Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
VII. évfolyam. Szabadka, 1890. Julius 30. v POLITIKAI É8 VEGYES TARTALMÚ HETI KÖZLÖNY. Megjeleli minden vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre . 3 frt. vagy 6 kor- Fél évre . 1 frt. 50 kr. „ 3 kor. Negyed évre . . 75 kr. „ l1/* korEgyes szám ára 10 kr. vagy 20 fillér. Felelős szerkesztő : CZEISZ MÁTÉ, ügyvéd. Loptulajdonosok : AZ ALAPÍTÓK. Hirdetési díj: Egy 1 hasábos petit sor 10 kr, vagy 20 fillér többszöri hirdetésnél olcsóbb. — Nyilttér sora 20 kr A díjak előre beküldendők. Előfizetési pénzek, kéziratok s hirdetmények a szerkesztőséghez (VII. kör, 299. sz.; küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza.-— ------*—--------------—-------------Petőfi emlékéhez. Váratlanul és nyomtalanul tűnt el ezelőtt ötven évvel a dalnok, kinek szelleme előtt most ötven év után hódolattal hajtja meg a magyar nemzet tisztelete, hálája, elismerése lobogóját. Petőfi Sándor a csendes magány óráiban ép úgy, mint a harc zajában megirt dalaival dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek. A külföld is 50 óv után lelkesen csatlakozik az ünnepléshez, melylyel a költőt a nemzet köréből történt eltűnése alkalmával körül vesszük, mert mig Petőfi szivvel-lélek- kel magyar volt, addig költeményei őt minden művelt nemzetnek kedvencévé, minden kulturnépnél otthonossá tevék. Dicsőséget szerzett ő a magyar nemzetnek akkor is, midőn dalaival a szent szabadság zászlaja alá gyújtó a nemzet fiait és a midőn ajkán a fenséges költészet lelkesítő szavával, kezében pedig a haza védelmére kivont karddal tűnt el a csata, a küzdelem zajában. Elismerés, hála, dicsőség Petőfi emlékének! Ezek a szent érzelmek hatják át mindenkor a magyar szivét és lelkét, de különösen most az ünnepelt évforduló alkalmával adózunk azokkal nemzetünk e kiváló alakjának, egy uj költészeti iskola megteremtőjének emlékére. Nem szabad elzárkóznia senkinek Petőfi ilyetén glorifikációjától s mondhatjuk, nem is zárkózik el. Senki és semmi nem zavarta volna meg nálunk sem az ünnepi hangulatot, ha nem akadnak helyi lapok, amelyek egyes intézkedésekhez oly magyarázatokat fűznek, melyek tudatlanságot és rósz akaratot árulnak el. A tisztességes sajtónak tudatlannak és roszakaratúnak nem szabad lennie. A szabadsajtó, melyért Petőfi küzdött, e két tulajdonságot nem involválja magában. A tisztességes sajtó, mely főleg napjainkban igen szívesen hangoztatja a vallási türelmet, nem avatkozik oly egyházi intézkedésekbe, melyeknek magasabb vallási motívumairól nem akar tudomást szerezni. A vallási türelem még azt is megköveteli, hogy a bevett vallás törvényei tiszteletben tartassanak,1 ennélfogva azokat, akik azon törvények szerint akarnak eljárni, hazafiatlanság- ról, vagy a nemzeti géniusz megsértéséről nem vádolhatjuk. Egyébként nap nap után tapasztaljuk, hogy főleg a nem keresztény kezekben levő sajtó roppant tudatlanságot árul el a kath. egyház intézkedéseivel, szabványaival szemben. Ha valami ezekből nincs Ínyére, akkor a hazaűság álarca alatt vagy az erkölcsi biró szerepére vállalkozva dühöng és botrányokról beszél, nem törődve avval, hogy ez által sokszor többet árt, mint használ a közintézményeknek vagy közerkölcsiségnek. Nem egyes személyek védelmére írjuk ezeket, kiki feleljen szavaiért vagy cselekedeteiért, csak arra a visszásságra akarunk rámutatni, mely mindannyiszor előadja magát, valahányszor egy nevesebb nem kath. vallásu egyén ünnepléséről van szó. Többnyire városunkban akadnak egyének, akik követelik, hogy a katho- likus templomokban nem katholikusok- órt is mondassák ilyenkor ünnepélyes requiem. Aki ismeri a kath. egyház tanát, az ilyesmit nem követelhet, aki nem ismeri, az ne szóljon a dologhoz, mert nevetségessé válik. A Petőfi ünnepélyek országos főrendezősóge nem követelte, hogy Petőfi lelki üdvéért re- quiemek mondassanak. — A meghalt egyén iránti igazi kegyelet, de meg az illem is azt követeli, hogy a vallási szertartások végzését attól a vallásfelekezettől kérjük, melyhez az elhunyt éltében tartozott. A kath. egyház sohsem szólítja fel a más hitfelekezetű lelki- pásztorokat, hogy katholikusokért, bármily kitűnőségek legyenek azok, gyászisteni tiszteletei tartsanak. Még csak azt jegyezzük meg, hogy Petőfi ünneplésében a katholikus sajtó és a katholikus közönség ép oly melegséggel vesz részt, mint az országnak bármely más hitfelekezetű vagy ínyelvű polgára. Petőfi gyászmise. Petőfi elhunytának félszázados évfordulója alkalmából nemcsak a csata színhelyén, Segesvárod, hanem hazaszerte rendeznek gyászünnepélyeket, és abban valláskülönbség nélkül vesznek részt a nagy költő és szabadságharc iránt lelkesedek. Dicséretes buzgó- sággal Szabadkán is megindult ily irányban a mozgalom, a kezdeményezők azonban fiatal Levőkben itt ott a korlátokat sem vették észre. Miután a komoly ünnepélyek természetes fénypontja az istentisztelet, a rendezőség nevében három fiatal jogász megkereste Ma- muzsieh Mátyás prépost urat gyászmise tartása végett. A prépost azt feleié, hogy osztozik lelkesedésükben, és így reá számíthatnak ; de miután Petőfi protestáns volt, a kath. hitelvbe ütközik, hogy érte mise mutat- tassók be; hanem igenis a Segesvárod elestekért végezhető, miután ott katholikusok ‘s voltak. Amennyiben ezt igénybe vennék, hírlapokban valamint a kinyomatandó programban határozottan tegyék ki, hogy a gyászmise a segesvári elesettekért lesz megtartva ; nehogy a közönségnél félreértés támadjon. Az ifjú urak azzal távoztak, hogy majd a bizottságban határoznak. A feleletet azonban célszerűbbnek látták a „bácskai Hírlap“-ban megadni. Ez lényegében visszaadja a prépost feleletét, s azután hozzá teszi, hogy a sz. Ferenc rendi szerzetesek örömmel teljesítették kérelmüket. Mi úgy tudjuk a katekizmusból és igy tanulták ezt rövid pár év előtt az eljárt jogász urak is, hogy a holtakért való imádkozás, és igy a misézés.a „Hiszekegy“ 9. ágazatának azon részén alapul, mely így szól: „Hiszem a szentek egyességét“ ; e szerint a kath. egyháznak földön élő hívei egyrészt tisztelik a Krisztussal mennyben uralkodó szenteket, kik Istennél közbenjárva rajtok segíthetnek ; másrészt a tisztitó helyen szenvedő lelkeken imádságaikkal és jó cselekedeteikkel, különösen a sz. mise áldozattal segíthetnek, hogy érettök az Isten igazságosságának elég tétetvén, mielőbb menyországba juthassanak. Miután ezen kegyekben csak az anyaszent- egyház tagjai részesülhetnek, a kath. Egyház sehol és soha, nem katholikusért, nem mond szt. misét, ha az még oly előnyt nyújtana is. De a protestánsok alapitói Luther Márton, Kálvin János stb. elátkozták a szentek tiszteletét és segítségül hívását, tagadásba
