Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
lai nyomán Petőfi Sándort most ünnepli a magyar nemzet és szivében hordja örökké. Mert amig magyar nemzet él, addig önönmagát, a magyar géniusz diadalmas hódítását ünnepeli minden j idők legnagyobb magyar költőjében, Petőfi Sándorban. Petőfi emléke. Országszerte megindult a hazafias mozgalom, hogy hősi halállal halt nagy kritikusunk emlékét most 5 év múltán azzal a kegyelettel, olyan imponáló ünnepel üljük meg, a milyet csak megérdemel szabadságharczunk Tyrteausa, ki Romulusként félisten módjára hirtelen eltűnt szemeink elől, hogy annál csodásabb legyen az alakja, legendává nőjön ki a sorsa s bár halála bizonyos, mindvé- giglen várjuk, folyton emlegessük, egyre sze- , ressük, látni-hallani óhajtsuk. A mint dalait mindannyian énekeljük, költeményeit áhítattal, tűzzel olvassák mindenek, nincs csak egv is közöttünk, ki nevét ne ismerné, - ép úgy senki sem akadhat, ki Petőfi ünnepén ne venne részt és ne ragaszkodnék mindahhoz, mi most, az ünneplő hangulat közben, Petőfire emlékezteti, a mi Petőfi dicsőségét hirdeti. Ünnnepelni fog julius 30-án az egész nemzet és ünnep lesz mindama helyeken, melyek Petőfivel valami vonatkozásban vannak. Ilyen ünnep készül a fővárosban Petőfinek ama nagy műszaki emléke előtt is, melyen, mint a szabadságharcz eszméjének legideálisabb megtestesítője, Petőfi áll az első helyen ; körülötte a győzelemre rohanó honvédsereg, melynek diadalmámora Petőfi arczán verődik vissza. Petőfi emléke e kép : a nagyszebeni csata-körkép („Petőfi Bem táborában.“) A művészek ecsettel hirdetik rajta Petőfi dicsőségét, a kép előtt pe- tőfi irókortársai emelnek szót: Jókai Mór, Szász Károly, Gyűl a i Pál, V a d n a y Károly stb., hogy elmondják emlékezéseiket Petőfiről. A körképtársaság ugyanis emlékezetessé akarva tenni e félszázados fordulót, a legtökéletesebb Edison-féle fonográfon megszólaltatja Petőfinek még élő minden irókor- társát, kik őt személyesen ismerték s a kik e czéíból írott Petőfi emlékezéseiket bemond- ták a fonográfba. Kettős czélt ért el ezzel. Élő emlékeket gyűjtött Petőfiről s megerősítette azok hangját is, kik maguk is a nagy időknek nagy tanúi, irodalmunk legjelesebbjei. Ez élőszó-gyűjtemény aztán a Petőfi-ház ereklyéi közé kerül, hogy késő unokáink is irta, s ehhez képest az Apostol is magán viseli a kiforratlanság jellegét. Micsoda nevetséges vád ! Huszonötödik évében volt Petőfi, mikor e müvét megteremtette, huszonkilenczedik évében halt meg. Ki meri azt állítani, hogy halála előtt négy esztendővel kiforratlan volt ? Az apostolban, mely a költő legreme- kebb alkotása — bocsánat, hogy véleményemet ilyvánitani — Petőfi minden képességét ragyogtatja. Megdalolja a nyomort, a legkeservesebbet és bevonja magasan szárnyaló költészetének sugárból szőtt fátyolával. Megdalolja a szerelmet, mely miként az övé, végtelen és mély, mint a tenger. Dalol a hazáról, melyet imádott. Beszél a rabszolgaságról, beszél úgy, ahogy senki iem előtte, sem utána. Zeng a szabadságról, a szabadság vágyáról, mintha ihletét egy elszabadult üstökösből merítette volna És megírja az Apostolt úgy, — mintha magáról ima. Igen, ez ő, ő, apostol, aki nem tudott mást, mint szeretni és szabadon gondolkodni, érezni. És az egész költemény hymnusz, a forradalom igazi hymnusza. Aki tudni akarja, hogy ki és mi Petőfi, vésse az Apostol minden egyes szavát a leikébe. hallhassák e nagyjaink szavát, a mint Petőfit magasztalják. E gyűjtemény már most is a közönség rendelkezésére áíl s a körkép látogatói minden nap díjtalanul hallhatják az említettek szavát. S hogy a külső keret is megfeleljen a nagy időkre való visszaemlékezéseknek, gr. Kreith Béla nagyértékü 48-as ereklyemuzeumának színét-javát a körkép épületében helyezte el s ezeket a körkép látogatói szinten díjtalanul tekinthetik meg. Hogy pedig .mindenki, a köznép is ál- j dozhasson e helyütt Petőfi s a nagy idők j emlékének, a körképtársaság 50 krról 30 krra szállította le a belépődíjat s ennek is ; egy részét a Petőfi-ház javára ajánlotta föl. Végezetül Petőfi és Bem képmását feltüntető emlékérmeket veretett a körképtársaság, melyek árának egy része szintén a Petőfi-ház javára esik, hogy a közönség ez indirekt adományozásával is minél előbb fölépíthesse az áldozatkész magyar nép azt a Házat, melybe azért fogunk zarándokolni, hogy ott Petőfi ereklyéinek láttán lelkesedést, haza- és szabadságszeretetet tanuljunk Petőfitől. _ — / rolyt és Paar Mihályt. A D. G. H. T.