Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

VII. évfolyam. Szabadka, 1890. Julius 30. v POLITIKAI É8 VEGYES TARTALMÚ HETI KÖZLÖNY. Megjeleli minden vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre . 3 frt. vagy 6 kor- Fél évre . 1 frt. 50 kr. „ 3 kor. Negyed évre . . 75 kr. „ l1/* kor­Egyes szám ára 10 kr. vagy 20 fillér. Felelős szerkesztő : CZEISZ MÁTÉ, ügyvéd. Loptulajdonosok : AZ ALAPÍTÓK. Hirdetési díj: Egy 1 hasábos petit sor 10 kr, vagy 20 fillér többszöri hirdetésnél olcsóbb. — Nyilttér sora 20 kr A díjak előre beküldendők. Előfizetési pénzek, kéziratok s hirdetmények a szerkesz­tőséghez (VII. kör, 299. sz.; küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza.-— ------*—--------------—-------------­Petőfi emlékéhez. Váratlanul és nyomtalanul tűnt el ezelőtt ötven évvel a dalnok, kinek szelleme előtt most ötven év után hó­dolattal hajtja meg a magyar nemzet tisztelete, hálája, elismerése lobogóját. Petőfi Sándor a csendes magány óráiban ép úgy, mint a harc zajában megirt dalaival dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek. A külföld is 50 óv után lelkesen csatlakozik az ünneplés­hez, melylyel a költőt a nemzet köré­ből történt eltűnése alkalmával körül vesszük, mert mig Petőfi szivvel-lélek- kel magyar volt, addig költeményei őt minden művelt nemzetnek kedvencévé, minden kulturnépnél otthonossá tevék. Dicsőséget szerzett ő a magyar nemzetnek akkor is, midőn dalaival a szent szabadság zászlaja alá gyújtó a nemzet fiait és a midőn ajkán a fen­séges költészet lelkesítő szavával, ke­zében pedig a haza védelmére kivont karddal tűnt el a csata, a küzdelem zajában. Elismerés, hála, dicsőség Petőfi emlékének! Ezek a szent érzelmek hatják át mindenkor a magyar szivét és lelkét, de különösen most az ünnepelt évforduló alkalmával adózunk azokkal nemzetünk e kiváló alakjának, egy uj költészeti iskola megteremtőjének em­lékére. Nem szabad elzárkóznia senkinek Petőfi ilyetén glorifikációjától s mond­hatjuk, nem is zárkózik el. Senki és semmi nem zavarta volna meg nálunk sem az ünnepi hangulatot, ha nem akadnak helyi lapok, amelyek egyes intézkedésekhez oly magyarázatokat fűznek, melyek tudatlanságot és rósz akaratot árulnak el. A tisztességes sajtónak tudatlannak és roszakaratúnak nem szabad lennie. A szabadsajtó, melyért Petőfi küzdött, e két tulajdonságot nem involválja ma­gában. A tisztességes sajtó, mely főleg napjainkban igen szívesen hangoztatja a vallási türelmet, nem avatkozik oly egyházi intézkedésekbe, melyeknek ma­gasabb vallási motívumairól nem akar tudomást szerezni. A vallási türelem még azt is megköveteli, hogy a bevett vallás törvényei tiszteletben tartassanak,1 ennélfogva azokat, akik azon törvények szerint akarnak eljárni, hazafiatlanság- ról, vagy a nemzeti géniusz megsér­téséről nem vádolhatjuk. Egyébként nap nap után tapasz­taljuk, hogy főleg a nem keresztény kezekben levő sajtó roppant tudatlan­ságot árul el a kath. egyház intézke­déseivel, szabványaival szemben. Ha valami ezekből nincs Ínyére, akkor a hazaűság álarca alatt vagy az erkölcsi biró szerepére vállalkozva dühöng és botrányokról beszél, nem törődve av­val, hogy ez által sokszor többet árt, mint használ a közintézményeknek vagy közerkölcsiségnek. Nem egyes személyek védelmére írjuk ezeket, kiki feleljen szavaiért vagy cselekedeteiért, csak arra a visszásságra