Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz

példájával; magyar levegőről ebben sem lehet szó. Ezenkívül van egy sereg, jórészt alkalmi jellegű, magyar tárgyú darab, irodalmi értéke egyiknek sincs. Most következik az értekezés legérdekesebb része, melyben Lenau Miklóssal foglalkozik Heinrich. Azt bizonyítgatja, hogy a magyar földön nevelkedett költő német anyanyelve ellenére is a mi dicsőségünket növeli; nyilatkozatai, magyar tárgyú versei mind arra vallanak, hogy magyarnak érezte magát. Kisebb költői tehetség, de mint ember és mint Magyar- országért lelkesülő, közénk telepedett idegen nagyon érdekes és rokonszenves alak Württem- bergi Sándor gróf. Szabadságért lelkesülő költeményeit az osztrák cenzúra eltiltotta. Barátja volt Lenaunak, valamint az volt Beck Károly is, akinek költészete később szocialista és kommunista tanok hirdetésébe fulladt. Beck sok munkájában írja le Magyarországot. Legfőbb magyar tárgyú munkája Jankó, a magyar csikós, verses regény 1841-ből. A romantikus cselek- vényű költeményt báró Eötvös Józsefnek, „a jog és szabadság előharcosának“ ajánlotta. Az 1848-as események természetesen roppantul megnövelték a külföld érdeklődését Magyarország iránt. Heine velünk foglalkozó sorai ismeretesek: Hartmann Móric lelkes, majd kétségbeesett hangon énekelte meg szomorú végű szabadságharcunkat. Az 50-es években sem lohadt az érdeklődés: meg akarták ismerni népünket, irodalmunkat. A század első harmadában történtek az első kísérletek a magyar irodalom és népköltészet ismertetésére, de kevés eredménnyel. Csak Petőfivel, az ő első, kezdetleges fordításaival vénültünk be a világirodalomba. Már ezek is helyet szereztek neki az elsők között. Arany Jánost lassabban és kevésbé ismerték meg; Eötvös, Jósika regényei hamar megjelentek német fordításban, Jókai művei pedig száz- és százezer példányban terjedtek el. Ma már kisebb-nagyobb íróink egész seregét fordították le németre és Európa többi nemzeteinek nyelvére. Színpadon legnagyobb hatással Az ember tragédiáját adták elő. Heinrich mindezek után azzal végzi értekezését, hogy a népek szerepét a világ színpadán nem a kicsinyes politikai torzsalkodások, hanem nemzeti karakterük ereje és belső értéke határozza meg; bizonyosra vehetjük tehát, hogy a magyar nemzet értékét és súlyát a külföld mindjobban fel fogja ismerni. (b. ni.)