Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
Péntek, 1910. január 7. AZ UJSAQ 9 * Vilmos császár és Sudermann. A német császárnak, úgy látszik, nagyon tetszik Sudermann uj darabja, a Strandkinder, mert tegnap a császárnéval együtt már másodszor élvezte végig és tüntető lelkesedéssel tapsolt a szerzőnek. Az első felvonás után fel is hivatta páholyába a boldogságtól áradozó Sudermannt, a Ilivel hosszasan elbeszélgetett. — Nem értem, -— igy szólt a felséges ur — hogy a lapok miért Írtak olyan kedvezőtlenül e darabról, mely egyike a leghatásosabb müveknek ! Majd igy folytatta a császár : — A német nemzet története valóban megérdemelné, hogy sűrűbben dolgoztassanak fel egyes részletei a színpad számára. Azután szidta a moderneket, a kiket Sudermann érthető módon védelmébe vett: — Felség, kegyeskedjék elhinni, hogy a modern Írókra igen nagy szükség van. Meg kell csinálni azt a kerülő utat, mely végeredményében ismét Schiller nagy tradicziójáboz vezet vissza. — Én sokkal jobban szeretem Schillert, — mondta most kicsit hangosan a császár, — semhogy szívesen látnám azt a kerülő utat, melyet ime ön is szükségesnek tart. A beszélgetés következéseképpen azt hiszik, hogy a császár harmadszor nem fogja megnézni a Strandkinder előadását. * Banadietrieh. Ismételten irtunk Wagner Szigfrid ily czimü uj operájáról, mely, mint most végleg megállapították, január hó 23-ikán kerül színre a karlsruhei udvari színházban. A bemutatót Wagner Szigfrid személyesen vezényli. * Politikai bohózat. A párisi Nouveautó szin- házban tegnap adták először Veber és Hennequin uj bohózatát, melynek Noblesse oblige a ezime. A jeles és elismert ezég ezúttal egy borsos politikai szatírával szolgált. Három különböző pártállásu politikus abba a kínos szituáczióba kerül, hogy kénytelenek kilétüket megtagadni. Mikor aztán ennek a szüksége megszűnik, szegények önmagukról nem tudják megállapítani, hogy ki hová tartozik. Ilyen szilárd elveken alapult politikai meggyőződésük ! A harmadik felvonás, mely a párisi Le Matin czimü újság szerkesztőségében játszik, valósággal felvillanyozta a közönséget, mely szív szerint kinevethette a nagykópü politikai stréberelvet. * Hammerstein kesereg. Három év óta élet- halál harcz folyik Newyorkban a világ két legnagyobb és legdrágább színháza, a Metropolitan s a Manhattan között. Az utóbbinak igazgatója a geniális Hammerstein, a ki miután évekig boszan- totta konkurrencziájával a hatalmas Metropolitant, a milliomosok színházát, most, úgy látszik, letörőiéiben van. Legalább is keservesen panaszkodik az újságíróknak. Az a legnagyobb panasza, bogy az énekesek zsarolják. A ki Párisban szivesen énekel ezer frankért, az Newyorkban ötezer frankot követel. A jó Hammerstein azonban nem veszi számba azt, hogy Newyorkban az élet négy- ötször drágább, mint Párisban vagy más európai fővárosban. Párisban az ember heti 125 frankért már szép bútorozott lakást kaphat, holott Newyorkban négyszáz frankon alul semmiesetre. A bérkocsi Newyorkban három-négyszer annyiba kerül, mint Párisban vagy Londonban. Newyorkban a ezipőtisztogatónak egy pár czipő kitisztításáért hatvan fillér jár. Tetrazzini asszony, a ki pedig százezreket keres Amerikában, hazulról, Olaszországból hozott magával szakácsnőt és háztartása van Newyorkban, mert úgymond, szakácsnőt tar- taniok Nowyorkban csak milliomosoknak van módjukban. Hammerstein, saját bevallása szerint, 1,250.000 frankot vesztett ebben az évadban ; de reméli, hogy veszteségét kipótolhatja még majd, mivel karácsony után mindig fel szoktak lendülni a színházak. Azzal vigasztalódik, hogy a Metro- politannak is nagyok lehetnek a veszteségei. Viszont a Metropolitan tulajdonosai azt állítják, hogy színházuk költségét szépen kikeresik s hogy defi- ezitjük idén nincsen. Hammerstein szeretne megegyezni a Metropclitannal, hogy a jövőben ne rontsák.egymás árait. Sőt arra is kész volna, hogy megfelelő hatáskör biztosítása fejében átadja színházát a Metropolitan gazdáinak- Ezek azonban nem hajlandók erre. Kárörömmel nézik Hammerstein vergődését és előre örülnek bukásának. És meg kell adni, hogy a kárörömhöz van is némi joguk. Mert ha Hammerstein a konkurren- cziában látja bajainak okát, elhallgatja, bogy a konkurrencziát éppen ő kezdte, még pedig a legádázabb módon. Európa énekeseit ő kapatta el annyira s a Metropolitan éppen csak állta a har- ezot, a melyet úgy vívott meg, hogy tulljczitálta Hammersteint. * Országos Magyar Zene-Egyesület név alatt uj \ egyesület alakult, melynek programmja főbb vonásaiban a következő lenne: 1. A szétszórtan tengődő hivatásos magyar zeneszerzőket, zenészeket és dalosokat egységes központi szervezetbe összehozni. 2. Ismert nevű, úgyszintén az ismeretlenséggel küzdő magyar zene- és ének- tehetségek érvényesülését előmozdítani. 3. A zeneszerzéssel és zeneművészettel foglalkozó műkedvelőket e testületben egyesíteni és törekvésüket támogatni. 4. Az alakuló egyesület e nemes czélok elérése szempontjából központi szervezettel biró nagy zene- és énekkarokat alakit. 5. A hangversenyidényben, sőt azon túl is, a fővárosban és a vidéken nagyobb szabású hangversenyeken mutatja be az ismert, továbbá a tehetséges, de még ismeretlen zeneszerzők és műkedvelők válogatott szerzeményeit és alkalmat nyújt kiválóbb kezdő művészeknek a nyilvánosság elé lépni. 6. Gyakrabban ismétlődő házi és nyilvános előadásain, zenepedagógiai és szakfelolvasásokon kiviil, teret nyit kiválóbb kezdő előadó zene- és énektehetségeknek készségük és tehetségük nyilvános bemutatására, szakemberek előtt. 7. És végre úgynevezett népies hangversenyein a finomultabb Ízlésű, de könnyebb műfajok kul ti váltatnának, a melylyel a közönség azon tömegét, a mely ma még tisztátlan forrásból elégíti ki zenei igényeit, a jobb és nemesebb zene- és dalmüvészet kultuszának kívánja megnyerni. A tagok kedvezménye az egyesület által rendezett hangversenyeken való szabadjegy élvezete. A közreműködő tagok pedig a tiszta jövedelemnek köz- gyülésileg megállapított százalékában részesülnek. Az egyesület tagja lehet mindenki, a ki a magyar zeneművészet iránt érdeklődik, úgymint hivatásos zenész, énekes és zeneszerző, továbbá műkedvelő. A mozgalom — melynek vezetői Vendéghegyi Géza zeneszerző és zenetanár, mint az egyesület id. elnöke és Fodor Pál hírlapíró, mint id. titkár — máris élénk visszhangot keltett az ország zenei értelmisége körében és a négyszáz előjegyzett tagon kívül számos alapitó- és pártolótaggal rendelkezik. A továbbiakra nézve kimeritó felvilágosítással szolgál Fodor Pál ideiglenes titkár (VI. Hunyady-tór 2., III. em. 24.) délelőtt 10—I óráig. * Jótékonyczélu hangverseny. Fényesen sikerült hangversenyt rendezett tegnap este a kispesti állami iskolák igazgatósága a szegénysorsu növendékek felruházása javára a városi színházban. Az estélyen a helyi dalárdán és műkedvelőkön kívül Bérezik Árpád és Lam- pérth Géza vettek részt. Bérezik egyik vidám novelláját olvasta fel, Lampértk pedig néhány újabb versével aratott tapsokat. A hangverseny, a melyet Winkler és Bertalan igazgatók rendeztek, szép jövedelmet hozott a szegény gyermekek felruházására. * Vidéki színészet. Szekszárdim deczember 2D., 30. és 31-én Bihari Ákos, a Vígszínház jeles művésze vendégszerepelt a Tolvaj, Vasgyáros és a Dolovai nabob leánya főszerepeiben. A színház mindhárom alkalommal szorongásig megtelt és a közönség igen sokat tapsolt a kitűnő művész kiválóan érdekes alakításainak. A mai előadások: , t.t UU. r I • M. kir. Operaház: Tannhäuser. (Hermann: Venczoll, Erzsébet: V. Krammer T.. Tannhäuser: Anthes, Wolfram : Takáts, Walter: Déri, Heinrich: Pichler, Venus: Medek A.