Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
Imre Lajostól. 235 esetben lenne érdekes, ha két kéz írását látnok, melyek közűi egyik az eredeti, másik a toldott sorokat mutatná. Ily kézirat azonban aligha lesz található, mert a verselésben levő’ apró eltérések, mint p. az egy-két szótaggal megtoldott sorok, azt mutatják, hogy az átdolgozó könyv nélkül tudta az eredeti szöveget. Visszatérve még egyszer ez éneknek a krónikákhoz való viszonyára, feltűnő, hogy míg a rendes alakú soroknak megvan a magok sajátságos előadás-módja, a hosszabbak, melyeket későbbi eredetüeknek határoztunk, a krónikákkal, s általában történelmi forrásokkal nagyon megegyeznek Ennek bizonyságául a 23. és 24. versszakra hivatkozom, melyek a rendes alaktól a legnagyobb eltérést, Székely és Heltai krónikáinak megfelelő részével a legnagyobb rokonságot mutatják. Bizonyosnak tarthatjuk tehát, hogy a hosszú idom tálán sorok nem egy időben keletkeztek a népies sorokkal, — hogy az ének korát meg akarván határozni, r.em az előbbi a hosszú sorokat kell tekintetbe venni, — hogy ezekben láthatunk barát-ety- mologizálást, de erről való Ítéletünket amarra kiterjeszteni nem lehet. A két rész közül a népies a mag, melyre a másik rá nőtt, vagy inkább rá növesztetett, de azért egyikről a másikra nem következtethetünk. Az utóbb számlázottól nem látjuk az előbbinek alakját, de azért a kettőt egy gyanánt nem tárgyalhatjuk. Az utóbb keletkezett rész lehet a XV. vagy XVI. századból való, de a másikat előbbinek kell tartanunk. Ezt fejezi ki Szi- lády Áron azon véleménye is, hogy az ének eredeti szerkezetű példánya tekinthető minden krónika forrásául. Mint költői művet véve tekintetbe ez éneket, nem látunk benne erős képzelődést vagy lángoló lelkesedést, hanem élénkséget igen. Ebből kifolyólag nem számíthatjuk olyan rímes krónikák közé, melyek bizonyos tényeket minden elevenség nélkül adnak elő; (s e tekintetben nagy eltérést mutat a „Szakács viadaláétól, melynek sorai sókkal zavarosabbak és vontatottabbak) sem didactikus sorokhoz nem hasonlíthatjuk, melyek egy tényből valamely igazságot legtöbbször nagy lassúsággal vonnak ki: hanem a fentebb többször kijelelt sorok utasítása szerint olyan költeménynek kell tartanunk, melyet eredeti alakjában a nép elméje hozott létre, verses és párbeszédes alakban adva elő a tárgyalt eseményt, mint verses alakban jönnek létre a közmondások, talányok s párbeszédekben a nép-balladák. IMRK LAJOS.
