Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 14-es doboz

KÖRLEVÉL 2 e szent elvnek vértannsággal kelle hódolnia: Igen! Nagy jellem, lángoló tehet­ség, igazi honfiú valál! E három alkotó-elem tesz Téged oly csodála­tosan tökéletessé. Jellemed megmenti emléked tisztaságát minden földi sa­laktól; tehetséged halhatatlanjaink trónusára emel; cselekedeteid meg bearanyozzák egész szellemi valódat, mely mindenkor keresztül fog ra­gyogni a feledés szürke ködtengerén! Igen! nagy szellem, nem haltál i meg és élni fogsz mindaddig, mig szív és lélek, mig magyar lesz e földön! A világkereskedelem. Irta és a Kereskedő Ifjak Társulatában folyó évi április hó 20-én előadta : Wollák Soma. — Folytatás. — A 12. században Velence tudott magának a kereskedelem terén hatalmas pozíciót bizto­sítani és ezt főleg a keresztes hadjáratoknak köszönhette, a mennyiben ezek szállítmányai­kat a velenceiekre bízták, kik ily erős védelem alatt tekintélyre tettek szert és egyik termé­szetes következménye e védelemnek az volt, hogy a velencei hajók mintegy reátermettek a kereskedelem közvetítésére, mely körül­ményből kifolyólag közvetitték a Levánte — Anatolia — hereskedelmét a nyugat európai kereskedelemmel. Konstantinápoly meghódításával az éhes olasz köztársaságok mind kivették a maguk részét a kereskedelem terén, de azért vezér­szerepre még is csak Velence bírta vinni és azt hosszú ideig meg is tartani. Az olasz köztársaságok egymásközti vetél­kedése folytán uj korszak veszi kezdetét, a mennyiben a tengeri kereskedelem teréről fokonként átmennek a nagyfontosságu száraz­földi kereskedelemre is. Észak és Nyugat fele az aipeseken keresztül haladva részint Németországba, részint Lengyelországba és részint Flandriába veszik útjukat, bzámos kereskedelmi intézmény szülő anyja volt e terjeszkedés és ezek közt emlí­tésre méltók az úgynevezett Dockok vagy is raktárházak, a bank intézmény, a váltók be­hozatala, e borotva, a mely a kereskedelemnek nélkülözhetlen faktora és még is annyi és annyi embernek nyakát szegte már. Kikötőik közül a velenczei és a génuai vezérszerepre vergődtek és a kereskedelem óriási lendüle­tének váltak hathatós eszközeivé. A 14. században e két köztársaság háborút viselt egymás ellen és változó szerencsével hadakoztak azon kisázsiai gócpontok meg­hódítása körül, a melyeken az indiai áruk kerültek forgalomba, továbbá a középtengeri fennhatóság érdekében és végül a kedvezőbb álláspont érdekében. Konstantinápolyban egészben véve a velenceiek helyzete e" há­borúkban annyiban volt kedvezőbb, a meny­nyiben a konstantinápolyi kormány velük szemben rokonszenvesebben viselkedett, a miért az alattomos genuaiak azzal boszulták meg magukat, hogy a 15. században Konstan­tinápoly visszahóditásakor, egyenesen támo­gatták az ozmánokat. A velenceiek e lépés által tényleg sokat vesztettek hatalmukból, de a genuaiak nem nyertek vele semmit sem, mert az ozmánok győzelmének a középten­geren való kereskedelem meghiúsítása lön természetes következménye. Ezt csakhamar követte a chioggiai ütközet, mely eldöntötte a genuai tengeri és keres­kedelmi hatalom sorsát és ez gyöngítette szemlátomást a velenceiket is, meghiúsította forgalmát a Levuntévcl, meghódította Ciprus szigetét, uj tengeri utak nyíltak Indiába és a velencei hatalom végelgyengülésnek lpt1 áldozatává. Röviden megemlíteni kívánom, hogy a midőn az olasz kereskedelem elérte tetőpontját, nyugat és észak Európában is kezdtek a kereskedelem érdekében emberfölötti tevé­kenységet kifejteni, a melynek első és nagy fontosságú szüleménye a szerződéses iikuza városok voltak. Ezen intézmény ;; 1:5. századtól kezdve egész a 17. század II. feléig uralta az európai és később a világkereske­delmet, főtelepeik Bergen, Ni'sni-Nowgorod, London és Brüggében voltak. A szerepek helyes beosztásávaljjfnind a négy gócpont végtelen tevékenységet fejtett ki a világkereskedelem felett való uralnia érdeké­ben. Nem volt ipari cikk, de földi termény sem, a melyet fel nem karoltak volna és a melynek eladását és megvételét nem közve­títették volna. E négy főtelep közül főleg Brügge vitte a vezérszepet mindaddig, mig k Iá. század végén Anglia fel mondta a szerző­dést, a méh' lépést csakhamar követték a többi hatalmak is és igy a kizárólagosság megszűnvén, 1609-ben a Hanza városok egy­másközti szerződése is megszűnt és igy örök időkre a hatalmuk és vezérszérepiik a világ kereskedelemben el lett temetve. A spanyolok és portugálok Amerika fel­fedezésével szintén nagy szerepet vittek a világkereskedelemben. Amerika összes kin­cseit hosszú időn keresztül egyedül ők ak­názták ki, rém vagyont gyűjtöttek, államuk nap nap után feltűnő módon gyarapodott, hogyne, mikor ismeretes, hogy p. o. egy lak­csizmával egész törzseket hódítottak meg. Újabb és újabb ismeretlen árukat hoztak az európai piacra, melyeket itt nagyon jól értékesítettek, u. m. p. o. a gyapotot, dohányt, kávét, krumplit sbt. stb., viszont újabb és újabb európai csecsebecséket vittek Ameri­kába, a melyekért mérhetlen kincseket kaptak cserébe. A spanyolok fénykora addig tartott, miglen szerencsétlen belpolitikájuk nemcsak kereslte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom