Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

22. évfolyam «NAGY-KÖRÖSI HÍRLAPOK«

500,000 hecktár kitűnő búzaföld került megnövelés alá, a melynek tavalyi termése 6.5 millió hectóliter búza volt, a melynek % része került kivitelre egyenesen Angolországba. Sokáig voltunk abban a hitben, hogy Canada képes volna az egész világot ellátni búzával. E hitünknek azonban az eredmény semmikép sem felel meg, mert 1884 óta egész Canada buzatermőterülete csak 200,000 hectár- ral növekedett s kivitele sem gyarapodott nagyobb arányokban.

Mondják, hogy Ausztráliában volnának búzatermelésre alkalmas óriási területek s nevezetesen, hogy Queensland- ban még 200,000 heclárnyi műveletlen terület van. Ami különben magába véve 1 sem valami igen sok. A tények azon- í ban azt mutatják, hogy ezen világrész éghajlati viszonyai a búzatermelésre nem kedvezők s e miatt csak a déli tengerparti öv egy kis részén termeszthető búza, de ott is olyan rosszak az átlagtermések — hectáronként 4'3 hectoliter — miszerint csodálkozni lehet, hogy ott búzát egyáltalán termesztenek.

Magyarországnak ma már csekély- búza feleslegét Ausztria buzahiánya csaknem teljesen ellen súlyozza s igy Ausztria—Magyarország is a közeljövőben az importáló államok sorába fog lépni. Igaz ugyan, hogy az utóbbi 25 év alatt a búzatermő terület 54'6%-al növekedett, azonban a lakosság száma is ez idő alatt 218% szaporodott a fejenkénti kenyérfogyasztás pedig 80%- kal emelkedett. Búzatermelésre alkalmas még műveletlen területe vajmi csekély vagy éppenséggel nincs is.

Románia szintén fontos búzatermő ország, melynek jelentékeny kivitele is van. Tekintettel szintén szaporodó lakosságra, nem valószínű, hogy ez ország is kivitelét fokozhatná.

Francziaország, bár roppant sok búzát termel, bevitelre szorul. Németország buzabevitele óriásilag fokozódik; az utóbbi 25 évben bevitele 700%-al emelkedett. Angolország szükségletének háromnegyedét importálja.

Argentina és Uragvav búzatermő erejét nagyon túlbecsülik. Ez országok művelésre alkalmas területét, jót, rosz- szat összevéve, 4 millió hectárra teszik. Nem valószínű tehát, hogy Argentinja valaha is 12 miiló hectárral több búzát termeszthessen. Jelenleg 2'4 millió hectáron termeszt búzát, a mely a legközelebbi 20 év alatt megkétszerezhető. Uragvay is a legközelebbi 20 év alatt legalább 400,000 hectárral szaporíthatná búzatermő területét, azonban az ottani politikai, társadalmi viszonyok nagyon akadályozólag hatnak a mezőgazdaság fejlődésére.

Délafrika most még búza importáló terület s búzatermelésre alkalmas alig másfél millió hectár földje van. Sokat reméltek közép Afrikától, ámde ez a remény sem vált valóvá, Közép- Afrika sem alkalmas búzatermelésre, mert ott a banána már megérik, ilyen helyt pedig már nem lehet búzát termeszteni. Különben Afrika legnagyobb részében a rovarok pusztítása is lehetetlenné teszi a búzatermelést.

Észak-Afrikának jelenleg másfél millió hectoliter búza feleslege van, ez

is azonban a gyarapodó honi szűk- j séglet miatt apadóban van. Rendszeres öntözéssel azonban Egyiptom három annyi búzát teremne mint most, de ez is csak úgy volna lehetséges, ha a Nílus deltájának jelenlegi pamut i termő földjeit búzatermesztésre fordítanák. Algírban és Tuniszban sok földet vesznek újabban művelés alá, s majdnem valamennyit búzatermelésre használják, mivel ez iránvba'n igen nagy a kereslet. Ha a jelzett pamutföldeket s az Algírban és Tuniszban j még felhasználható földeket buzater- \ melésre fordítanák, körülbelül 2 millió hectoliter buzagyarapodás éretnék el.

Indiának rengeteg búzatermő földjei vannak; 1895-ben 8 millió hectáron közel 70 millió hectoliter búzát termelt, melynek 7/s‘a honi fogyasztásra szükséges s csak V8-a került kivitelre. A lakosság évi szaporodása azonban több mint 3 millió, a melynek megfelelőleg körülbelül 700 ezer hectárral kellene szaporítani évente a búzával bevetett területet. Az utóbbi években azonban a búzával újonnan bevelet terület mennyisége egy negyed annyit sem tett ki, a miből önkényt következik, hogy Indiának búzakivitele is csökkenést fog mutatni.

Az itt lelsorolt adatok az eddig rendelkezésünkre állók között a leghitelesebbek. Egy olyan kiváló lekein- tély gyűjtötte azokat össze, mint Sir Williams Crooces és pedig az adatok 95%-át az illető országok hatóságaitól szerezte be s csak a többi 5%-nál t.á- j maszkodott a legmegbízhatóbb keres- i kedelmi becslésekre. Ezen adatok sze- I rint pedig a jelenlegi alacsony átlag j évi termések mellett, a búza nem tarthatja fönn soká uralmát a művelt világ élelmi szerei között. Ha az összes búzatermő országok búzatermesztésre alkalmas összes földjeiket művelés alá vennék, a világ búzatermő területe ez esetben is csak mintegy 40 millió hectárral növekednék, a mely területnek átlagterméseként hectáronként 1T52 hectolitert számítva, 460 millió hecto- literrel termesztetnék a mostaninál több búza. amely csak annyi, mint. a mennyi a buzafogyasztó népség természetszerű növekedésének az 1931-ik évig megfelelnék. Jelenleg a buzafogyasztó nép- j ség szükségletéhez mérten 31 ezer angol négyszögmérföld hiány van az ösz- szes búzával bevetett terület terjedelmében, a mit ma még azért nem ér- I zünk, mert az 1896-ik évvel végződő tiz év búzatermése, több mint 5%-al j volt nagyobb az előző huszonhat év j terméseinek átlagánál: biztositékotnyújt j ez azonban arra nézve, hogy a búza ára a közel jövőben emelkedést fog | mutatni. (Folyt, köv.) I

Jelentés a budapesti gabonatőzsdéről.

Aratás és cséplés mindenfelé. Aratás és cséplés a szántóföldim ép úgy — mint a gabonatőzsdén — hol nap nap után becsépelik az új gabona árát. Ha ez igy tart — mire befejeződik Magyarországon a cséplés — az árak is úgy le lesznek csépelve — hogy a búza vidéken nem ér többet 7—7% forintnál — a rozs pedig 5—5% forintnál. Termésünk az igaz — jó közepes — (de ilyen árcsökkenés — ilyen üzlettelenség

6

31-ik szám.

már júliusban még sem volt remélhető- Malmaink csakis olcsóbb árak mellett vásárolnak valamicskét — a külföld részvéte eddig igen csekély — a lisztüzlet menete rossz, a kínálat új gabonában elegendő.

Búza 30—40 krral olcsóbb. Elsőrendű tiszavidéki búza 80 kilós elkelt 8 80 Írtért, gyengébb pestmegyei 8'25 forintért 3 hóra.

Rozs igen lanyha 40 krral olcsóbb, Csehország nem vásárol. Elkelt 6-40-650 írtért.

Zab szilárd helyben 560—570 írt.

Tengeri szilárd helyben 4 60—4 70 frt.

Árpa szilárd 5 50 frt.

Határidő:

Búza őszre 8 27/29 frt.

Rozs őszre 6 60—6 61 frt.

Tengeri májusra 4 73/75 frt.

NYILTTÉR. *)

*) A küzlöttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Ezennel figyelmeztetek mindenkit, hogy feleségemnek K. Fehér Józsefné Molnár Borbállának hitelt ne adjanak, mert azt kifizetni nem fogom.

K. Fehér József.

Főszerkesztő: Tóth József.

Felelős szerkesztő: Takacs Béla Társszerkesztők: Plager Gyula. Dr. Joó Imre

Laptulajdonos: Pláger es Társa.

Ottinger nyomda Nagy Körös.

Hinld

Egész évi reménysége teljesül a gazdaközönségnek akkor, a mikor fáradságának gyümölcsét: gabonáját learatja. — Mig azonban ezt a stádiumot eléri a szalmás élet, sok mindenféle ellenséggel meg kell a gazdának birkóznia.

Viz, fagy, jég, rozsda meg még Isten tudja hány féle veszedelem fenyegeti egész évi reménységét a gazdának a mig zsákban lesz a termése.

De a legnagyobb veszedelem még csak most fenyegeti a gazdát, tudniillik akkor, a mikor még csomóban, vagy asztagban van a gabona; mert bizony a mi jámbor arató munkásaink akkor is vig pipaszóval dolgoznak, mikor aratnak, de ám akkor se teszik le kalapjok mellől a kénes gyufát, meg nem veszik ki szájukból a kupakatlan pipát, a mikor csépelnek vagy nyomtatnak.

Azután meg az az ördöngős cséplő gép masina úgy hányja a szikrát, mintha csak jeget aszalna, nem pedig kényes és könyen gyúlékony szalma félével bánnék.

Ilyenkor aztán úgy segít magán a | gazda, hogy elmegy a Bécsi biztosító társaság nagykőrösi főügynökéhez Takács Béla úrhoz, a ki nyomban beszekurálja a félteni való portékát, sőt még azt is megteszi, hogy köt egy olyan átalány biztosítást, a mi j mindenféle tűzveszedelem ellen meg- | óvja mindenféle ingóságát a gazdaközönségnek, — s alig kerül többe mintha valaki csak egy pár hónapra biztosítaná a gibonáját.