- nál szolgálatban állott kalauzoknak a szerzett nyugdíj igényük az állami szolgálatba beszámíttatott. Nevezetteknek a kinevezési rendelvények már kézbesítettek s a szolgálati esküt legközelebb fogják letenni az aldunai in. kir. hajózási hatóság főnöke Wallandt Ernő ministeri tanácsos kezéhez. Elölépteieiések A kereskedelmi minister Gruber Jtnő kir. főmérnököt a VIII. f. o. első, Tompa Károly hajózási felügyelőt a VIII. f. o. második fokozatába, B r u n s v i k Gyufa és Koch Mihály kir. mérnököket a IX. f. o. második fokozatába ; a vallás és közoktatásügyi minister Putnoky Miklós lugosi főgimnáziumi igazgatót a Vili. f. o. első, S i n k o v i t s József tanárt pedig ugyanazon fiz. osztály második fokozatába léptette elő. lJj'1 on síi ^'ok. Kinevezés A király — az igazságügyi minister előterjesztésére — B agy i k Sándor lugosi kir. törvény- széki birót VII. f. o. második fokozatába nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister úr folyó évi julius hó 27-én 51.771 szám alatt kelt rendeletével az aldunai m. kir. hajózási hatósághoz állami hajókalauzzá folyó évi augusztus hó 1-jé- vel a következőket nevezte ki: I. osztályú kalauzzá Gaube Ferenczet, Bálint Jánost, Schmidt Károlyt, Ördögh Antalt. II. osztályú kalauzzá : P'ekete Gábort, Kalivoda Jánost, Freischl Istvánt, Michel Pétert, Held Andrást, Klemm Jánost, Maisch Vilm , Ronszky Jánost, Taischan Szilárdot, Beck Györgyöt és Freischl Ferenczet, továbbá a m. kir. államvasutak létszámában tartozó következő kalauzokat szolgálattételre a m. kir. hajózási hatósághoz osztotta be : Obradovics Demetert, Vior Illést, Lindner Károlyt, Baumgartner Józsefet, Dunay Józsefet, Nitsche Ká. . . S ünnepeljük most őt, ki ötven esztendő előtt nyomtalanul elveszett egy véres csatában. Nagyságát csak öregbiti a kifürkészhetetlen eltűnés, gyönyörű romantika vonja be halhatatlan emíékét. 0 milyen szép dolog ez! Egy nagy nemzet a maga jószántából, a saját szive érzésétől indíttatva ünnepli dalnokát, akit szeret és csodál. Szerte a hazában fölhang- zanak a fiatalok és vének ajkairól az örökké uj dalai, szobrok, koszorúk és vigalmak jelzik mindenütt a hazában, hogy itt élt ő, itt, ahol akkor is, most is sok mostoha gyermeke a földnek. Én hallom, értem ez ünnepi zajt és nagy a gyönyörűségem. És ebben az emelkedett hangulatban éppen nem disszonáns nekem a kérdés, mely közvetlen tapasztalatom nyomán lelkemben felmerül : Vájjon ki értette jobban Petőfit: a szo- cziálisták, akik az idei márczius 15-én megkoszorúzták szobrát, — vagy az a szegény boldogtalanul szerelmes csendőrőrmester, aki az ősszel szolgálati fegyverével szivén lőtte magát, és amikor ráakadtak, a halott meg- merevült kezében Petőfi költeményeinek olcsó kiadását szorongatta ? . . . ERDŐS1 SÁNDOR. Áthelyezés. Tóth Márton lugosi áll. főgin.n. tanárt a vall. és közoktatásügyi minister a budapesti VIII. kér. főgimnáziumhoz helyezte át. Erzsébet sétány. Orsóvá képviselőtestülete közelebbről taitott ülésén elhatározta, hogy a Dunasoron elvezető páratlan szépségű sétaterét a boldogult királynénk iránt érzett kegyeletből „E rzsébet sétaté r“-nek fogja nevezni. ^d Színészet. Városunk is belépve délvidéki színi szövetkezetbe, reményünk van, hogy jövőre Orsovát is elsőrendű színészek fogják felkeresni s az eddigi szenvedéseket, a melyeket a színészek okoztak a néző közönség- nekí ezentúl élvezet fogja követni. Hallomásunk szerint a Bokodi-féle társulat tavasszal fogja városunkat felkeresni, a mi ugyan még jó messzi van, de most jó előre kell gondoskodjunk, hogy a telet valami szerencsétlen vándortrupp ne fogla.hassa le, mert ez által a jó színészek itt tartózkodását tennék tönkre. Felhívjuk a t. főszolgabíró figyelmét, hogy engedélyt a téli szaisonra ne adjon semmi féle kis társulatnak, — mert csak ez által tesszük lehetővé, hogy egy 40—50 tagból álló társulat annak idején itt megélhessen. .Királylöiészet A helybeli polg. lövészegylet a napokban tartotta szokásos évi királylövészetét. A tagok szokatlan érdeklődése mellett folyt le a lövészet, melyen 2570 lövés történt s ebből 1075 talált. Mint legjobb lövő Bajasch Mihály lett lövész király, I-ső marschall Szepessy Gusztáv, II. marschall Frevler Ignácz lett. Legjobb lövéseket Bajasch Mihály, Szepessy Gusztáv, Freyler Ignácz, Freyler Ferencz, Rusz Alajos, Dr. Schütze Henrich, Szvoboda József és Voinich Quidó tettek. A sikerült lövészetet vig mulatozás fejezte be, melyen számos toszt hangzott el a győztesekre. A vig kedélyhangulat fűszerezésére a helybeli férfi dalegylet szabatos dalai nagyban hozzájárult.