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Színház: A botrány. (Férioul Maurice: Gál, Charlotte: I’. Márkus E., özv. Eérioulné: S. Fáy Sz., Jeanneticr: Kürthy, Parisot: Mihályit, Grúz: Horváth, Graviere: Bartos.) Kezdete fél 8 órákor. Várszínház: A három testőr. (Polacsek: Kovács, Róza: Molnár I?., Liza: Váradi A., Rátkv: Dezső, Flóris: Náday, Hortovay: Pethes, Kosniczky: Rózsahegyi, Latorka: Gabányi.) Kezdete 7 órakor. Vígszínház! Az ördög. (László: Szerémy, Jolán: Sz. Varsányi I., az ördög: Hegedűs, János: Fenyvesi, Elza: S. Komlóssy I., Selyem Cinka: Hegedüsné, Hi- dyné: V. Kész R.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Színház: A sasfiók. (Reichstsdti lierczeg: Törzs, Metternich: Rátkay, Gentz: Sebestyén, a szabó: Z. Molnár, a franezia attasé: Vándory, Mária Lujza: Forrai R., Camerata grófnő: Báthori G., Teréz: T. Halmy M., a főherczegnő: Mészáros G., Sedlinsky gróf; Vágó, az orvos: Kömendy.) Kezdete fél 8 órakor. Király-Színház: .4 bolygó görög. (Ulisszesz: Kör- nyei, Alkinousz: Csiszár, Nauzika: VáradyL, Eurialosz: Papír, Demodokosz; Németh, Pállasz Aténe í Harmath Ilona.) Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi Városligeti Színház: Trenk báró. Kezdete fél 8 órakor. Uránia: A tenger. Kezdete fél 8 órakor. KÉPZŐMŰVÉSZET. ** Kernsíok Károly előadása. Vasárnap, folyó lió 9-én, este hét órakor Kernstok Károly festőművész, a kinek iskolája iránt éppen most olyan nagy érdeklődés mutatkozik, előadást tart a Galilei-körben (IV., Károly-körut 14. sz., II. em.) A modern müvészet-ről. FŐVÁROS. (Kik lesznek főtisztviselők ?) Hétfőn, e hónap 10-én, választja a közgyűlés a főtisztviselőket. A kerületek közül még csak az V. kerület jelölt, de a kerületek között történt bizalmas értekezleteken kialakult már a választás eredménye. Egészen bizonyos, hogy árvaszéki elnökké Melly Bélát, tiszti főügyészszé Melha Kálmánt, főjegyzővé Földváry Antalt, középrészét! igazgatóvá Devecis Ferenczet, tiszti főorvossá Magyaré vies Mladent, főszámvevővé Szimély Árpádot fogják megválasztani. A tanácsnoki három állás betöltésénél lesz egy kis küzdelem Folkusházy Lajos, Déri Ferencz, Antal tíyula és Márkus Jenő között. A két elöljárói állásra a legtöbb kilátással Itaisz Rezső éa Goreczky Zsigmond pályáznak. (A Rókus kórház szülészeti klinikája.) A fővárosi balparti közkórházak igazgatója előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a Rókus kórház szülészeti és nőgyógyászati klinikáját, a melynek vezetését most vette át Tóth István dr. egyetemi tanár, kórházi főorvos, czélszerüen átalakíttassák, tatarozzák és felszereljék. E munkák végrehajtása 42.700 korona költséget igényel, a melylyel az osztályt modern színvonalra lehet emelni. (A villamos kocsik uj jelzése.) A közgyűlés elhatározta, hogy a közúti vasutak kocsijainak frányát ne színes körökkel, hanem számokkal jelöljék. A kereskedelmi miniszter e határozatot jóváhagyta. A közgyűlési határozat az iránt is intézkedett, hogy este a megállóhelyeken kivilágított üveglapokon hirdesse a vasúttársaság, hogy a számok milyen irányt jelentenek. A miniszter ezt is jóváhagyja ugyan, de kijelenti, hogy e kivilágítás költségeit a város tartozik viselni. A kocsiperronok férőhelyeinek kérdésében a miniszter még nem határozott, mert erre vonatkozólag a belügyminiszterrel folytatott tárgyalások még nem fejeződtek be. (Ä gázgyár szervezési szabályzata.) A fővárosi gáz-albizottság január 7-én ülést tart, a melyen a községi légszeszgyárak szervezési szabályzatát fogják tárgyalni. (A