Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

2 ESZTERGOMI LAPOK. (61.) 1899. julius 30. gokkal átszőtt története szájról-szájra száll, parlamentáris kormányé, amelyet ő segített S alakja mindegyre tisztábban tündököl a megalkotni. Elzarándokol az az irodalmi tár- mythikus, fényes ködben és átragyog ezred- saság, amelynek az ö neve ad létjogosult- évek homályán is. ságot. És mindenekfelett elzarándokolnak Ötven éve annak, hogy utoljára látták ezrei a magyar népnek, amelynek ö dicsö- öt. Amikor a magyar szabadság egét elfedte, séget szerzett, amely öt a szivébe fogadta. gyászba borította az északi felleg, akkor Nem érdemelnök meg Petőfi Sándort, eltűnt ö is. És azóta folyton növekvő sze- }ia xnéltón nem ünnepelnénk öt. „Az a nem- retettel veszi körül öt ez a nemzet. Mert ze^ nagy, amely megbecsüli nagyjait.“ Ő hiszen vannak poétáink, nagyok és nagyob- ugy szerette volna nemzetét nagynak és bak, de Petőfi Sándor a mi lelkűnknek, a egységesnek látni. Ot ünnepelvén ime, nagy mi szivünknek az igazi, egyetlen költője. 0 <is egységes ez a nemzet. Az ö neve egye­bemre szinte testet öltött a magyarság gé- és kibékit mindenkit, aki magyarnak ninsza és az ő költészete igazán onnan való vallja magát; az ö reá való emlékezés be- „az alföld tengersik vidékéről.“ lopja a lelkesedés tüzét a hideg szivekbe. hs az ö élete, az ö pályafutása oly | ötven év óta Petőfi Sándor hatása egész, oly hatalmasan tökéletes volt, hogy j aja^ ^11 a magyar nemzet. Ötven év óta sem hozzátenni, sem elvenni belőle nem le- az „ dalaiból tanul lelkesedni a magyar hét. Petőfi Sándornak ngy kellett élnie, ‘ ifjugág ,g ötven éy őta az ö „Talpra amint élt és úgy kellett eltűnnie, amint el- magyar«_ja lángol márczius idusán az aj­tünt. Zengő csatadala végig kisérte szabad- kakról 0 benne találta meg. a magyar ir0­ságliarczuuk egész felséges tusáját. Ö mar dalom a magyar népet és ö áitala hódította akkor „véres napokról“ álmodott, mikor még meg a magyaj. nép Magyarországot. senki sem sejtette a forradalmat. Es ott. , ,,, , , , . , , . , . . ... A magyar nepnek nemzette levese az volt mindvégig a harczban. A márcziusi „ , . n , , ö diadala. A Petőfi Sándor hatasa nagy nagy napon is, de akkor is, amikor „három........... . , TT , , 1 , ” , es örökkévaló. Hatasa nemcsak a korara napig dörgött az agyú Vízakna es Leva . , . . . ... r , , . , , , , i volt, hanem mi reánk is, es azokra is, akik között. Es az utolsó agyudorgessel eine- ’ ... , . ...... . utánunk jönnek. Petőfi Sándor azok közül mU 1 .f 1S‘ való, akik örökké fiatalok, soha túl nem ütvén esztendő elmúltával ime ünnepel- haladottak Petőfi Sándor nem egy párté, nem néhány emberé. Hiszen ö a világszabad­ságért, az egész emberiség üdvéért liarczolt. Azért esett el ott a segesvári csatasikon, ahová most öt ünnepelni megy nemzete. A egy bánatosan szerelmes dobbanásban, ami-1 miőké immár ö. Aki visszatért az isten­kor ezrek összegyűlnek a segesvári mezőn j amelynek része volt. és az ő nagyságát ünneplik. A segesvári VXlUIl<tfc diiclK. j eh ugjJLt? I1U. VjTlUllcto <x ldiK“ jük öt. Jól esik ünnepelnünk, mert hiszen önönmagunkat, a magyar faj diadalmas gé­niuszát ünnepeljük benne. Ünnepli öt az egész ország. Ennek a magyar földnek a szive rezdül talán meg mezőre elzarándokol az országgyűlés kül­döttsége ; annak a népképviseletnek a kül­döttsége, amelyet ő segített megteremteni. Elzarándokol a kormány képviselője, azé a A tárgyaláson már a kezdetnél felme­rült azon elvi kérdés, vájjon közúti, vagy viczinális vasút terveztetik-e ? A szerződés közti ti vasútra köttetvén, a város képviselői természetesen közúti vasutat kívántak. Az engedélyezés azonban arra való tekintettel, hogy a tervezett vasút több község határán (Párkány és Nána) megy keresztül, tehát helyi érdekű jelleggel építtetnék, csakis viczinális vasútra adható meg. Ugyanitt feltétetett azon kérdés is, vájjon a város képviselői csakis a város területén óhajtják-e a közúti vasutat ? Erre persze kijelentették a város képviselői, hogy ők ragaszkodnak a szerződésszerű megállapodáshoz, mely szerint a vasút a két vasútállomást közúti jelleggel kösse össze. A minisztérium ezt figyelembe nem veheti, mert törvény szerint csak helyiérdekű vasút létesíthető az adott körülmények között. A. Török Emillel kö­tött szerződés tehát semmis, mert csakis viczinális vasút építhető, ez pedig a város közönségének felügyelete alatt nem