Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
// Vfl 1906. február 24. MAGYAR HÍRLAP főispán nagy zajban a jegyzőkönyvet hitelesíttet- Kristóffyvil. akinek kijelentette, hogy nem vállalja képviseletet akarnak biztosítani azoknak az erősnek jelentette ki. Bal ó kivezettetése után a bizottsági tagok ftzy része fo kéit és távozott, do jó részüket, Szauberer Béla visszatartotta azzal, hogy maradjanak. mert a főispán hívei valamennyi tárgyat le fogják, tárgyalni. Ekkor kezdődött a tárgyalás. Elhatározták, hogy a többi jegyzőkönyveket nem hitelesítik. Szauberer több tárgynál fölszólalt. Indítványozta. hogy a napirend minden pontját egyszerre vegyék le a napirendről, de a főispán kijeit ntette, hogy ezt minden tárgynál kü'ön kell megtenni. A napirend tárgyalása folyamán a főispán több bizottsági tagot rendreutasitott és többszörösen kijelentette, hogy igenis van alkotmány s olyan megokolást, mely szerint az alkotmány föl van függesztve, a jegyzőkönyvbe fölvenni nem engedett. A főispán kijelentette azt is, hogy a közgyűlési teremben karhatalom nélkül tárgyalni nem lehet s a karhatalomra a tárgyalási szabadság megvédése czéljából szükség van. Háromnegyed hétre valamennyi tárgyat levették a napirendről. A főispán jegyzőkönyvhitelesitőkül László, Atzél, Gei- ber, Ivovácsy, Fényes és Szauberer bizottsági tagokat kérte föl, mire az ülést berekesztette. Nyitráról jelentik: Nyitra vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap Markhót Gyula alispán elnök.ésével közgyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a megyei tisztviselőit állami dotáczió- jának megv-onása ellenében fölterjesztéssel élnek a miniszterhez, továbbá, hogy a miniszternek a nemzeti elleitá.lásról hozott megsemmisítő rendeletét i nem veszik tudomásul, a kormánybiztos kinevezése ellen pedig tiltakoznak. Markhót alispán hatheti szabadságot kért, amelyet a közgyűlés készséggel meg is adott neki. Az alispán a szabadság leteltével nyugalomba fog vonulni. Hevesinegyr: Károlyi Mihály gróf, a hevesmegyei ellenállási alap javára, a tisztviselői kar kártalanítására egyelőre húszezer koronát bocsátott a hevesmegyei jóléti bizottság rendelkezésére. Károlyi Mihály gróf adományáról Szederkényi Nándort, mint a hevesmegyei 40-es jóléti bizottság elnökét, levélben értesítette. Debreczcnben a városi jóléti bizottság kimondta, hogy a közgyűlésnek a nemzeti ellenállásra vonatkozó határozatát fentartja, adót, ujonczot nem ad és a tisztviselőket akár évekig is űzeti. Szegedről jelentik: Nagy Mihály főispán tegnap .először volt a városházán, ahol a középitési tanács ülésén elnökölt. Az ülésen csak a városi tisztviselők voltak jelen, mig a bizottsági tagok, kettőnek -kivételével, távol maradtak. Nagy Mihály azy nyitotta meg a bizottság ülését, hogy a bizottság nem.politizál,.hanem csak a város szépítésére vonatkozó ügyeket intéz el. Maros-Tordamegye: A marosvó3árhelyi pénz- ügyigazgatcság elrendelte a marostordarnegyei jegyzőknek, hogy a hátralékos adókat azonnal hajtsák be. A szolgain rák és jegyzők Farkais Albert alispánhoz fordultak táviratilag utbaigazitásért, ki rendeletében a törvényhatóság határozatának szigorú követésére adott utasítást. Tolnamegyébeii a megyei tisztikar szerdán értekezletet tartott. Egyhangúlag elfogadták Dory Pál alispánnak azt az indítványát, hogy addig, amig csak az önkéntesen befizetett adók beszolgáltatását kívánják a megyétől, de más törvénytelenséget nem, helyén marad a tisztikar. Annak idején Tolnamegye is úgy határozott, hogy az önkéntes adózást nem tiltja meg. Hajdu-Nánásról jelentik a Távirati Irodának: H-ajdumegye jóléti bizottsága a legközelebb egybehívandó rendkívüli közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy a tisztviselők iránt való tekintetből az önkéntes adók elfogadását és az önkéntesen jelentkező ujoncaok állítását fogadják el. Sopron megye állandó választmánya tegnap ülést tartott Baditz Zoltán főispán elnöklésével. A választmány foglalkozott a 26-ára, hétfőre, kitűzött közgyűlés napirendjével. A főispán a választmánynak ama megállapodásait, amelyek a mpgye rezisztencziális határozatainak további fen- tartására és a főispán törvényes voltának el nem ismerései-\ víkül a megvont állami duáczió f Ive. sitásának kérelmezésére vonatkoznak, ’natározat- Sént nem enuncziálta. mégi; határozatba ment, nogy a közgyűlés napirendjére tűzik ki. Az állasától elmozdított Noszlopy Lajos első aljegyző helyére a főispán által kinevezett Kempelen első aljegyző lépett ezután az emelvényre, hogy az állandó választmánynak az ügykörébe vágó ügyekről referáljon Alig fogott azonban Kempelen munkájához, a választmány tagjai, három kivételével,- távoztak a teremből. \ Makóról jelentik: A 20-án elmozdított Tar- nay Jenő aljegyző tegnap újra megjelent hivatalában. A főispán nevében Dedinszky Béla dr. főjegyző távozásra szólította fel Tarnayt, alti kijelentette. hogy nem távozik. Erre Rabb Anta’ csendőra megye ügyeinek vezetését. El is utazott már Nagyváradról- Helyettese Keszthelyi. Zoltán főjegyző szabadságra ment. A megyét most Wallner Ödön főügyész vezeti. A tisztikar elhatározta, hegy vállalkozik a kormány rendeletéinek végre hajtására. Jancsó Károly megyei aljegyzőt, hir szerint Abaujmegye helyettes alispánjává nevezik ki. Jancsó volt az, aki Biharmegye közgyűlésén Tiszának a választójog ellen mondott beszéde után felszólalt és az általános szavazati jogot pártolta. Győr város tegnapi közgyűlése, amelyen Wennes Jenő polgármester-helyettes elnökölt, a honvédelmi miniszternek a póttartalékosokról szóló rendeletét tudomásul vette, de felírnak ellene, valamint a kormánybiztosok kiküldése ellen is. Gömönncgye tisztikara, mint Rimaszombatból jelentik félhivatalosan, tegnap Bornemissza László elnöklésével ülést tartott, amelyen elfogadták Lukács Géza főjegyző javaslatát, hogy a két évi fizetést, melyet a jóléti bizottság felajánlott, nem fogadják el, hanem nyugdíjigényük biztosítása esetén, a nem nypgdijképc-sek pedig végkielégítés ellenében állásukról lemondanak. A legköze lobbi közgyűlés elé ily értelmű javaslatot terjesztenek. hadnagy jelent meg a hivatalban akinek felszó i fására Tarnay azzal a kijelentéssel, hogy az erőszaknak enged, távozott. ÍJiharinegyu alispánja, Miskolezy Ferenci. mint nagyváradi tudósítónk jelenti, tanácskozott Az osztrák választói reformjavaslat. Gautsch miniszterelnök beszéde. Távirati tudósítás. — IIöcs, február 23. Ä képvieelőház mai ülésének megnyitása után nyomban szót kért Gautsch báró miniszterelnök és letette a ház- asztalára a választójog reformjáról szóló törvényjavüsktot. A minisz terelnek behatóan ismertette a reformot, amelynek komplexumát öt fövény javaslatban öleli föl a kormány. (A reformok.) Az első javaslat a parlamenti képviseletre vonatkozó alaptörvény első hat és hetedik szakaszait módosítja s főbb intézkedései a következők: Az urakházának úgy örökös, mint élethosszig1 an kinevezett tagjai megválaszthatok a kpviselőház tagjaivá. Amig azonban a kpviaelöházi tagság tar a másik tagság szünetel. Ha a leépviselőház valamelyik tagját meghívják az urak házába, ebbeli tagsága mindaddig szünetel, amig nem mond le a képviselőségről. A képviselőházba választás utján 455 tag jut be és pedig a következő arányban: Csehország US, Dahnácsia. 11, Galiczia és Lodotnéria b krakkói nr.gyberczegséggel 88, Felső-Ausztria 20, Alsó- Ausztria 55, Salzburg 6, Stájerország 28, Karinthia 30, Krajna 11, Bukovina 11, Morvaország 44, Felsőéi Alsó-Szilézia. 13, Tirol 21, Vorarlberg 4, Istria 5, Gór ez és Gradiska 5, Trieszt város és kerülete 5. Aktiv választói joga van minden férfiúnak, aki S/Jf-ik évét betöltötte, osztrák állampolgár, a választó) jog gyakorlása alól nincs kivéve vagy annak gyakorlásától nincs eltiltva és a Reichrathban k-'p* viselt királyságok és országok valamelyik községében legalább egy év óta tartózkodik. Passzív választói joga van minden férfiúnak, a ki legalább károm év óta osztrák állampo’gár, 30-ik évét betöltötte és a választói jog gyakorlása a'ól nincs kivéve vagy annak gyakorlásától eltiltva. A mennyire a statisztikai adatok a’apján megközelítőleg megállapítható, a reform következtében a nemzetiségi arány a következőképen fog alakulni : német 205 eddig 205 cseh 01) 99 87 lengyel- 9»- . 