Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz
KÖRLEVÉL 2 e szent elvnek vértannsággal kelle hódolnia: Igen! Nagy jellem, lángoló tehetség, igazi honfiú valál! E három alkotó-elem tesz Téged oly csodálatosan tökéletessé. Jellemed megmenti emléked tisztaságát minden földi salaktól; tehetséged halhatatlanjaink trónusára emel; cselekedeteid meg bearanyozzák egész szellemi valódat, mely mindenkor keresztül fog ragyogni a feledés szürke ködtengerén! Igen! nagy szellem, nem haltál i meg és élni fogsz mindaddig, mig szív és lélek, mig magyar lesz e földön! A világkereskedelem. Irta és a Kereskedő Ifjak Társulatában folyó évi április hó 20-én előadta : Wollák Soma. — Folytatás. — A 12. században Velence tudott magának a kereskedelem terén hatalmas pozíciót biztosítani és ezt főleg a keresztes hadjáratoknak köszönhette, a mennyiben ezek szállítmányaikat a velenceiekre bízták, kik ily erős védelem alatt tekintélyre tettek szert és egyik természetes következménye e védelemnek az volt, hogy a velencei hajók mintegy reátermettek a kereskedelem közvetítésére, mely körülményből kifolyólag közvetitték a Levánte — Anatolia — hereskedelmét a nyugat európai kereskedelemmel. Konstantinápoly meghódításával az éhes olasz köztársaságok mind kivették a maguk részét a kereskedelem terén, de azért vezérszerepre még is csak Velence bírta vinni és azt hosszú ideig meg is tartani. Az olasz köztársaságok egymásközti vetélkedése folytán uj korszak veszi kezdetét, a mennyiben a tengeri kereskedelem teréről fokonként átmennek a nagyfontosságu szárazföldi kereskedelemre is. Észak és Nyugat fele az aipeseken keresztül haladva részint Németországba, részint Lengyelországba és részint Flandriába veszik útjukat, bzámos kereskedelmi intézmény szülő anyja volt e terjeszkedés és ezek közt említésre méltók az úgynevezett Dockok vagy is raktárházak, a bank intézmény, a váltók behozatala, e borotva, a mely a kereskedelemnek nélkülözhetlen faktora és még is annyi és annyi embernek nyakát szegte már. Kikötőik közül a velenczei és a génuai vezérszerepre vergődtek és a kereskedelem óriási lendületének váltak hathatós eszközeivé. A 14. században e két köztársaság háborút viselt egymás ellen és változó szerencsével hadakoztak azon kisázsiai gócpontok meghódítása körül, a melyeken az indiai áruk kerültek forgalomba, továbbá a középtengeri fennhatóság érdekében és végül a kedvezőbb álláspont érdekében. Konstantinápolyban egészben véve a velenceiek helyzete e" háborúkban annyiban volt kedvezőbb, a menynyiben a konstantinápolyi kormány velük szemben rokonszenvesebben viselkedett, a miért az alattomos genuaiak azzal boszulták meg magukat, hogy a 15. században Konstantinápoly visszahóditásakor, egyenesen támogatták az ozmánokat. A velenceiek e lépés által tényleg sokat vesztettek hatalmukból, de a genuaiak nem nyertek vele semmit sem, mert az ozmánok győzelmének a középtengeren való kereskedelem meghiúsítása lön természetes következménye. Ezt csakhamar követte a chioggiai ütközet, mely eldöntötte a genuai tengeri és kereskedelmi hatalom sorsát és ez gyöngítette szemlátomást a velenceiket is, meghiúsította forgalmát a Levuntévcl, meghódította Ciprus szigetét, uj tengeri utak nyíltak Indiába és a velencei hatalom végelgyengülésnek lpt1 áldozatává. Röviden megemlíteni kívánom, hogy a midőn az olasz kereskedelem elérte tetőpontját, nyugat és észak Európában is kezdtek a kereskedelem érdekében emberfölötti tevékenységet kifejteni, a melynek első és nagy fontosságú szüleménye a szerződéses iikuza városok voltak. Ezen intézmény ;; 1:5. századtól kezdve egész a 17. század II. feléig uralta az európai és később a világkereskedelmet, főtelepeik Bergen, Ni'sni-Nowgorod, London és Brüggében voltak. A szerepek helyes beosztásávaljjfnind a négy gócpont végtelen tevékenységet fejtett ki a világkereskedelem felett való uralnia érdekében. Nem volt ipari cikk, de földi termény sem, a melyet fel nem karoltak volna és a melynek eladását és megvételét nem közvetítették volna. E négy főtelep közül főleg Brügge vitte a vezérszepet mindaddig, mig k Iá. század végén Anglia fel mondta a szerződést, a méh' lépést csakhamar követték a többi hatalmak is és igy a kizárólagosság megszűnvén, 1609-ben a Hanza városok egymásközti szerződése is megszűnt és igy örök időkre a hatalmuk és vezérszérepiik a világ kereskedelemben el lett temetve. A spanyolok és portugálok Amerika felfedezésével szintén nagy szerepet vittek a világkereskedelemben. Amerika összes kincseit hosszú időn keresztül egyedül ők aknázták ki, rém vagyont gyűjtöttek, államuk nap nap után feltűnő módon gyarapodott, hogyne, mikor ismeretes, hogy p. o. egy lakcsizmával egész törzseket hódítottak meg. Újabb és újabb ismeretlen árukat hoztak az európai piacra, melyeket itt nagyon jól értékesítettek, u. m. p. o. a gyapotot, dohányt, kávét, krumplit sbt. stb., viszont újabb és újabb európai csecsebecséket vittek Amerikába, a melyekért mérhetlen kincseket kaptak cserébe. A spanyolok fénykora addig tartott, miglen szerencsétlen belpolitikájuk nemcsak kereslte-
