Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
22. évfolvam. »NAGY-KÖRÖSI HÍRLAPOK« 32-ik szám. midőn az átlagos termés hecfáronként 1062 hit. tett ki. A következő 13 év alatt ugyanazon földeken ismét csak búzát termesztettek, de már bőven ellátták azokat nátrium nitrat és ásványi trágyákkal, mire az átlagtermés 2410 hectoliterre emelkedett, vagyis csaknem 14 hecloliterrel fokozódott 3246 kg. chilisalétrom szükségeltetett a termésátlagnak 100 literrel való fokozására. Hogy ezen arányok szerint a j világ búzatermése hectáronkénti 1P50 j hl. átlagtermésről 18 hectoliterre legyen ' emelhető, minden hectárra körülbelül 2 m m. chilisalétrom szükségeltetnék évente s hogy a világ jelenlegi 700 millió hectolitert kitevő búzatermése az 1931-ben szükséglendő 1180 millió hectoliterre legyen emelhető évente 130 millió m/m. nitrátra van szükség, mert jelenleg körülbelül 65 millió hectár földben van buzavetés. Ennek a mennyiségnek persze az egyes orszá- ! gok között arányosan kellene megosz- 1 lani, többnek kellene oda jutni a hol . most semmit vagy csak kevesebbet j használnak, kevesebbnek oda, a hol már most is sokat használnak. Hol keressük most már azt az anyagot, a mely ily rettenetes mennyiségű kötött nitrogént tartalmaz. Itt van mindjárt a világitó gázgyártás mellékterméke az ammonium szulfát. Ezek a gyárak azonban együttvéve is csak 400 ezer tonnái termelnek, amely mennyiség csak csekélység a szükséglethez mérten; a világ búzatermésének tetemes növelésére határtalan mennyiségű nitrogénre van szükség, a csekély mennyiségű kőszén ammóniáknak tehát nincs jelentősége. Nagy reményeket kötöttünk Hellriegel és Vilfrot felfedezéséhez is. Ők fedezték fel ugyanis a hüvelyesek és pillangós virágúak gyökérzetén levő légeny-gyöjtő gumókat, melyekben nagyszámú bacteriumok tenyésznek s ezeknek az a sajátságuk, hogy a légkörbeni nitrogént kötötté alakítják át. Azt hittük, hogy most már elegendő lesz lóherét vetni, a mely a levegőből leköti a nitrogént, azt alászántani s a talajt búzával bevetni. Igaz is, hogy a légeny-gyűjtő és légeny- íogyasztó növények váltakozó \etésével a talaj termőképessége fenntartható, de ki van zárva annak a lehetősége, hogy a talaj termőképessége ezen az úton fokozható legyen, egyrészt, mert a légeny-gyűjtő lóhere nem köt le annyi légenyt. mint a mennyit a búza elfogyaszt, másrészt mert a lóherét is megunja a föld, de mert a lóherének kiterjedtebb mérvbeni termesztése csak a búzatermesztés rovására történnék. Nagy mennyiségű kötött nitrogén megy veszendőbe az emberi ürülékben. Ki van számítva, hogy Angolországban az emberi ürülékben 16 millió font sterling értékű kötött nitrogén folyik a tenger vizébe. Megmondotta Liebig egy fél századdal ezelőtt, »hogy semmi sem fogja bizonyosabban tönkretenni Angolországot, mint a termékenyítő trágya gyér volta, a mi az élelem meggyérü- lését jelenti.« Lehetetlen, hogy a természet isteni törvényeinek ily bűnös megsértése örökké megtorlatlanul maradjon s az idő el fog jönni és pedig Angolországban hamarabb, mint bármely más országban, hogy Angolország egész arany-, vas- és széngazdaságával nem fog tudni ezredrész annyi táplálékot összevásárolni, mint a menynyit századok folyamán meggondolatlanul eldobott magától. S ez az idő Angolországra nézve veszedelmesen közeleg. Hogy az emberi ürülékben megkötött légeny kiterjedtebben nem nyer alkalmazást az onnan is van, hogy ez anyag feldolgozására kellő formát ezideig nem sikerült feltalálni s a jövőben is sok nehézséggel kell megküzdeni, mig erre nézve elfogadható eljárás fog felfedeztetni. Az egyetlen eszköz, mely oly bőven áll rendelkezésünkre, hogy segélyével az egész világ búzaföldjeit hosszú időkön keresztül tetemesen megjavíthatjuk, a chilisalétrom. A