testületéi a magyar ipar teljes birtokában, a kereszténység intézményei teljes épségben és a magyar faj, melyet megosztott a valláskülönbség, egybeforrva a haza kultuszában. Minden gazdasági és kulturális hátra- maradottsága mellett ez az ország csodálatos erőkifejtésre képes, nemcsak azokban a harczokban, melyeket alkotmányáért és szabadságáért vivott, hanem abban a passzív ellentállásban is, melylyel az osztrák reakczió erejét megtörte, nyelvét, nemzetiségét, intézményeit, szokásait és szabadságszerete- tét megőrizte. Ez a Magyarország még teljesen birja a magyar faj politikai hegemóniájának minden előföltételét, mivelhogy minden osztrák szipolyozás daczára is gazdag és keresztény. Ugyan sejtette-e Petőfi nagy lelke, hogy azt a szabadságot, melyet az idegen betörés ellen ez az ország karddal oltalmazott, hogy ezt a szabadságot ötven esztendő leforgása alatt a parlamenti alkotmányosság minden formaságai között az ország saját fiai gázolják le szabadelvű jelszók alatt s hogy egy valóságos parlamenti forradalomra legyen szüksége az országnak, hogy alkotmányát önfiai ellen újra megmenthesse ? Ugyan sejtette-e Petőfi lelke, hogy azt az alkotmányt, melyért ő vérét ontotta, a népképviseletet, a független felelős magyar minisztériumot, a sajtó szabadságát szabadelvű jelszók alatt „magyarok“ adják el? És hogy ennek a népnek, mely vagyonát és életét áldozta alkotmányáért, milliókra menő | vesztegetésekkel, esendőrszuronyokkal, hivatalos nyomással, bérbevett hírlapokkal szerezzenek képviseletet? És hogy [ ennek a „népképviseletnek“ nyakára üljön egy oly „független“ és „felelős“ „magyar“ minisztérium, mely képes legyen elfogadni a lex-Tiszát s igy meghiúsítani a parlamenti alkotmányos-^ ság alaptörvényét, egy szabadelvű párt- gyülés számára lefoglalni az országgyűlés jogkörét s a párthatározatokat fölruházni a törvény attribútumaival? Ugyan sejthette-e Petőfi lelke, hogy a magyar függetlenség dicsőséges har- czai után ötven esztendőre a „magyar szabadelvű“ politika eljusson az ischli klauzuláig és kész legyen lemondani Magyarország gazdasági szuverenitásáról csak azért, hogy megmenthesse annak a közönséges érdekuralmi politikának hagyományait, mely ingósággá tette a magyar földet, fölszabaditotta a nemzetközi pénzgazdaság szédelgéseit, megbontotta az ország vallási békéjét, összeveszhette a felekezeteket és elnyomta a katholiczizmust ? Összemérhető-e a mostani Magyar- ország ereje annak a Magyarországnak erejével, melyet Petőfi énekelt meg és dalaival dicsőséges küzdelmekre lelkesített ? Ah, mekkora tőkéjét az anyagi és erkölcsi javaknak lehetett volna megszereznie ennek az országnak akkor, ha vezető politikusai nem lökik el maguktól a népünk javaival és érdekeivel számoló magyar konzervatív politika követelményeit s különösen ha nem tolakodik fel az ország nyakára az az érdekuralom, mely felekezeti czéljait folyton szabadelvű jelszókkal takarta s kormányzásában ezt az országot egy valóságos családi örökségnek tekintette ! Mert ez az érdekuralmi politika felelős mindama pusztulásokért, melyeket népünk anyagi és erkölcsi javaiban látunk: a magyar középbirtokos és kisbirtokos, valamint az iparos osztály pusztulásáért, a polgári házasság és a felekezetlenség A ) Vfi e Secckau. ■— A „Szombathelyi Újság“ eredeti tárczája. — Irta : Dr. Récsey Viktor. Bold, emlékű IX. Pius pápa a keresztény czivilizáczió körül elévülhetien érdemeiket szerzett, midőn a sz. Benedek-rerid ősi anyamonostoráról nevezett monte-casinoi kon- gregáczió két kiváló tagját, Wolter Mórt és Placidot*) 1860-ban Poroszországba küldötte ki, hogy a feloszlott sz. Benedek-rendet újra feléleszszék. Miután rövid ideig a münsteri egyházmegyében tartózkodtak volt, Hohenzollern Katalin herczegasszony pártfogása által 1863. évi május 24-én elfoglalták a sz. Márton püspökről czimzett régi sz. B. r. apátságot Benronban. Ez apátság már 777-ben alapittatoít. s a hires se.-galleni benczés kongregáczióhoz *) Sz. Benedek ezen két legkedvesebb sz. tanítványáról nevezett két testvér a sz. Pálról ez. B. r. apátságban, Rómában tették le fogadalmaikat. tartozott, a midőn a magyarok azt eipuszíi- | tották. Körülbelül 150 éven át lakatlan volt, I majd a XI. század vége felé a sz. Ágoston- j ról nevezett kanonok-rend foglalta el és birta 1805-ig. Ezután félszázadig pusztán állott, inig a sz. Benedek-rend újra vissza nem foglalta. Első apátja dr. Wolter Mór a sz. Pálról ez. bazilikában Rómában 1868. szept. 20-án avattatott fel és alapitója lett a régi fegyelemre visszatért, reformált sz. Benedek-Tend benroni kongregácziójának. Midőn a németországi kathoiikusok feje felett az u. kulturharcz sötét felhői tornyosullak, az addig már híressé vált Benron méhszorgalmu lakói is elüzettek a májusi törvények értelmében. Egyik részök a déltiroli Hall melletti Voldersben levő szervita-kolostorban, egy másik Erdingtonban (Angliában), egy harmadik pedig a montecasinói főapátságban talált menedéket. Ez utóbbiak a benroni művészi iskola stílusában újították meg a rend XIV. százados jubileumára az ősi anyamonostor műemlékeit. Időközben a reformált szigorú kongregációnak nj telepe keletkezett a belgiumi Marcdsousban, a mely nagyszerű monostor ÁImí N/Ámmíli 14 old&L I I. apátjává 1878. máj. 1-én a fenntisztelt I Wolter Piacid, eddigi erdingtoni prior avat- 1 tatott fel. 1880. febr. 1-én Schwarzenberg prágai bíboros herczeg-érseK sürgetésére dicsőén uralkodó fejedelmünk a Prága melletti Emaus nevű benczés apátság reformálásával bizta meg a Voldersbe menekülteket. Eredetét ez apátság IV. Károly császárnak köszöni, a ki ezt 1348-ban alapította s azt a különös szabadalmat eszközölte ki VI. Kelemen sz. B. r. pápától a Monte-Gasinóról ide telepilett szerzetesek részére, hogy az isteni tiszteletet (sz. miseáldozatot, zsolozsmát stb.) kizárólag szláv nyelven tarthassák. Jelen század közepe táján az apátság papjai a clattaui gimnázium tudományban kitűnő tagjaiként szerepeltek ugyan, de fegyelmi tekintetben annyira elzüllöttek, hogy fenntisztelt bibornok felséges buzgó uralkodónkkal egyetértve a benczés kongregáczió tagjait tisztelte meg reformáltatásukkal. Ezek mindenek előtt a mons-terrati szűz kegyelemképének tiszteletét törekedtek visszaállítani. Ezen kép hiteles másolata azon eredetinek, a melyet Monsterrát-ból - (azon világhírű, benczés apátságból, a melyben loyolai sz. Ignácz első lelki gyakorlataira vonult vissza s az azokra vezető páratlan kalauzt