állhat, a város tulajdonába az építéstől számított 60 év alatt át nem mehet, hanem teljesen különálló, független létesítmény lehet, ame­lyet felügyelni egyedül az állam van hi­vatva. Elesik tehát a vasút kérdésével kapcsolatos villamos világítás kérdése is. A szerződést egész terjedelmében áttanul­mányozta a kirendelt bizottság s abban a városnak azon kikötését, hogy a város bel­területén gőz vasút át nem vezethető, érvény­ben hagyták. A tervezőnek az építési töké­re felvett 1.029,000 frt előirányzatát 800,000 írtra redukálták. Ez a rövid története a villamos vasút ügyének, amelyre már reáboritliatjuk a fe­ledés fátyolát. Lehet, hogy megépül a vil­lamos vasút, lehet, hogy az hoz valami indirect hasznot Esztergomnak, de szép terveink, amelyeket ezen kérdés megoldá­sához fűztünk, immár dugába dőltek! ját mesevirágokkal fonja át a nép szeretete. Hatása nagy és örökkévaló és lángoló lel­kesedés kél most is dalai nyomán. Petőfi Sándort most ünnepli a magyar nemzet és szivében hordja örökké. Mert amig magyar nemzet él, addig önönmagát, a magyar géniusz diadalmas hódítását, ün­nepli minden idők legnagyobb magyar köl­adta tudtomra, hogy elsejétől fogva más kávé­házba megy, a „Floridá“ba. Az nap este szomorúan bandukoltam a kávéházba és nem mertem Gizikére nézni, fél­tem, hogy olyan arezot találok vágni, a mely, gyanút kelthetne. Hanem mintha szomorúságom tőjében Petőfi Sándorban az egész társaságra átragadt volna, olyan nyo­mott hangulat uralkodott az este mindnyájun­kon s hogy Tasziló „berekesztette“ a kínos társalgást, a megkönnyebbülés kellemes érzeté­vel mentünk haza. És ez igy ment egy hétig, gyér diskur­zus és még kevesebb sör mellett ült együtt kö­rünk s a tagok bizalmatlan, félénk pillantások­kal méregették egymást. Végre egy estén Tasziló nagyot nyelve, mint a ki sokáig gondolkozik, hogy szóljon-e vagy nem, határozatlan hangon igy szólt: — Fiuk ! én úgy látom, hogy ez a hely nem felel meg a mi czéljainknak, más helyet kellene választanunk, s ha elfogadjátok indítvá­nyomat, úgy elsejétől a „Floridába“ járnánk?! — Éljen! Helyes! Hurrá! — kiáltottunk fel bömbölő egyetértéssel, majd gyanúsan mére­gettük egymást végig, aztán néma kínos csend állott be. Én zavartan néztem Taszilóra, kinek a gomblyukában ép oly fehér szegfű volt, mint a Giziké keblén s kezdtem a helyzetet ismergetni . . — Személyi hírek. Frey Ferencz és Kom- lóssy Ferencz orszgy. képviselők holnap az or­szággyűlés Petőfi-küldöttségében Segesvárra utaznak. % # A „Csalódottak Körét“ feloszlattuk de azért minden este együtt voltunk a Floridában. Üzbéghy. c. Fűit. A villamos vasút ügyében váratlanul beállott a legveszedelmesebb krízis. Vagy lesz villamos, vagy nem lesz. Ha lesz nem bírhat majd közúti jelleggel, ha nem lesz, úgy egy szép tervet ismét eltemethetünk. Hétfőn volt a villamos vasút engedélyezési tárgyalása, melyen a vármegye közönsége részéről Andrássy János kir. tan. alispán és Vajda Géza főmérnök, a város részéről Frey Ferencz orszgy. képviselő, Kollár Károly polgármester-helyettes, dr. Földváry István főügyész és Tiefenthal Gyula mér­nök, a m. á. v. és a budapest-esztergom- füzitöi vasút képviselői voltak jelen. A tár­gyalás a kereskedelemügyi minisztériumban Mándi min. tanácsos elnöklete alatt délelőtt 11 órakor vette kezdetét s tartott d. u. 3 óráig, délután 5-töl újból folytatták esti fél 8 óráig. Halászi Géza min. titkár és Keleti főmérnök előadása mellett. — Kmevezes. A vármegye főispánja az előléptetés folytán megüresedett megyei járási orvosi állásra dr. Horacsek Gyula gyakorló orvost nevezte ki. Dr. Horacsek megérdemelt elismerése városszerte általános örömöt keltett s őszintén kívánjuk, hogy uj tisztében hasznára válj ék Fsztergomvármegyének! — Viktor napját pénteken többen tartot­ták városunkban. Különösen szép s meleg ová- cziónak volt részese Petry Viktor százados, akit tiszttársai és jóbarátai ünnepeltek. — Névmagyarosítás. A bel ügy minister Neumeyer Ödön székes fővárosi tanítónak meg­engedte, hogy vezetéknevét „Neményi“-re vál­toztathassa. — Szabadságolás. A város tanácsa tegnap délelőtt tartott ülésében Hoffmann Ferencz pénzügyi tanácsnoknak két heti szabadságidőt engedélyezett. — A gyóguylás utján. Sinka Ferencz köz­gyám ideges bántalmaitól végleg megszabadul­ván, csütörtökön hazaérkezett és a jövő hó ele­jén pár heti fürdőkurára elutazik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom