Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

8

____________________________________

p

olgármester, Váradi Antal, emőkei Emieh Gusztáv, Ferenczy Zoltán, Bérezik Árpád, Pékár Gyula, Kenedi Géza, Kéry Gyula, Szabó Endre, Sza- bóné Nogáll Janka, Zempléni P. Gyuláné, Szávay Gyula, Hubay Jenő, Jakab Ödön, Lőrinczy György, Molnár Ferenc, Sas Ede, Pakots József, Ferenczy Ferenc, Koroda Pál, Nagy György orsz. képviselő, Lampértli Géza, Harsány! Kálmán, László Mihály, dr Farkas Pál, dr Sebestyén Károly, dr Prém József, dr Csergő Hugó, dr Kovács Dénes, dr Miklós Elemér, dr Fehér Jenő, dr Brájjer Lajos, dr Váradi Jenő, Tóth Árpád, Han- gay Sándor, Lesskó János és mások.

Az első felköszöntőt Herczeg Ferenc mondotta, a társaság három legfiatalabb tagjára: Pakots Józsefre, Harsányi Kálmánra és Farkas Pálra ürítvén poharát. Áz uj tagok közül elsőnek Pakots József köszönte meg a megválasztásban nyilvánult szeretetreméltó előlegezést, ö és társai szivesen állanak a társaság céljainak szolgálatába. Bérezik Árpád dr Bárczy István polgármestert éltette, Szabó Endre humoros felköszöntőt mondott az uj tagokra. Váradi Antal Benczúr Gyulát és Hubay Jenőt, a társaság két tiszteletbeli tagját éltette, akik képben és hangban örökítették' meg Petőfi halhatatlan emlékét. Farkas Pál a Petőfi- táieasigra ürítette poharát. Hubay Jenő megköszönte megválasztatását és kifejtette, hogy ezzel a kitüntetéssel ismét közelebb jutott Petőfi nagy szelleméhez. Dr Bárczy István polgármester szólalt fel ezután. Nálunk —úgymond — mindenkinek nagyon sok a dolga. Önmagáról is azt szokta hiresztelni, hogy nagyon sok a dolga. Lehet, hogy igaz is. S ha mégis időt szakított magának arra, hogy ebbe a kedves társaságba eljöjjön, tisztára az az indok vezérelte, hegy sok dolga közepette üdülést keressen és találjon a magyar irodalomban. Nagy tetszéssel fogadott beszéde végén a társaság elnökét, Herczeg Ferencet, éltette. Lőrinczy György a mai nagygyűlés felolvasóira ürítette poharát. Sas Ede a hölgyvendégeket éltette. Jóizü humorral telt felköszöntőt mondott dr Kovács Dénes, aki az összes előző szónokokat kedves modorban pelengérezte ki. Egyébként Kéry Gyulát és Pékár Gyulát, a lakoma rendezőit, Nagy György .Váradi Antalt éltette. A lakoma a késő délutáni órákig húzódott el.

* (Isteni kert.)' Szomory Dezsőnek ily című könyvéről Írván, egy helyütt fivérét, Emilt, neveztük meg a könyv szerzőjéül, mit is ezennel helyreigazitunk.

* (A könyvpiac újdonságai.) Vasúti üzletszabályzat. (Érvényes január 1-től.) Összeállitotta Hállay Ferenc jogtudor, miniszteri segédtitkár. Ára 5 korona. — Jézus élete képekben. A magyar nép és ifjúság számára irta Jámbor Lajos. Harmadik kiadás, 30 képpel. Ára kötve 3 korona. — 1818 —49. A legszentebb magyar szabadságharc története. A magyar nép és ifjúság számára versekben irta Jámbor Lajos. Ára kötve 3 korona.

* (A Természettudományi Közlöny) legújabb (január l*jei) száma a kővetkező tartalommal jelent meg: Entz

B.: Megemlékezés Darwin Károlyról (4 képpel); Wodecz- ky J.: A Neptunon-tuli bolygók; Bernard E.: Az elemek rádioaktivitásáról; A Nóbel-dij természettudós nyertesei [4 arcképpel); Ilosvay L.: Radiológiai és elektromosságtani kongresszus 1910-ben Brüsszelben; Massány E.; Ellentétes időjárási típusok; Rapaics R.: A filoxéra okozta daganatok rothadásáról; Gorka S.: A hímek és nösté- ayek arányának megváltoztatása lecitinnel; Az állatok »9 növények rádioaktivitása; A vasalás egészségügyi jelentősége; A legújabb mélyfúrás.

