Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 12-es doboz
Tudnivalók a szegedi kiállításról. A bejelentési határidő lejárt. A szegedi orsz. mezőgazgasági kiállilás általános bejelentési határideje junius végével lejárt. Mindazáltal a kiállilási iroda néhány napig a bejelentési határidő lejárta után is fogadott el bejelentéseket a késedelem kellő megindokolása és kétszeres térdij fizetése mellett. Tekintettel arra, hogy az építkezési munkálatok a végleges tervek alapján már kezdődtek, több bejelentést az iroda egyáltalában nem fogad el. Kivételt képez a kerlészeti és gyümölcsészeli csoport, a mely augusztus hó 1-ig fogad el bejelentéseket. A bejelentések eredményét lapunk legközelebbi számában részletesen ismertetni fogjuk. A kiállításról. A kiállítási iroda most már minden vonalon hozzálátott a végrehajtási munkálatok foganatosításához. Az építkezési munkák javában folynak; augusztus hó 15-ig az összes csarnokok készen fognak áliani. A díszítés körül is nagy akcziót fejtenek ki; az ünnepélyek csarnoka a József főher- czeg kisjenöi uradalmának kertészetéből remek vi- rágdiszletet kap ; szándéka ezenkívül a rendezőségnek a lehetőség szerint zöld növényi díszletbe vonni a többi kiállilási pavillonokat is. A munkálatok személyes vezetése czéljából a kiállítási iroda már e hó végével ketté oszlik s Szegeden is képviselve lesz, hova auguszlus közepén végképpen átköltözködik. A tárgyak beküldése csak augusztus hó utolsó napjaiban történik. Az illető csoportbiztosok minden egyes kiállítót idejében tájékoztatni fognak a felől, hogyan, mikor s hova küldjék bejelentett tárgyaikat. Augusztus végén már minden tárgyra kész keret vár. A kiállítók nagy része azonban már otthon teljesen előkészíti gyűjteményét, úgy, hogy ennek elhelyezése 2—3 nap alatt könnyűséggel megoldható. Igen sok érdekes mozzanat találkozni fog ennél a kiállításnál. Lesznek kongresszusok, a legkülönfélébb versenyek, kirándulások; az eredetiségeknek tengernyi változata kerül bemutatásra, mert a rendezőség a kiállítás tanuságos volta mellett a látogató közönség szórakozási igényeit is teljesen ki akarja elégíteni. Minden napnak meglesz a maga komoly munkaterve, de emellett a napi négy órai térzene, esti orfeumi előadások, sőt szórakoztató kuriózumok is tarkítani fogják a programmot. A kiállítás nagy területén villamos vasút fogja szolgálni a közlekedést. V. Országos Gazdakongresszus. A szegedi orsz. mezőgazdasági kiállítás keretében a legnagyobb jelentőségű mozzanat mindenesetre a V. Országos Gazdakongresszus lesz, melyet szeptember hó 4. ős 5-ik napján fognak megtartani. A kongresszusnak különösen az a czélja, hogy a szövetkezeti téren legközelebb létesítendő alkotások érdekében a közvélemény is kellőleg előkészíttessék. A részletes tervezetet úgy a „Köztelek“, mint a napilapok hasábjain behatóan ismertette s külön felhívásban is felhívta reá a gazdaközönség ügyeimét az előkészitő-bizotlság. E helyen tehát csak az általános határozmányokból közöljük a következőket : Tag lehet mindenki, aki f. évi augusztus hó 20-áig a kiállítási irodánál (Budapest, Köztelek) jelentkezik s a 3 írt tagsági dijat lefrzeti. Kedvezmények. A tagok névre szóló igazolványt kapnak, mely a tanácskozásokon való részvételre s a vasúton kedvezményes utazásra jogosít. (II. oszt. jegygyei I. osztályon. III. oszt. jegygyei II. osztályon ugy személy-, mint gyorsvonatokon.) A kongresszus munkálatait a tagok kinyomatva ingyen kapják meg Felhívás az I. országos szőlőszeti és borászati kongresszuson való részvételre. A szőlőszeti és borászati kongresszus az I. mezőgazdaságai kiállítással kapcsolatosan f. évi szeptember 8—10-ig Szegeden tartatik. A kongresszuson a szőlőmivelés és borászat aktuális kérdéseiről egyes e czélra felkért szakférfiak előadásokat tartanak, utána pedig az illető tárgyakról viták rendeztelnek, melyeken minden tag részt vehet. Kirándulások rendeztetnek, a közeli szőlőtelepek megtekintésére. A szőlőmivelésre alkalmas fogatos eszközök munkában való bemutatása, valamint az eddig legjobban bizonyult jégüzőmozsarak demonstrativ megmagyarázása, a programm érdekességét nagyban növelik. Kongresszusi igazolvány 5 forint, mely egyúttal belépti jegyül szolgál a kiállítás egész tarlamá- ra és vasúti jegyül a szőlészeti kirándulásra. Azonkívül a m. á. v. összes vonalain díjkedvezményt biztosit a Szegedre és onnan visszautazásnál. A kongresszusi tagoknak az összes kongresszusi nyomtatványok (az előadásról is) ingyen küldetnek meg. Részletes programmal a kongresszus rendező bizottság (Budapest, Köztelek) szolgál, a hová a részvételi dijak is küldendők. Jelentkezés határideje aug. 15. A befizetések az OMGE. pénztárhoz (Budapest, Űlői-ut Köztelek) küldendők. Különfélék. Hangverseny a Tanítók Házára. Többszörösen megírtuk, hogy a kalocsai tanítóképző intézet volt növendékei Berauer József tanítóképző intézeti tanár vezetése mellett a Tanítók Háza javára hangverseny körutat tesznek s ezen alkalomból városunkat is felkeresik. A hangversenyt nálunk f. évi auguszt. hó 1-én, ránkjövő kedden este 8 óra* kor tartják az Eugen Hercz“g szálloda üvegtermében, melyet táncz fog követni. — A hangverseny rendezésén fáradozó helyi bizottság felkéri a t, érdeklődő közönséget, hogy iparkodjék idejekorán gondoskodni a beléptijegyekröl, mert a mi- j Íven látogatottnak Ígérkezik a hangverseny, igen ! könnyen szűknek bizonyulhat a máskülönben tágas üvegterem. Egyben leikéii a helyi bizottság a város t. közénségét, hogy a mennyiben valaki tévedésből a hangversenyre meghívót nem kapott, és arra egyéniségénél fogva joggal számot tarthat, szíveskedjék magát ez ulon meghívottnak tekinteni, esetleg meghívóért a középponti népiskola igazgatói irodájába elfáradni. — A hangversenyző kedves vendégek aug. hó 1-én. kedden d. u. érkeznek körünkbe a Kanizsa felől érkező vonattal. Fogadjuk őket igaz, őszinte magyar vendégszeretettel; mutassuk meg, hogy Zenta nem csak Magyarországban van, hanem még annak is a Bácskájában. Huszonötéves jubileum. A Zentai Önkéntes Tűzoltó Egylet f. évi szemptembér hó 1-ső felében 25 éves fennállását nagyobb szabású ünnepséggel fogja megülni. Ezen ünnepi alkalomra meghívja a megyei összes tűzoltó egyesületet. Az ünnepség részletes programmját most állítja össze az egylet parancsnoksága. Eleve is felhívjuk városunk közönségének figyelmét ezen nagyszabású ünnepségre. Névmagyarosítások. Belügyminiszteri engedéllyel családi nevüket a következő zenlaí lakosok magyarosították meg: Szimrók Antal Sándor-ra: Schvarcz Sándor és k. korú gyermekei: Aranka, Géza, Rózsa és Mihály Feketé-re; Lusztig Béla Ligeti-re ; Braun Dániel Biró-ra. Petőfi ünnepély. Zenta város közönsége ma vasárnap d. u. 5 órakor a népkertben, ugy-ahogy megünnepli Petőfi Sándor halálának emlékezetét az 50-ik évforduló alkalmából. Az ünnepélyt a Kaszinó, Gazdakör, Kereskedő-ifjak egylete és a szét- züllés pontján álló Iparos Ifjak Önképző Köre rendezi, csak ügy hevenyében és mondhatni: a lehető legszegényesebb módon. Elismerés illeti meg ugyan a nevezett egyleteket buzgólkodásukért, hanem mégis csak szebb lett volna, ha az ünnepély rendezései nem egy-két egylet vállalja magára, csak éppen azért, hogy legyen, minden előzetes készültség nélkül, az utolsó órában, hanem mint országos, nemzeti ünnepet az összes meglevő egyesület vagy ami még helyesebb lett volna, egyenesen a városi tanács rendezte volna, a város közönsége nevében. Ilyen szegényes ünnepély, mint a milyen ma végbe fog menni, bizony-bizony nem lesz méltó a dicső Petőfi emlékezetéhez ! Ingatlanok forgalma. Legutóbbi kimutatásunk óta a következő zentai ingatlanok kerültek átírás alá a telekkönyvnél: Dudás Lajos 84 Q-öl földje Molnár József és nejére 25 frt 20 krért; — Raf- fainé Szép Katalin 844 Q-öl földjének '/a része Arnold József és nejére 300 írért; — özv. Farkas Szücskő Istvánné 6842/45 és 6842/44 hrszámu ingatlanai Erdélyi Ferencz iparosra 140 frtért; — özv. Valkainé Kalmár Anna 1394 öisz. háza Güsity Tósa és Traily Katiczára 220 frlért; — özv. Ádámné Tóth Ugyonka Ilona 1 hold 634 Q-öl szántója Farkas István és nejére 450 frtért. más, ő egészen más, a forradalmiakban. Annyira más, hogy csak az öregek iránti köteles tisztelet tart vissza annak fejtegetésétől, hogy Petőfi, ha ma élne, internaczionális költő lenne, soha meg nem békülő harezosa a szoczializmusnak. Nos hát, ilyen egyéniségről a stilisztikai tankönyvekben tanított biográfiát irni nem közönséges feladat. Aki tudni akarja, hogy hogyan élte belső világát és ki volt Petőfi Sándor, az ne tegyen mást, mint olvassa az ő költeményeit, olvassa, forgassa, azt a megbecsülhetetlen értéket, melyet hét-nyolez keserves esztendő alatt szivével összeforrott lelkének kincsesbányájából kiaknázott és nemzetére hagyott. Amit Petőfi érzett és tudott, azt mind megírta költeményeiben, semmi sem maradt előttünk rejtély, ami gondolat benne meggyőződéssé vált. Az irodalom tudósai és tanitói ennek daczára sem tudnak róla olyan jellemrajzot alkotni, mely a Petőfi költeményeinek szellemébe behatolni tudó olvasót kielégítse. S én tudom, hogy ismét kihívom magam ellen a kritikát, ha ennek egyik nagy okául azt hozom fel, hogy a kritkusok és életrajzírók nem foglalkoznak érdem szerint Petőfi legnagyobb és legnagyszerűbb költeményével, az Apostollal. Mintha nem is irta volna, olyanba veszik. Hallottam olyan kijelentést, hogy Petőfi legjobb költeménye a „Falu végén kurta kocsma“. Ugyanez az ur mikor az apostolról kértem a véleményét, hidegen vállat vont. Igazán sajnos és fölötte bosszantó, hogy a magyar értelmiség között akadnak, kik a mi legnagyobb költőinket ennyire félreértik. Ebből látszik, hogy sem az iskolában, sem az életben nincs alkalmuk Petőfivel helyesen foglalkozni. A mindenek által kicsinyített Apostol a világ legnagyszerűbb költeménye. Gyönyörűbb bibliája soha sem lesz' a forradalmároknak. A sok ráfogás közül, melyekkel az Apostolt elhalmozzák, a leghal- hatóssabb az, hogy Petőfi még ifjú, kiforratlan korában irta, s ehhez képest az Apostol is magán viseli a kiforratlanság jellegét. Micsoda nevetséges vád ! Huszonötödik évében volt Petőfi, mikor e müvét megteremtette, hu- szonkilenczedik évében halt meg. Ki meri azt állítani, hogy halála előtt négy esztendővel kiforratlan volt. Az Apostolban, mely a költő legremekebb alkotása — bocsánat, hogy véleményemet ily szabadon merem nyilvánítani — Petőfi minden képességét ragyogtatja. Megdalolja a nyomort, a legkeservesebbet és bevonja magasan szárnyaló költészetének sugárból szőtt fátyolával. Megdalolja a szerelmet, mely miként az övé, végtelen és mély, mint a tenger. Dalol a hazáról, melyet imádott. Beszél a rabszolgaságról, beszél ugy, ahogy senki sem előtte, sem utána. Zeng a szabadságról, a szabadság vágyáról, mintha ihletét egy elszabadult üstökösből merítette volna. És megirja az Apostolt ugy, — mintha magáról ima. Igen, ez ő, ő, az apostol, aki nem tudott mást, mint szeretni és szabadon gondolkodni, érezni. És az egész költemény hymnus, a forradalom igazi hymnusza. Aki tudni akarja, hogy ki és mi Petőfi, vésse az Apostol minden egyes szavát a leikébe. . . . . S ünepeljük most őt, ki ötven esztendő előtt nyomtalanul elvesztett egy véres csatában. Nagyságát csak öregbiti a kifürtészhetetlen eltűnés, gyönyörű romantika vonja be halhatatlan emlékét. Ó milyen szép dolog ez ! Egy nagy nemzet a maga jószántából, a saját szive érzésétől indíttatva ünnepli dalnokát, akit szeret és csodál. Szerte a hazában fölhangzanak fiatalok és vének ajkairól az örökké uj dalai, szobrok, koszorúk és vigalmak jelzik mindenütt a hazában, hogy itt élt ő, itt, ahol akkor is, most itt sok mostoha gyermeke volt a földnek. Én hallom, értem ez ünnepi zajt és nagy a gyönyörűségem. És ebben az emelkedett hangulatban éppen nem disszonáns nekem a kérdés, mely közvetlen tapasztalatom nyomán lelkemben felmerül. Vajon ki értette jobban Petőfit: a szoczialis- ták, akik az idei márczius 15-én megkoszorúzták szobrát, — vagy az a szegény boldogtalanul szerelmes csendőrőrmester, aki az őszszel szolgálati fegyverével szivén lőtte magát és amikor ráakadlak, a halott megmerevült kezében Petőfi költeményeinek olcsó kiadását szorongata ? . . . . Erdősi Dezső.