akarunk rá­mutatni, mely mindannyiszor előadja magát, valahányszor egy nevesebb nem kath. vallásu egyén ünnepléséről van szó. Többnyire városunkban akadnak egyének, akik követelik, hogy a katho- likus templomokban nem katholikusok- órt is mondassák ilyenkor ünnepélyes requiem. Aki ismeri a kath. egyház tanát, az ilyesmit nem követelhet, aki nem ismeri, az ne szóljon a dologhoz, mert nevetségessé válik. A Petőfi ün­nepélyek országos főrendezősóge nem követelte, hogy Petőfi lelki üdvéért re- quiemek mondassanak. — A meghalt egyén iránti igazi kegyelet, de meg az illem is azt követeli, hogy a vallási szertartások végzését attól a vallásfele­kezettől kérjük, melyhez az elhunyt él­tében tartozott. A kath. egyház sohsem szólítja fel a más hitfelekezetű lelki- pásztorokat, hogy katholikusokért, bár­mily kitűnőségek legyenek azok, gyász­isteni tiszteletei tartsanak. Még csak azt jegyezzük meg, hogy Petőfi ünneplésében a katholikus sajtó és a katholikus közönség ép oly melegséggel vesz részt, mint az ország­nak bármely más hitfelekezetű vagy ínyelvű polgára. Petőfi gyászmise. Petőfi elhunytának félszázados évfordu­lója alkalmából nemcsak a csata színhelyén, Segesvárod, hanem hazaszerte rendeznek gyászünnepélyeket, és abban valláskülönbség nélkül vesznek részt a nagy költő és szabad­ságharc iránt lelkesedek. Dicséretes buzgó- sággal Szabadkán is megindult ily irányban a mozgalom, a kezdeményezők azonban fiatal Levőkben itt ott a korlátokat sem vették észre. Miután a komoly ünnepélyek természe­tes fénypontja az istentisztelet, a rendezőség nevében három fiatal jogász megkereste Ma- muzsieh Mátyás prépost urat gyászmise tar­tása végett. A prépost azt feleié, hogy osz­tozik lelkesedésükben, és így reá számíthat­nak ; de miután Petőfi protestáns volt, a kath. hitelvbe ütközik, hogy érte mise mutat- tassók be; hanem igenis a Segesvárod elestekért végezhető, miután ott katholikusok ‘s voltak. Amennyiben ezt igénybe vennék, hírlapokban valamint a kinyomatandó prog­ramban határozottan tegyék ki, hogy a gyász­mise a segesvári elesettekért lesz megtartva ; nehogy a közönségnél félreértés támadjon. Az ifjú urak azzal távoztak, hogy majd a bi­zottságban határoznak. A feleletet azonban célszerűbbnek látták a „bácskai Hírlap“-ban megadni. Ez lényegében visszaadja a prépost feleletét, s azután hozzá teszi, hogy a sz. Fe­renc rendi szerzetesek örömmel teljesítették kérelmüket. Mi úgy tudjuk a katekizmusból és igy tanulták ezt rövid pár év előtt az eljárt jo­gász urak is, hogy a holtakért való imádko­zás, és igy a misézés.a „Hiszekegy“ 9. ága­zatának azon részén alapul, mely így szól: „Hiszem a szentek egyességét“ ; e szerint a kath. egyháznak földön élő hívei egyrészt tisztelik a Krisztussal mennyben uralkodó szen­teket, kik Istennél közbenjárva rajtok segít­hetnek ; másrészt a tisztitó helyen szenvedő lelkeken imádságaikkal és jó cselekedeteikkel, különösen a sz. mise áldozattal segíthetnek, hogy érettök az Isten igazságosságának elég tétetvén, mielőbb menyországba juthassanak. Miután ezen kegyekben csak az anyaszent- egyház tagjai részesülhetnek, a kath. Egyház sehol és soha, nem katholikusért, nem mond szt. misét, ha az még oly előnyt nyújtana is. De a protestánsok alapitói Luther Már­ton, Kálvin János stb. elátkozták a szentek tiszteletét és segítségül hívását, tagadásba

Next

/
Oldalképek
Tartalom