E rovatunkban, ismertetett művek megrendelhetők lapunk kiadóhivatala utján. (Budapest,

V., Váci-körut 78. sz.)

Tanügyi hírek.

Vita a polgári leányiskolákról.

— Az orsz. polgári leányiskola-bizottság ülése. •—

Csütörtökön az Erzsébet nőiskola tanácstermében tartotta gyűlését az országos polgári leányiskolái bizottság. Lázárné-Kasztner Janka volt az elnök és erős kritikát gyakoroltak a polgári leányiskolái uj tantervről, amelyet nem a gyakorlati tanítás emberei állítottak összo és amelyről már két évi használat után konstatálható, hogy nem a polgári leányiskola számára való.

Elsőnek Schmidt Gizella polgári iskolai tanítónő éirteíkezett arról, hogy a fővárosi tanács felkéressék a polgári leányiskolái magyar tanterv megváltoztasáeára. E szerint kérik, hogy az 1. és 2. osztályban 5 óra álljon rendelkezésre, mert az elemi iskolában most folyó fogalmazási gyakorlattal nemhogy javítanák, de rosszabbitják a polgári iskolába kerülők ismeretkörét. Kivált sok megszívlelendőt mond az olvastatátra előirt anyagról. Körülbelül ötven ilyen olvasmányt ir elő a tanterv és ebből legfölebb tizet lehet meghagyni a helyén. A többi vagy nem felel meg a tanulók korának vagy a nőnevelési szempontok ellen vétenek. Vörösmarty: Oserhalomjáról azt mondja, hogy meglátszik., hogy férfiak tették be a tantervbe. Eelolvassa ebből a sikamlósabb részleteket. Kiss József: Egy szív című költeménye helyett inkább az Egy

K h b Ti MIELAF

I sirt venné. Kossuth Lajostól: Erdély és unió cimü beszédét is mással cserélné fel. Árany: Toldiját pedig meghagyná kipróbált szerepében és az iskolai magyar oktató s tengelyére tenné és nem engedné házi olvasmánynyá degradáltatni. Nem tud abba sem belenyugodni, hogy a magyar irodalomtörténetet csak 1820-tól kezdve tanítsák. A kegyelet megsértése az, hogy kiváló régebbi költőinkből legalább szemelvényeket ne adjunk. Például Budapesten van Tinódynak szobra, meg is mutatják a gyermeknek, de költeményeiből nem szabad szemelvényt adni.

Az általános tetszéssel fogadott előadáshoz elismeréssel szólották: Gzehner Irma, Gerzsó Rózsi, Bet kovács Mita, Magyar László és Sziklás Adolf. Utóbbinak indítványára kimondották, hogy a tanterv kritikájára tartozó megjegyzések nemcsak a fővárosi, de az országos állapotokra vonatkoznak, ezért ezeket a bizottság felterjeszti a kultuszminiszterhez és a fővárosi tanácshoz, csupán a helyi tantervre vonatkozó megjegyzéseket fogják felterjeszteni.

Ezután Relkovics Demetria értekezett még a földrajz tanításáról, kivánván, hogy a főváros földrajzával legalább két hónapig foglalkozzanak az első osztályban. Továbbá, hogy szervezzék a kirándulásokat. Egy-egy tanítóra legfölebb 15 tanulót bízzanak és a kirándulások anyagi részét rendszeresen fejlesztett kirándulási alappal oldják meg. Továbbá kívánja, hogy minden tanulónak legyen egy kisebb menetrendje és minden iskolának vetítőgépe legyen az Uránia házilagos pótlására.

Számos hozzászólás volt a tárgyhoz. Leginkább Schmidt Gizella, Pál Berta, Gerzsó Rózsi és Sziklás Adolf szólották. Végül elfogadták az elő- adó javaslatait a következő pótlásokkal:

1. Budapest földrajzával az első évben legalább két hónapig kell foglalkozni; a vidék pedig a fővárosi viszonyokkal összehasonlítva tárgyalandó.

2. A második évben csak Európát tárgyalják, még pedig úgy, hogy elsősorban Európa nagyvárosait Budapesttel összehasnlitva tárgyalják.

3. A többi világrész maradna a harmadik

évre.

