Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

38

Az Oráiiiaiak.

és kifejező müvet hozott létre, mely becsületére válik tehetségének. A sirt szarkofág födi, melyhez pár lépcső vezet. A szarkofágon sugár női alak ül könnyed, szinte lebegő helyzetben, szo- morkodó arczkifejezéssel, ideálisan szép fejét busán meghajtva; balkezében csinosan formált aranyhúrú lantot tart szivéhez szorítva, leeresztett jobbjából pedig pálmaág omlik a kőravatalon alá. A ravatal mögött, a géniusznak képezve hátteret, magas, stylszerü falazat emelkedik, melynek homlokán a nap fényében az elhunyt költő «Magány» czimü verskötetének mottója, ez az aranybetüs sor ragyog: «A világ csak hangulat.»

A szarkofágon kereszt van s alatta e szavak: «Közadakozásból emelte a Petőfi-társaság.» A szarkofág előtt lévő lépcsőket kis vasrács fogja be, s e mögött a szűk tért alacsony örökzöld bokrok és virágok díszítik.

A mü előkelő szobrászati alkotás, melynek művészi becse kétségtelen. Az emléken uralkodó összhang is dicséri, de a tárgy mély fölfogása is. Eeviczky költészetének szomorú, de befejezett vonásai ott lebegnek nemcsak a géniusz arczán, de az emlék tárgyias alkatrészein is. A modern műizlés is érvényesül az emlék minden részén. Köllő Miklós ebben az emlékben a magyar sír emlékek egyik legbecsesebb darabját alkotta meg.

AZ OBÁNIAIAK.

III. Vilmos, az utolsó Orániai halálával nagy bonyodalmak fenyegethetik még Európa állam- rendszerét. Mert ez az államrendszer, eltekintve a nemzetközi szerződésektől, melyek sok komoly államférfiúi meggyőződése szerint is nem sokkal érnek többet, mint a papiros, a melyre írva vannak, első sorban mégis a nagy nemzeti dynasz- tiák fennállásában bírja legfontosabb biztosítékát. Mar pedig egy nemzet élete sem volt jobban összeforrva dynasztiájával, mint Hollandiáé az orániai házzal.

Mekkora változása az időknek attól, a mikor még a szorgalmas holland nép által lakott mai területeken kalandos tengeri kalóz-királyok garázdálkodtak, a kik «sohasem aludtak kormos fedél alatt, és ivó szaruikat sohasem ürítették ki tűzhelynél» — s a mikor egy-egy ellopott tehén harczokat idézett fel, melyek 15,000 ember életébe kerültek.

De a demokratikus szabadság, melynek Hollandia klasszikus földje lett az üj korban, már ős időktől buzgott a flamand nép ereiben s korán kiállta a vérkeresztséget. A hűbériség leg- megcsontosodottabb századaiban látjuk fölkelni Szép Fülöp franczia király ellen a 60 éves brüg- gei ősz takácsot, Leroi Pétert, s élére állni a mozgalomnak, melynek jelszóul ez egyetlen franczia által ki nem ejthető szavakat adta polgártársai szájába: «Schieid ende Vriend». A véres harcz, melyben 8000 aranyozott sarkantyút zsákmányolt az elszánt nép a gyűlölt franczia ellenségtől, hagyományai szárnyán örök időkre szóló életet öltött. A holland Hennegau- ház, mely a rettenthetlen bátor hősök egész sorát szülte, mig végre kihalt az V. Fülöp által párviadalra hivott IV. Vilmosban, a «feu outre- geux»-ben, mint amaz nevezte féktelen indula- tosságáért, hódító hadjáratai által az első lépcsö- zetet szolgáltatta Hollandia emelkedéséhez. Mikor Vilmos Utrecht ellen ment, azt mondja a krónika, 400 polgárnak kellett térden állva könyörögni a város kíméléséért.

Nem kevésbbé regényes legendakor szórja ábrándos világát a burgundi-ház korára. A holland költészet poétikus zománczába foglalta a Stuart Máriáéhoz meglepően hasonló sorsú szerencsétlen Jakobina alakját, ki országai birtokából unokabátyja, Fülöp által kiszorítva, s ettől tökéletes nyomorba taszítva, utoljára is egy volt ellensége, Frank hollandi kormányzó, segélyére szőrül. Ez megszánja a boldogtalan asz- szonyt s pártfogásába veszi, s mikor annak szíve lángra gyűl hálából lovagias védője iránt, szerelme nem marad viszonzatlan, s a kormányzó és a még mindig szép, fiatal grófnő összekelnek. De Fülöp herczeg neszét véve a dolognak, Frankot, kiről azt hiszi, hogy életére tör, elfogatja s Eupelmonde várába záratja s csak akkor bocsátja szabadon, mikor a grófnő, a ki megmentésére mindent elkövet, ünnepélyesen lemond czíméről 8 igényeiről, s egyszerű főerdőmesternői rangját tartja meg. Férje így megmenekül, de a sok csapás a hü nő szívét megtöri s Teilingen várába vonúl, hol férje gyakori távollétében azzal rövidíti meg bús napjait, hogy mint egy új Penelope, agyagkorsókat készít, melyeket ismét a vár árkába dob alá. így eped, míg a kora halál meg nem váltja s el nem sorvasztja életét.

E félig mythikus korban már nem egyszer szőtte be nevét hazája történetébe az orániai Nassau-ház. Ottó, a főág ősatyja, már 1311-ben megszerzi házasság által a viandeni grófságot. Fia, János, Merész Károly alatt Brabant helytartója ; ennek fia, Engelbert, az osztrák Miksa egyik legderekabb vezére. Itt megszakad a család egyenes leszármazása s Engelbert után testvére, János örökli a család vagyonát, kinek két fia közül Vilmos az, ki házassága által az orániai herczegi czimet is öröklővé teszi családjában.

Ennek unokája a most kihalt holland nemzeti dynasztia tulajdonképeni megalapítója, a nagy Orániai: Hallgatag Vilmos. A ki Motley mesteri rajzát a XVI. század politikai és vallási küzdel-