Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 11-es doboz
1906. márczius 15. MAGYAR HÍRLAP ft lés többségét szintén nem fogadják el Bées- ben „kcrmányképesnek“, sok tekintetben hasonlít a tavalyi kérdéshez. Most ugyanis arról beszélnek, hogy lehet-e az uj ország- gyűlést már a megalakulás előtt feloszlatni? Ez a kérdés is csak ugyanazon az alapon dönthető el, mint a tavalyi. Első sorban az a kérdés, hogy az összehívott országgyűlés megnyitása jogns-e, vagy egyúttal alkotmányos kötelessége-e az uralkodónak? Ha most a három hónapi határidő végére hívják össze az országgyűlést, már csak a határidő eltelte is kétségtelenné teszi a megnyitás elodázásának megengedhetetlen voltát. Azt, hogy az országgyűlésnek az előbbinek feloszlatásától számított három hónapon belül kell „összeülnie“, az 1848: IV. törvényczikk 5. szakasza írja elő. Hogy pedig az összehívott és összeült országgyűlés megnyitása nem késhetik, azt a világos alkotmányos gyakorlat teszi kötelezővé. Az alkotmányos szokások kötelező ereje tudvalevőleg kifejezetten benne van az esküvel szentesített koronázási hitlevélben. Ezt az alkotmányos gyakorlatot csak idézi a képviselőház Házszabálya, amikor az 1. szakaszban azt irja le, hogy „a megjelenésre törvény által engedett napok haimadikán“ összegyűl a képviselőház. A megnyitás pedig a következő, tehát a negyedik napon van. Már az 1492. évi CVIII. t. ez. szerint az országgyűlés tagjaira az összeillésre kitűzött nap után következő negyedik napig kell várakozni. De akkor már egyoldalúan nem halasztható el a megnyitás, melyet éppúgy mint az országgyűlés megalakulását nem érintett sem az 1848: IV. sem az 1867: X. törvényczikk, tehát az alkotmányos gyakorlat változatlanul áll fenn. Ez az alkotmányos gyakorlat az országgyűlés megalakítása előtt az újabb feloszlatást kizárja, mert az összehívott országgyűlés a megnyitás és a megalakulás előtt még nem foglálkozhatik érdemleges határozathozatallal, már pedig a feloszlató kézirat tudomásul vétele is érdemleges határozathozatal. Ezeket a szempontokat a politikai beszél .vetésekben előtérben álló kérdések megvilágítására vázoltuk itt, de az eddigi események után mindezek az alkotmányi szempontok elméletté gyengülhetnek az események fizikai törvényszerűségei előtt. Ebben a küzdelemben már nem egy törvényről láttuk elámulva, hogy mi mindent lehet kiolvasni a türelmes paragrafusokból. Nem is akarjuk a válság mai szélső alakulásában a paragrafust minden fölé helyezni. Csak látnánk végre egy olyan paragrafus-ellenes eseményt, amely a békének és a nemzettel való egyetértés helyreállításának az útját készítené elé. Fejérváry Géza báró Bécsben. Fejérvári/ Géza báró miniszterelnök legközelebb, meglehet már holnap, csütörtökön, Bécsbe utazik. Előreláthatólag ezzel az alkalommal dől majd el Bécsben, vájjon a választásokat kiirják-e, vagy sem. A fővezérek tanácsa. A baloldal fővezérlete: Kossuth Fe- rencz, Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár gróf hosszasabban értekezett ma délben Kossuth Ferencz lakásán. A fővezérek, kiszivárgott hírek szerint, a választásokról értekeztek és arról folytattak eszmecserét, hogy milyen módok szerint vezessék a választási kampányt, ha a választásokat, amiben bíznak, kiírták. Politikai rágalmazási pör. —- A Magyar Hírlap tudósítójától. Miskolci, márczius 14. Érdekes rágalmazási pert fog tárgyalni legközelebb a miskolczi kir. járásbíróság. Horváth Béla államépitészeti mérnök ugyanis Tarnay Gyula dr. alispán és tisztviselőtársai ellen feljelentést tett a ’ kir. járásbíróságnál rágalmazás vétsége miatt. ' Az eset előzménye még a főispán! installá- czió előtti időre esik, amikor az alispán és tisztviselő társai Horváth ellen társadalmi boykottot mondottak ki, azért mert állítólag Horváth nem korrekt utón kipuhatolta, hogy Raisz Ernő kir. főmámök hol tölti szabadságidejét, hogy igy öt szabadságáról behiván, a felettes hatóság az in- stalláczión való megjelenésre szoritsa. Itaisz főmérnök haza is jött, de az installá- czión nem vett részt. A miskolczi kir. járásbíróság mellé beosztott ügyészségi megbízott az iratokat a kassai kir. főügyészséghez tette át, kérdést intézvén, vájjon a vád képviseletét átvegve-e, vagy sem. Mihelyt az iratok visszaérkeznek, Fereiuzi Géza kir. aljárás- biró a tárgyalást, mely iránt városszerte' nagy az érdeklődés, rövidesen kitűzi. Eötvös Karoly Nagykőrösön. Eötvös Károly holnap megjelenik Nagykörösön, volt választói körében, hogy7 velük együtt ünnepelje márczius 15-ikét és előttük a helyzetről nyilatkozzék. Pestmegye. Pes (.vármegyénél Iiudnay Béla királyi biztos ma három nyugdíjazási kérvényt intézett el és pedig Madarassy Tál, Mihályovics Elek és Bicskey Kálmán árvaszéki ülnökök ^érvényeit, kiket a királyi biztos a mai nappal végleg nyugállományba helyezett. A most megüresedett, valamint a már korábban üresedésbe jutott állásokat azonban egyelőre nem töltik be, daczára annak, hogy az egyes állások betöltésére vonatkozó kinevezési okmányok már készen is vannak, ezek aláírását a királyi biztos egyelőre elhalasztotta. A kinevezések elhalasztásának okáról a következőket tudtuk meg. Tegnap megírtuk ugyanis, hogy Pestmegye járásaiban a megye- bizottsági tagok és járási tisztviselők értekezletet fognak tartani, melv értekezleteken a megyebizottsági tagok dönteni fognak abban a kérdésben, hogy a tisztviselők megmaradjanak-© helyükön vagy pedig távozzanak Ezekből a határozatokból aztán a tisztikar meg fogja állapítani, hogv szükséges b'sz-e a megmaradásuk, vagy távozásuk. Minthogy a királyi bizfos azt. reméli, hogv a járási értekezleteken amellett fognak dönteni, hogy a tisztviselők, maradjanak meg helviikön, ennélfogva addig amíg az értekezleteket meg nem tartiák. a már tervbe vett kinevezéseket -fíiggőben-tartja. Újpestről Weisz Gábor bútorkereskedő, megezafolja azt a birt, hogy ő részt vett a Ec- jéryáry miniszterelnöknél járt küldöttségben. Karszalag a politikában. Sátoraljaújhelyről jelenti tudósítónk: A sárospataki főiskola ifjúsági egyesülete közgyűlést tartott amely a Zemplén vármegyei * jóléti 100-as bizottságnak 250 koronát bocsátott rendelkezésére. De hogy az ifjúság hazája iránti lángoló lelkesedését, égő honszerelmét külsőleg is dokumentálja, egyúttal elhatározta azt is, hogy a nemzeti közérzésnek megfelelő karszalagot fog viselni. Egy-egy 10 cm. szélességű karszalag, amelyen nemzeti szinü szalag látható 1848. márczius 15. felírással; a fekete posztó felső sarkán 1867. jun. 8. az alsó sarkán 1906.^ febr. 19. dátumok olvashatók. Az ifinsárr Tvór viseli íR j, karsrnlo<rot.----- S A magyar hadsereg. Az előbb még „Ellenzéki“, — most „Radikál-kör“ április hónap végén, nyilatkozatot küldött, elnöke: Telcky László gróf által, a minisztériumhoz, egy önkéntes%na- gyar hadsereg felállítása iránt, j nnnd fenyegetőbben terjedő alvidéld lázadás megfékezésére, — melyre a hazánkban tanyázott osztrák katonaság nem Mlaikozott, sőt titokban szította azt, mit később a lázadók bandáinál talált osztrák jelvények, fölszerelések, fegyverek, nyilvánvalóan beigazoltak. A „Radikál-kör“ nyilatkozata folytán hivta föl május 16-án Batthyány Lajos miniszterelnök és Baldacci Manó ezredes nyilt-rendeletben a nemzetet a tíz első hen- védzászlóalj alakítására. Ugyanez időben szervezkedtek országszerte hasonló czélra a nemzelő < gyalog- és lovas-csapatok, melyekhez kivitel nélkül csatlakozott a társadalom minden osztálya. Nagy kontingenst szolgál', ittas a fővárosi nemzetőrséghez a Nemzeti Színház tagjai. Szentpétery, Fáncsy, Szigligeti. Szigeti József, Kőszegiig, Füredi, atyám, Egressy Béni, a gyalogosoknál, — len da au és László a lovas nemzetőröknél vállaltai* szolgálatot. Hozzájuk csatlakozott utóbb, kevés kivétellel, a Nemzeti Szinh. z összes férfiszemélyzete. — Réthy és Gázon élelmi biztosokul mentek a táborba. a lelkes ifjúság s itt éljenezte torkaszakad- tából egész este. „Eunyady László“ előadásakor, a „Meghalt a cselszövő“ végezetü karéneket a kimerülésig ismételtette a közönség s együtt dalolta a Nemzeti Színház énekeseivel. A hős Lenkei huszárkapitányt, aki századját ezer akadály és veszély között vezette be külföldről a haza megmentésére: ugyancsak a Nemzeti Színházban üdvözölte harsogó éljenzéssel a közönség, midőn öt a földszinti zártszékek egyikén megpillantotta. A Léderer-féle macskazenénél, valamint a Lamb er g gróf meg ’.ómadtatásánái nem volt alkalmam jelen lehetni. De a három gránátos altisztet: Szentpcteryt, Hősid és Szimélit, — kik Budavárban a tüntető nép ellen voltak kiküldve századaikkal s ezeket odahagyva, a polgársághoz pártoltak, — jól ismertem s résztvettem " menet hen, midőn a nép vállaira emelte őket s éljenezve hordozta végig a főváros utczáin. A honvédségnél később mindhárman századosok lettek. — Szentpétery vei együtt szolgáltam, a 33-dik zászlóaljban. S&imcli- vel, a forradalom után, egy ezredbe voltam beosztva. — Szentpétery, Világiról külföldre menekült. Sziméli, az osztrákoktól szabadulva, mint fővárosi tisztviselő, előkelő állásra emelkedett. Az utolsó népgyülés= ( Még egy' hatalmas s talán a legsajosabb tüntetésre emlékezem a n—-vziusi napokból. Ez, a Muzeum csarnoka előtti utolsó népgyülés volt, midőn Vasvár:. Petőfi és atyám fegyverre szóliták a polgárságot az alvidéken kitört lázadás elnyomására. Leghuzamosabban beszélt Vasvari, szokott ragyogó ékesszólásával; — Petőfi röviden, nyomatékosan és rendkívüli határozottsággal lelkesítette hallgatóit; — atyám szive átható melegségével, lelke egész elejével buzdította a polgárokat. — Beszédeikre, eget-földet rázó „fegyverrel“ kiáltás volt a tömeg visszhangja, mely Lejárta az egész fővárost s majd kihatott a.* egész országra. Az emberi szenvedélyek s az életerők ily kitörő, általános felbuzdulását duda pest még nem érte meg soha!... A tanácskozások és ■ terveztetések, — a zajos gyűlések és ragyogó szónoklatok, — a hazafias felhívások és harczi kiáltványok, — a toborzások és fegyverkezések, — a le1 kesitö dalok és harczias zene, — az ént- es vagvonfeláldozások — s a tüntetések ezerféle nemei: kiragadták köznapi foglalkozásaik köréből az összes polgárokat s a szabadság izzó sugarainak veröfényén egy testes lélekké forrtak össze valamennyien. Az ékesszólást, — melynek a fölszabadított szellem eme dicső napjaiba'.! annyi mestere tűnt fel honfitársaink közűi. — nyomban követte a tett: az igo alakot oitöít — s első hatalmas formája: a nemzeti hadsereg létrejötte volt.