4. A negyedik évben pedig a fővárost, mint

lakóhelyt alaposabban kell tárgyalni, amint ezeket a komplikált viszonyokat a tanulók érettebb észszel jobban megismerhetik. Ezzel kapcsolatban volna az országos viszonyok átnézető is. Az ehhez szükséges heti 2—2 óra nem elméleti, hanem gyakorlati stúdium lenne, hogy a gyermek tapasztalatból ismerhesse meg lakóhelyét.

5. Kívánják még, hogy a fővárosról szükséges tudnivalókat, amiket a polgári iskolában tudni kell, a főváros Írassa meg.

6. Kívánják, hogy a vetítőgépeket ne csak megszerezzék az iskolák, de egyúttal gondoskodjanak működésbe hozatalukról is.

Ez is egy magyar iskola. Egyházaskér, To- rontálmegyének úgyszólván egyetlen magyar községe; van vagy 250 tankötelese, akiknek tantermül egy alacsony, padozatlan kis helyiség szolgál. Ezenfelül ennek az „iskolateremnek“ ablakai ép oly kicsinyek, mint amilyen rosszak és szelőztetósre, tisztántartásra nincs aki gondoljon. Épen nem meglepő tehát, hogy az elmúlt hónapokban 30—40 volt az elhalt gyermekék száma. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy ez az iskolateremnek kimondott, bacillust termelő lyuk egyúttal a róm. kath. imaház is. No és a szegény tanító, aki ilyen helyiségben kénytelen kultúrát terjeszteni? Az szegény, tanítói minőségén felül kántor is, szövetkezeti könyvelő is, harangozó is, kézbesítő is, csakhogy éhen ne haljon.

így adja tudtunkra egy panaszkodó levél az egyházaskéri tanügyi viszonyokat. A levélíró felemlíti még azt is, hogy az elöljáróság már jó néhányszor próbált segiteni ezeken a mizerábilis állapotokon, de hát a csanádegyházmegyei püspökség konokul közönyös marad, sőt egyenesen megakadályozza, hogy az egyházaskéri gyerekek ne egy ba- cillus-termelő lyukban legyenek kénytelenek tanulni.

Bajok egy község népoktatási iigye körül. Pestvármegye kellős közepéről, Lajosmizse községből érkezik hozzánk a hir, hogy ott az iskolai állapotok egyenesen fölháboritók.

A tankötelesek nagy számával szemben elenyészően csekély a rendelkezésre álló tantermek száma. Még a múltban úgy iparkodtak ezen a bajon segiteni, hogy a céljuknak meg nem felelő istállókat alakították át iskolaépületté és tanitói lakássá. Hát bizony ez az egy körülmény is eléggé szégyenletes és szomorúan jellemzi a mi iskolaügyeinket.

Mivel pedig ez idő szerint nem állanak rendelkezésre eféle istállók, a tantermek sem szaporodnak, ami viszont azt idézte elő, hogy egy-egy tanterem annyira túlzsúfolt, hogy 140—150 gyermeket kénytelenek bennök összezsúfolni. El lehet már most képzelni a tanító és a gyermekek helyzetét s tessék elképzelni a tanév végén az eredményt. Egyetlen

I

1910. január 7., péntek.

egy tanterem van a községben, amely a 60 négyzet- méter területet megközelíti, a többi jóval kevesebb ennél és 4-től 50 négyzetméterig váltakoznak. A csaknem tízezer lakossal biró községben a tankötelesek oktatására összesen 10 tanterem szolgál. Nem számítva ide az ev. ref. és a gazdasági ismétlő iskolát. Az előbbi gyengén látogatott felekezeti iskola, az utóbbi főleg a gazdasági szaktárgyak oktatására szolgál. Ily csekély számú tantermekben a tankötelesek oktatását még csak elfogadható eredménynyel is lehetetlenség ellátni. Ha történtek is e tűrhetetlen állapotok megszüntetésére intézkedések, azokat egyszerűen nem hajtották végre, a rendeletek pedig az irattárba vándoroltak. Egy chaosz a község nép- oktatásügye, amelynek elevenjére — ugylátszik — senki sem mer tapintani. Hogy miért, az megfejt- hetlen rejtély előttünk.

