Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
Péntek, 1910. január 7. AS; UJS ÄG * Vilmos császár és Sudermann. A német császárnak, úgy látszik, nagyon tetszik Sudermann uj darabja, a Strandkinder, mert tegnap a császárnéval együtt már másodszor élvezte végig és tüntető lelkesedéssel tapsolt a szerzőnek. Az első felvonás után fel is hivatta páholyába a boldogságtól áradozó Sudermannt, a Ilivel hosszasan elbeszélgetett. — Nem értem, — igy szólt a felséges ur — hogy a lapok miért Írtak olyan kedvezőtlenül e darabról, mely egyike a leghatásosabb müveknek ! Majd igy folytatta a császár : — A német nemzet története valóban megérdemelné, hogy sűrűbben dolgoztassanak fel egyes részletei a színpad számára. Azután szidta a moderneket, a kiket Sudermann érthető módon védelmébe vett: — Felség, kegyeskedjék elhinni, hogy a modern Írókra igen nagy szükség van. Meg kell csinálni azt a kerülő utat, mely végeredményében ismét Schiller nagy tradicziójához vezet vissza. — En sokkal jobban szeretem Schillert, — mondta most kicsit hangosan a császár, — semhogy szívesen látnám azt a kerülő utat, melyet ime ön is szükségesnek tart. A beszélgetés következéseképpen azt hiszik, hogy a császár harmadszor nem fogja megnézni a Strandkinder előadását. * Banadietrieh. Ismételten irtunk Wagner Szigfrid ily czimii uj operájáról, mely, mint most végleg megállapították, január hó 23-ikán kerül színre a kárlsruhei udvari színházban. A bemutatót Wagner Szigfrid személyesen vezényli. * Politikai bohózat. A párisi Nouveauté színházban tegnap adták először Veber és Hennequin uj bohózatát, melynek Noblesse oblige a czime. A jeles és elismert czég ezúttal egy borsos politikai szatírával szolgált. Három különböző pártállásu politikus abba a kínos szituáczióba kerül, hogy kénytelenek kilétüket megtagadni. Mikor aztán ennek a szüksége megszűnik, szegények önmagukról nem tudják megállapítani, hogy ki hová tartozik. Ilyen szilárd elveken alapult politikai meggyőződésük ! A harmadik felvonás, mely a párisi Le Matin czimii újság szerkesztőségében játszik, valósággal felvillanyozta a közönséget, mely szív szerint kinevethette a nagyképü politikai strébereket. * Hammersteiß kesereg. Három év óta élethalál harcz folyik Newyorkban a világ két legnagyobb és legdrágább színháza, a Metropolitan s a Manhattan között. Az utóbbinak igazgatója a geniális Hammerstein, a ki miután évekig boszan- totta konkurrencziájával a hatalmas Metropolitan!, a milliomosok színházát, most, úgy látszik, letörőiéiben van. Legalább is keservesen panaszkodik az újságíróknak. Az a legnagyobb panasza, hogy az énekesek zsarolják. A ki Párisban szívesen énekel ezer frankért, az Newyorkban ötezer frankot követel. A jó Hammerstein azonban nem veszi számba azt, hogy Newyorkban az élet nógy- ötször drágább, mint Párisban vagy más európai fővárosban. Párisban az ember heti 125 frankért már szép bútorozott lakást kaphat, holott Newyorkban négyszáz frankon alul semmiesetre. A bérkocsi Newyorkban bárom-négyszer annyiba kerül, mint Párisban vagy Londonban. Newyorkban a czipőtisztogatónak egy pár czipő kitisztításáért hatvan fillér jár. Tetrazzini asszony, a ki pedig százezreket keres Amerikában, hazulról, Olaszországból hozott magával szakácsnőt és háztartása van Newyorkban, mert úgymond, szakácsnőt tar- taniok Newyorkban csak milliomosoknak van módjukban. Hammerstein, saját bevallása szerint, 1,250.000 frankot vesztett ebben az évadban; de reméli, hogy veszteségét kipótolhatja még majd, mivel karácsony után mindig fel szoktak lendülni a színházak. Azzal