chilibeli nitrát földekről azt állítják, hogy kimerithet- lenek. Ez a salétrom Chili északi részeinek síkságain termés állapotban található. Ezeken az erőtlen, száraz vidékeken a légköri nitrogénnek, milliárdnyi apró organismusok útján való lekötése, számlálhatatlan éveken át volt ; folyamatban, mig végre annyi gyűlt i össze, hogy Chile nitrat földjei korunk- ! ban nagy kereskedelmi fontoságra tettek szert s mig nagyobb jövőt Ígérnek. ; Kivitele egyre növekszik s jelenleg mintegy egy millió kétszáz ezer tonnára rúg. Ott a hol a gazdasági viszonyok belterjesebbek, a hol a legnagyobb átlagterméseket aratják, használják fel ezt a kitűnő műtrágyát legkiterjedtebben. Ezen állításunk illusztrálására álljanak itt a következő hiteles statisztikai adatok, melyek feltüntetik az egyes országok ösz- szes salétromfogyasztását, hectáronkénti salétrom fogyasztásai, és lermés átlagait. (Vége köv.) Főszerkesztő: Tóth József. Felelős szerkesztő: Takacs Béla Tarsszerkesztők: Plager Gyula. Dr Joó Imre Laptulajdonos: Plager es Társa. ^ Ottinger nyomda Nagy Körös. i 52893/K. i. 1899 szám. Hirdetmény. Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegye részéről közhírré tétetik, hogy a Kőrösér s a hozzá tartozó Gógányér természetes vízfolyást képező elhanyagolt medrének, az 1885. évi NXI1I. t.-cz.40. §-a értelmében leendő kitisztítása czéljából a tervek és szakértői vélemény, valamint a többi iratok folyó évi augusztus hó 15-től szeptember hó 15-ig bezárólag Nagy- Kőrös r. t. város házánál közszemlére kitétettek s a helyszíni tárgyalás Nagy- Kőrös r. t. város házához folyó évi szeptember hó 30. napjának délelőtti 10 ‘/a órájára kitüzetett. A Kőrösérnek a Tiszába, illetve annak mellékágát képező Vártófokba 6 való torkolatának alsó vég ‘tői a nagy körösi Nagyerdő keleti határszéléig terjedő egész hosszában tervezett meder helyreállításból álló tisztogatási munkálat akként lesz foganatosítandó, hogy az eddig tervezett lecsapoló csatornák létesítése elhagyatik, mindamellett az 5278 holdat kitevő érdekeltségi terület a csapadék és talajvizek elárasztásától megóvassék, rendszeresen művelhető, gazdaságilag kihasználható s jövedoL mezővé tehető legyen. A medertisztításon kivül a m. kir. államvasútak Czegléd—Nagykőrösi vonalán 356 3 szelvényben levő hid küszöbe 75 czen- timéterrel sülyesztendő. Ezenkívül a Kőrösér mellékágát képező gógánvér- nek a Kőrösértől a m. kir. államvasutak vonaláig felfelé terjedő medertisz- titási munkálat ezzel összefüggésben akként lesz foganatosítandó, hogy a mederhelyreállitás csakis a meder határán belül fog végrehajtatni s minthogy kisajátításra szükség nem lesz: a munkálatból az érdekelt terület egy-egv kát. holdja után 10 frt fog esni, mely amortizatió útján is fedezhető lesz az esetre, ha az érdekeltség a tisztítás czéljából társulattá alakul. Miről az érdekeltek oly felhívással értesittetnek, hogy észrevételeiket a közszemlére kitűzött határidő alatt vagy Írásban, vagy a tárgyalás határnapján élőszóval adják elő, mert az ez után beadott észrevételek figyelembe vehetők nem lesznek. Budapesten, 1899 évi jul. hó 26-án. Bemczky Lajos alispán. Hirdetmény. A város tulajdonát képező több rendbeli épületek kijavítására az árlejtés a gazdatanácsnoki hivatalban a folyó í évi augusztus hó 7-ik napján azaz Hétfőn fog megtartatni. Az árlejtés délelőtt 8 órakor veszi kezdetét. Nagy-Kőrös, 1899 évi augusztus hó 5-én. Jaisoviczky László, gazdatanácsnok. Hirdetmény. Alólirtnak a IV-ik kerület 377. sz. alatti házánál 2 lakosztály (2—2 szoba, konyha, éléstar és fáskamra- bol álló) azonnal bérbe kivehető. Ugyancsak alólirtnak a gogányban levő kis földje haszonbérbe s a Vl-ik kerületben levő (ezelőtt Dér János-féle) háza eladó. Tóth József. ügyvéd és szerkesztő.