Fővárosi Múzeumból.) A Fővárosi Muzeum számára egy igen értékes művészi grafikus lapot szerzett be Kuzsinszky Bálint dr., a muzeum vezetője. A metszet (aquatinta) egy nagy müncheni antikvárius ezég aukezióián került eladásra, s Fischer J. udvari rézmetsző müve. Száztíz évvel ezelőtt készült s egy lovasjátékot (carusselt) ábrázol, a melyet József nádor első feleségének, Alexandra Baulovna orosz kerczegnőnek tiszteletére rendeztek Pesten, 1800 május 3-án. A metszet liü képét adja e fejedelmi szórakozásnak és kitünően világítja meg az akkori idők katonai divatját. (Óvoda-megnyitás.) A Vas-utczában épülő községi felső kereskedelmi iskola építkezési munkálatai következtében hajléktalanná vált az az óvoda, a melyet a Józsefvárosi Kisdedóvó-Egyesület tartott fenn és a melyet a főváros ettől az egyesülettől átvett. A főváros tanácsa tegnap nyitotta meg a Mária-utczában, a 30. számú házban az uj óvodát, a melynek az a czélja, hogy a kiszorult gyermekeket befogadja. A megnyitáson megjelent a kerületi iskolaszék és a tanács képviseletében Friedlich István dr. tanácsjegyző. (Közélelmezési statisztika.) A budapesti marha- közvágóhídon az 1909. év folyamán levágtak 103.317 szarvasmarhát, 172.232 borjut és 42.113 aprómarhat. Az 1908. évben levágtak 91.508 szarvasmarhát, 136.637 borjut és 44.383 aprómarhát. Az 1909. évi vágások tehá.t magasabbak voltak 11.809 szarvasmarhával,. 35.865 borjúval, de kisebbek 2270 aprómarhával. A múlt évi fogyasztás tehát lényeges többletet mutat fel, de e2 csak látszólagos, mert a levágott állatok átlagsulya általában csökkent. Csökkent a levágott ökrök száma is mintegy 4000 darabbal A budapest-ferenczvárcsi eertésv&sárra a múlt évben 347.222 sertést hajtottak fél. Ebből fejlett sertés volt 338.576, süldő 8122 és naajacz 525. Az 1908. évi felhajtás 332.776 sertés volt, a moly között 12.134 süldő és 626 maJaez volt. Az 1909. évi felhajtás tehát 14.447 darabbal muíía felül az 1908. évit. Az 1909. évben a konzum-vásárra hozott 347.222 darab sertést le is vágták a sertésközvágóhidon. Minthogy rendszerint néhány ezer darab sertést Kőbánjáról is behoznak évenként, a sertésvágások szám :1, ezzel a néhány ezer darabbal több volt, mint a sertésfolbajtás maga, A levágott sertéseket természetesen nem mind Budapesten fogyasztották el; egyrészüket mint szalámihust, másrészüket mint szalonnát és zsirt elszállították Budapestről. A budapesti marhavásár 1909. évi forgalmáról a következő adatok szólanak: A szarvasmarha-felhajtás 165.806 darab volt, a borjú-felhajtás 149.480 darab éa az aprómarha-felhajtás 73.300 darab. A szarvasmarba között volt 13.642 bika, 90.192 ökör, 51.612 tehén éa 9619 bivaly. A borjukinálat 148.855 élő és 625 ölött borjúból, az aprómarhakinálat 49.634 birkából, 4558 élő 18.999 leölt bárányból, 44 élő és 38 levágott kecskéből állott. Az 1908. évi felhajtásban a szarvasmarha 129.760, a borjú 118.425, a szurómarha pedig 63.008 darabbal szerepelt. A múlt évi felhajtás tehát 36.040 szarvasmarha val, 31.055 borjúval cs 10.292 jubval volt nagyobb. E nagyobb felhajtás következtében a külföldre való szállítás is emelkedett, de jelentékenyen emelkedett a belföldre való elhajtás és elszállítás is. 1909-ben a külföldre elszállítottak 22.350-nel több marhát, 25-el több borjut és 2607-tel több juhot. A belföldre elhajtottak és elszállítottak 16.187-tel több marhát, 2185-tel több borjut és 3131-gyel több juhot, mint az 1908. évben. A vásár exportarányai e szerint nagy mértékben emelkedtek. A budapesti marhavásártéri istállókban a múlt 1909. évben 222 szarvasmarba, 26 borjú és 13 aprómarha került kényszervágás alá. Elhullott vagy elhullott állapotban érkezett 94 szarvasmarha, 86 borjú és 22 aprómarha.