vigasztalódik, hogy a Metro- politannak is nagyok lehetnek a veszteségei. Viszont a Metropolitan tulajdonosai azt álhtják, hogy színházuk költségét szépen kikeresik s hogy defi- czitjük’idén nincsen. Haininerstein szeretne megegyezni a Metropoütannal, hogy a jövőben ne rontsák egymás árait. Sőt arra is kész volna, hogy megfelelő hatáskör biztosítása fejében átadja színházát a Metropolitan gazdáinak. Ezek azonban nem hajlandók erre. Kárörömmel nézik Hammerstein vergődését és előre örülnek bukása- nak. Én meg kell adni, hogy a kárörömhöz van is némi joguk. Mert ha Hammerstein a konkurren- cziában látja bajainak okát, elhallgatja, hogy a konkurrencziát éppen ő kezdte, még pedig a legádázabb módon. Európa énekeseit ő kapatta el annyira s a Metropolitan éppen csak állta a har- ezot, a melyet úgy vívott meg, hogy tulliczitálta Hanunersteint. * Országos Magyar Zer.a-Egyesület név alatt uj \ egyesület alakult, melynek programmja főbb vonásaiban a következő lenne: 1. A szétszórtan tengődő hivatásos magyar zeneszerzőket, zenészeket és dalosokat egységes központi szervezetbe összehozni. 2. Ismert nevű, úgyszintén az ismeretlenséggel küzdő magyar zene- és ének- tehetségek érvényesülését előmozdítani. 3. A zeneszerzéssel és zeneművészettel foglalkozó műkedvelőket e testületben egyesíteni és törekvésüket támogatni. 4. Az alakuló egyesület e nemes czélok elérése szempontjából központi szervezettel biró nagy zene- és énekkarokat alakit. 5. A hangversenyidényben, sőt azon túl is, a fővárosban és a vidéken nagyabb szabású hangversenyeken mutatja be az ismert, továbbá a tehetséges, de még ismeretlen zeneszerzők és műkedvelők válogatott szerzeményeit és alkalmat nyújt kiválóbb kezdő művészeknek a nyilvánosság elé lépni. 6. Gyakrabban ismétlődő házi és nyilvános előadásain, zenepedagógiai és szakfelolvasásokon kívül, teret nyit kiválóbb kezdő előadó zene- és énektehetségeknek készségük és tehetségük nyilvános bemutatására, szakemberek előtt. 7. És végre úgynevezett népies hangversenyein a finomultabb ízlésű, de könnyebb műfajok kultiváltatnának, a melylyel a közönség azon tömegét, a mely ma még tisztátlan forrásból elégiti ki zenei igényeit, a jobb és nemesebb zene- és daimüvészet kultuszának kívánja megnyerni. A tagok kedvezménye az egyesület által rendezett hangversenyeken való szabadjegy élvezete. A közreműködő tagok pedig a tiszta jövedelemnek köz- gyülcsiieg megállapított százalékában részesülnek. Az egyesület tagja lehet mindenki, a ki a magyar zeneművészet iránt érdeklődik, úgymint hivatásos zenész, énekes és zeneszerző, továbbá műkedvelő. A mozgalom — melynek vezetői Vendéghegyi Géza zeneszerző és zenetanár, mint az egyesület id. elnöke és Fodor Pál hírlapíró, mint id. titkár — máris élénk visszhangot keltett az ország zenei értelmisége körében és a négyszáz előjegyzett tagon kivül számos alapitó- és pártolótaggal rendelkezik. A továbbiakra nézve kimerítő felvilágosítással szolgál Fodor Pál ideiglenes titkár (VI. Hunyady-tér, 2., III. em. 24.) délelőtt 10—I óráig. * Jctékonyczclu hangverseny. Fényesen sikerült hangversenyt rendezett tegnap este a kispesti állami iskolák igazgatósága a szegénysorsu növendékek felruházása javára a városi színházban. Az estélyen a helyi dalárdán és műkedvelőkön kivül Bérezik Árpád és Lam- pérth Géza vettek részt. Bérezik egyik vidám novelláját olvasta fel, Lampérth pedig néhány újabb versével aratott tapsokat. A hangverseny, a melyet Winkler és Bertalan igazgatók rendeztek, szép jövedelmet hozott a szegény gyermekek felruházására. * Vidéki színészet. Szekszárdon deczember 29., 30. és 31-én Bihari Ákos, a Vígszínház jeles mű vésze vendégszerepeit a Tolvaj, Vasgyáros Ó3 a Dolovai nábob leánya főszerepeiben. A szinház mindhárom alkalommal szorongásig megtelt és a közönség igen sokat tapsolt a kitűnő művész kiválóan érdekes alakításainak. A mai előadások : „ , M. kir. Operaház: Tannhäuser. (Hermann: Ven- czell, Erzsébet: V. Krammer T.. Tannhäuser: Anthes, Wolfram : Takáts, Walter: Béri, Heinrich: Pichler, Venus: Medek A.