Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 8-as doboz
31. SZÁM. Néptanítók Lapja. 11 Petőfi hatása rendkívül nagy volt korára és későbbi nemzedékekre, hazáján belül és Magyar- ország határain túl. Az irodalomtörténetben szinte példátlan jelenség, hogy egy fiatal, névtelen költő két három év alatt meghódítsa az olvasóközönséget és elismertesse magát a legelső írókkal és leghivatottabb bírálókkal, egy Bajzával, egy Vörösmartyval, egy Eötvössel. Kora és hazája bizalommal nemcsak eredetiségét, új irányát üdvözölte, nemcsak költészete szépségeiben gyönyörködött, hanem megszerette benne az igazán magyar költőt. Benne látta a magyar faj erényeit a jó tulajdonságokból folyó hibákkal együtt, a magyar büszkeséget a hetykeségig, a szabadságvágyat a féktelenségig, az egyeneslelkűséget a nyerseségig, a hazaszeretetei az idegengyűlöletig. Hogy az utána jövő költők mit köszönhetnek Petőfinek, arról legyen elég annyi, hogy Arany János múzsáját ő segítette kiszállani szalontai rejtekéből, hogy a mű- és népdalt az ő nyomdokain vitték diadalra kortársai s utódai. Amire Petőfi hiába vágyott, t. i. bejárni a külföldet, azt költeményei még életében elérték. Művei már 1846-ban átlépik a haza határait s azóta folyton tart hódító kőrútjuk Európa legészakibb részétől déli csúcsáig, az Atlanti-óceán legnyugatibb partjától Ázsia keleti széléig. Minden müveit nép igyekszik Petőfit magának megszerezni s ezért kevés költőnek van több fordítója. Egyes költeményei, kivált Szabadság, szerelem ... és Reszket a bokor . . . kezdetű dala majdnem hihetetlen sok nyelven hirdetik az ő, és az övével együtt a magyar név dicsőségét ; a német, angol, francia, olasz nyelven kívül az évezredes héber ősi ritmusai s a most készülő eszperantó darabos sorai visszhangozzák érzéseit és gondolatait. E világkedveltség bizonyára nem annyira a magyar költőnek s talán még kevésbé a népköltőnek szól, hanem főkép annak a Petőfinek, aki az örök emberit, a szerelem és szabadság érzéseit ellenállhatatlan erővel és utolérhetetlen szépséggel szólaltatta meg. Nemzetközi népszerűségét csak növelte az, hogy újabban a szociáldemokraták a maguk apostolát, a népjogok szociálista harcosát tisztelik benne, de ez nem zavarhat minket abban, hogy mi magyarok erős nemzeti érzést és igazi hazaszeretetei ne tanuljunk tőle. Különben is a valódi nagy költő olyan, mint a biblia: mindenki kielégítheti általa a maga vallásos áhítatát és mindenki megtalálhatja benne a maga hitbeli meggyőződésének az igazolását. Hatvan évvel ezelőtt tűnt el Petőfi. Némely két- ségeskedők még most is vitatkozhatnak azon, hogy hol és mikor halt meg, de az mindenki előtt bizonyos, hogy az egész művelt világ lelkében örökké él. Külföldi szemle. A modern nyelvtanárok kongresszusa Parisban. A „Magyar Pedagógia“ legutóbbi számában érdekes és tanulságos ismertetés jelent meg Kaiblinger Fülöp dr. tollából. Nagy kár, hogy e kongresszuson csakis középiskolai tanárok vettek részt. Pedig amióta életbelépett az 1907 : XXVII. törvény, azóta épen az elemi népiskolai tanítók elsőrangú feladatává vált a nyelvtanítás helyes módszerének megismerése. Olvasva Kaiblinger dr. ismertetését, mint érdekességet konstatálhatjuk, hogy a Benedek- Körösi-Tomcsányi-féle „ Vezérkönyv a magyar szó megtanítására“ című munkában a szerzők ugyanazt a tanítási módszert követik, amelyet most a nemzetközi kongresszus ajánlott. Összehasonlításképen közöljük Kaiblinger dr. ismertetéséből a következő részt: „Az igék tanítását illetőleg a kongresszus rendezői a következő kérdéseket intézték a részt- vevőkhöz: Hogyan érteti meg ön a tanulókkal az igeidők és igémódok használatát? — Igen sikerült feleleteket kaptunk erre a kérdésre Walter frankfurti igazgatótól és Simonnet francia tanártól, a híres Schweizer-féle Német-Nyelvkönyvek társszerzőjétől. Ijindketten a Gouin series módszeréből vett cselekvénysorozatokat tartják legalkalmasabbnak az igeragozás begyakorlására. Pl. kihívok egy tanulót a táblához és íratok vele. Ezt a cselekvényt felbontom részleteire, így kapom a következő cselekvénysorozatot: Ojcf) [telje auf, id) trete auá bér Söattf, id) gefje gur íafeí stb. Ezeket a mondatokat a cselekvéssel kapcsolatban elmondja a cselekvő, egy másik tanuló odaszól a cselekvőnek: bu ftelj ft auf, bll trittft auá bet' SSant stb. Egy harmadik tanuló a cselekvőről beszélve, mondja: ^ßaul ftdjt auf stb. Ily gyakorlatok mellett a tanulók biztosan megismerik a személy változásával járó alaktani változást. Ha azután később, egynéhány hónap múlva, a múlt időt akarjuk a tanulókkal megértetni, akkor a cselekvénysorozat élére teszünk valamely időhatározót: gefteru, bor eiltet' Ijalben @tunbe stb., ez a gyermek lelkében a múltnak az érzetét ébrentartja és így világos lesz előtte, hogy mi az oka az Imperfekt-nek vagy Perfekt-nek. “ A Benedek-Körösi- Tomcsányi féle „ Vezér- könyv“ pedig ugyancsak Gouin módszeréről ezeket írja bevezető tanulmányában: „A beszéd és a cselekvés formáját összeállítja Gouin, amelyből a következő tanulságok vonhatók le: 1. A gyermek nyelvtanulásának módjából vonjuk el a nyelvtanítás módszerét. 2. A gyermek hallja s utánozza a hangot. Ez utánzás azonban nem mechanikus folyamat, mint pl. a