9* 73 rutbéu 31 ff 10 szlovén 23 15 szerb-horvát 13 12 olasz 1(1 *? ‘ 19 román 4 >• 5 »zesen: 456 1} 425 A második javaslat az uj választási rendet szabja meg, amely azonban a mostani képviselöház feloszlatása után lép csak érvénybe. E javaslat szerint minden választói kerület választói egy testületet alkotnak. Minden vá’asztó testület egy képviselőt választ, csak Galiczia vidéki választókerületei küldenek két-két képviselőt, akiket relativ szótöbbséggel választanak meg olyképen hogy minden választó egy képviselőre szavaz. Ezzel a választási rendszerrel nemzetiségi kisebbségeknek, melyek a vá'asztói kerület egy-egy részében vannak. A választás községenként történik. Olyan kisebb községek számára pedig, amelyek lakóinak száma 500-on alul van, közös vá- lasztóközséget fognak alakítani. Nagyobb városok választókerületenként szavaznak. A javaslat azután részletesen elöirja a választói listák összeállítását és közzétételét. A harmadik javaslat a vá’asztás szabadságának garancziáit tartalmazza. A javaslatban foglalt büntető intézkedések a választók befolyásolását tt szavazás megakadályozását, a választási titoktartás megsértését, a választási eredmény konstatálásSnak meghiúsítását sújtják. A negyedik javaslat a képviselők mentelmi joga körül az idők során felmerült hézagokat van hivatva pótolni. Az ötödik javaslat a házszabályra vonatkozó törvényt változtatja meg és legfőbb intézkedése abban áll, hogy a kormány javaslatainak elintézését előmozdítja azáltal, hagy minden hét keddjén, szerdáján és csütörtökjén kizárólag a kormányjavaslatok tárgyalhatok, mig minden egyéb parlamenti tevékenység a hét. többi napjaira marad. A szükséghez képest az elnök a kormány hozzájárulásával a fentartott napokat is lefoglalhatja valame'y más tárgy számára, vagy el is ejtheti az illető ülést A javaslat fegyelmi intézkedéseket tartalmaz mind a két házra nézve és meghatározza, hogy amennyiben a ház valamelyi tagja súlyosabb zavargást követ el vagy a házat vagy az elnököt súlyosan megsérti, úgy egy heti időtartamra a házból vagy annak helyiségeiből kizárható. A kizárás azonban csak az elnök indítványára a ház jelenlévő tagjainak többségével határozható el. A kizárási indítványt legkésőbb az inkriminált cselekmény elkövetése után következő legközelebbi ülésen terjesztheti elő az elnök, mire a ház azonnal, vita nélkül határoz. A kizárt tag a kizárás idején nem kap napidijat. Azoknak védelmére, akik a ház üléseiben nem vehetnek részt, külön Intézkedéseket tarta’máz a javaslat. Ha ilyen egyén a ház valamelyik tagjától akár szóbelileg, akár Írásban a ház ülései alkalmával megsértetnék, úgy a sértett jogosítva van a ház elnökénél Írásbeli panaszt emelni. A panasz, amely négy héten belül terjesztendő elő, kilencz tagból álló bizottsághoz utasittatik. A bizottság a panaszost és a sértő képviselőt meghallgathatja. A bizottság határozatához képest a panasz vagy egyszerűen visszautasittatik vagy a ház elé kerül. A javaslat végül az intervellécziók elintézésének egyszerűsítése iránt, intézkedik. * Gautsch miniszterelnök a javaslatokat megokoló beszéde folyamán azt mondja, hogy j szalud egyezkedésen alapuló választókerületi fceoszlást Morvaországra nézve annál inkább elfogadhatta a kormány a javaslat alapjául, mert ez az’egyezkedés a nemzeti béke érdekében áll. Ugyanennek az elvnek felel meg a galicziai kisebbségi képviseleti rendszer. Ezen intézkedések folytán a jövőben nem a nemzeti harezok jegyében folynak majd le a választások és ezáltal megteremtjük a lehetőségét egy közgazdasági, társadalmi és kulturális szemponttól egészséges pártalakulás lehetőségének. A választói jog formáját illetőleg a kormány kizárólag a közvetlen választást javasolja. (Tetszés.) A választói jog gyakorlásának kötelezettségét nem határozza meg a javaslat, mert nem felel meg a népöntudatnak és sok adminisztratív nehézséggel jár. Az állandó tartózkodás tekintetében a kormány a legnagyobb objektivitással jár el. Hogy a választói kerületek nemzetiségileg minél egészségesebbek legye-- nek, meg kel’ett védeni a kerületeket összetételük tulgyakori változtatása ellen ó?#e miatt kerülni kellett az állandó tartózkodás tulnarry kiterjesztését. Az általános választói joggal járó nagy agitáczió lehetőségére és az éles szocziális ellentétek kilátására való tekintettel szükségesnek tartotta kormány, hogy erélyes intézkedéseket hozzon javaslatba a választói szabadságnak illojális befolyáso ása e'len. A kormány a törvény keretén belül fellépő pártmozgalomnak nem fog akadályokat útjába gördíteni, de azt akarja, hogy mindenki szabad meggyőződ lséhez képest adhassa le szavazatát. A kormány kötelességének tartotta,