Semmiképen sem történik gondoskodás, hogy a beiskolázatlan tankötelesek a kultúra áldásaiban valamikép részesedjenek. Nem büntethető tehát egy szülő sem, hogy gyermekét nem járatja iskolába. Nem azért, mert a rendszeres iskoláztatás keresztül- vezetóséro nem áll ke lő számú tanterem rendelkezésre ; azután mert a meglevők annyira tömöttek, hogy abban hely már nem juthat gyermekeiknek. Nem lesz érdektelen tudni, hogy az iskolákat eddig fenntartó felekezet, tantermek hiányéban, melyeket tőle a község elperelt, iskolafenntartói jogáról kénytelen-kelletlen lemondott. így tehát a’z 1868. évi XXXVIII. t.-c. értelmében a község volna köteles, hogy iskolák felállításáról és fenntartásáról gondoskodjék. Azonban a község vezetősége már nem tudni, mi okból, olyan mulasztásokat követett el, amiknek következtében a felekezet által eddig élvezett államsegély folyósítása a községnek január elsejével megtagadtatok. Ily módon a tanítók tél viz idején csaknem fizetés nélkül állanak, mert hiszen fizetésük nagyobb része, egyeseké csaknem teljesen, államsegélyből nyert fedezetet. A község azonban az elmaradt államsegélyt nem pótolja semmivel sem, a tanítók pedig, akik közül nem egynek nagy családja van, itt áll télviz idején megcsökkent fizetésével, amely még pótlékkal is olyan, hogy az éhenhalástól mentett meg.

Jó volna, ha az illetékes hatóságok is szem- ügyre vennék egy kicsit, hogy mikép folyik az ország fővárosától csak egy ugrásnyira fekvő Lajosmizsén, a jobb sorsra érdemes nép oktatása.

Megüresedett tanszék a nagyváradi jogakadémián. A vallás- és közoktatásügyi miniszter pályázatot hirdet a nagyváradi kir. jogakadémián üresedésben lévő tanszékre, amelylyel a jogtörténet és az egyházi jog előadása van összekötve. Az ezzel a tanszékkel járó javadalmak nyilvános rendes tanár kinevezése esetén évi 4000 korona fizetést, 1280 korona szálláspénzt, öt évenkint 400 koronás, de 2000 koronát meg nem haladható ötéves korpótlék, valamint az 1904 : I. t.-c.-ben megállapított személyi pótlék; nyilvános rendkívüli tanár kinevezése esetén évi 2800 korona fizetés, 200 korona ötödéves korpótlók és 1040 korona szálláspénz, valamint személyes pótlék. A pályázatok' 1910. március 15-ig a nagyváradi kir. jog-akadémia igazgatóságánál nyújtandók be.

Az aszódi Petőfi-gimnázium. A Petőfi-Társa- ság csütörtöki nagygyűlése előtt egy aszódi küldöttség tisztelgett Herczeg Ferencnél, a társaság elnökénél. A küldöttségben, amelyet Kéry Gyula vezetett az elnök elé, resztvettek: Miesinay Ernő takarékpénztári igazgató. Szabó Lajos gimnáziumi igazgató, dr Faludi Sándor ügyvéd, dr Glück Adolf ügyvéd, Bolla Lajos és dr Osváth Gedeon gimnáziumi tanárok. A küldöttség az elnök erkölcsi támogatását kérte az aszódi Petöfiralgimnáziumnak' főgimnáziummá való fejlesztése érdekében. Herczeg Ferenc a legmesszebbmenő támogatását ígérte a nemes cél érdekében.

A balszerencséjü Mitra.

A most lezajlott cionista kongresszusnak, a Jézus-szülő nép politikai megváltódását munkáló mozgalom nagygyűlésének, eszmelégköre harmonikusan vegyült bele a Jézus-születést ünneplő kereszténység karácsonyi ünnepébe. E találkozás természetszerűleg hajlamossá teszi az embert arra, hogy Jézus népének, a zsidónak, problémáját újra át és átgondolja. E probléma különben mindig izgató és mindig aktuális. Az eképen úgy is eléggé preparált gondolkodásnak pedig különös lökést ad egy bizonyos irányban magának a cionista kongresszus elnökének, a nagy Nordau Miksának, egy karácsonyi cikke, amely ennek az írónak bámulatos érzékével minden iránt, ami érdekes és súlyos egyszerre, reámutat a kereszténység keletkezésének egy sajátságos kisérő tünetére.

Ha nem lehetne levonni magára a zsidóságra nézve érdekes következtetéseket a tanulmányból, még akkor is egyszerűen tartalmánál fogva megérdemelné ez a még szélesebb, Nordau úgy is világraszóló rendes olvasóközönségénél nagyobb nyilvánosságot. Egy homályos, eddig kevéssé figyelem-