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Szinház: A botrány. (Férioul Maurice: Gál, Charlotte: P. Márkus E., özv. Férioulné: S. Fáy Sz., Joannetier: Kürthy, Parisét: Mihályi!, Grúz: Horváth, Graviere: Bartos.) Kezdete fél 8 órakor. Várszínház: A három testőr. (Polacsek: Kovács, Róza: Molnár R., Liza: Váfadi A., Rátky: Dezső, Flóris: Náday, Horiovay: Pethes, Kosniczky: Rózsahegyi, Latorka: Gabányi.) Kezdete 7 órakor. Vígszínház : Az < rdög. (László: Szerémy, Jolán: Sz. Varsányi I., az ördög: Hegedűs, János: Fenyvesi, Elza: S. Komlóssy I., Selyem Cinka: Hegedüsné, Hi- dyiió: V. Kész R.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Szinház: A sasfiók. (Reiohstadti herczeg: Törzs, Metternich: Rátkay, Gentz: Sebestyén, a szabó : Z. Molnár, a franozia attasé: Vándory, Mária Lujza: Forrai R., Camerata grófnő: Bátkori G., Teréz: T. Halmy M., a főherczegnő: Mészáros G., Sedlinsky gróf; Vágó, az orvos: Kö mendy.) Kezdete fél S órakor. Király-Szinház: A bolygó görög. (Ulisszesz: Kör- nyei, Alkiuousz: Csiszér, Nauzika: VáradyL, Eurialosz: Papir, Demodokosz; Németh, Pállasz Aténe: Harmath Ilona.) Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi Városligeti Szinház: Trenk báró. Kezdete fái 8 órakor. Uránia: A tenger. Kezdete fél 8 órakor. 1ÉFIÍMÍ¥ÉSZET. ** Xernstok Károly előadása. Vasárnap, folyó hó 9-én, este hét órakor Kernstok Károly festőművész. a kinek iskolája iránt éppen most olyan nagy érdeklődés mutatkozik, előadást tart a Galilei-körben (IV., Károly-körut 14. sz., II. em.) A modern müvészet-ről. FÍfáE©S3 (Kik lesznek főtiszíviselök ?) Hétfőn, e hónap 10-én, választja a közgyűlés a főtisztviselőket. A kerületek közül még csak az V. kerület jelölt, de a kerületek között történt bizalmas értekezleteken kialakult már a választás eredménye. Egészen bizonyos, hogy árvaszéki elnökké Melly Bélát, tiszti főügyészszó Melha Kálmánt, főjegyzővé Földváry Antalt, középitészeti igazgatóvá Devecis Ferenczet, tiszti főorvossá Magyarevics Mladent, főszámvevővé Szimély Árpádot fogják megválasztani. A tanácsnoki három állás betöltésénél lesz egy kis küzdelem Folkusházy Lajos, Déri Ferencz, Antal Gyula és Márkus Jenő között. A két elöljárói állásra a legtöbb kilátással Raisz Rezső és Goreczky Zsigmond pályáznak. (A Rókus kórház szülészeti klinikája.) A fővárosi balparti közkórházak igazgatója előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a Rókus kórház szülészeti és nőgyógyászati .klinikáját, a melynek vezetését most vette át Tóth István dr. egyetemi tanár, kórházi főorvos, czélszeriien átalakíttassák, tatarozzák és felszereljék. E munkák végrehajtása 42.700 korona költséget igényel, a melylyel az osztályt modern színvonalra lehet emelni. (A villamos kocsik uj jelzése.) A közgyűlés elhatározta, hogy a közúti vasutak kocsijainak Ííá- nyát ne színes körökkel, hanem számokkal jelöljék. A kereskedelmi miniszter e határozatot jóváhagyta. A közgyűlési határozat az iránt is intézkedett, hogy este a megállóhelyeken kivilágított üveglapokon hirdesse a vasúttársaság, hogy a számok milyen irányt jelentenek. A miniszter ezt is jóváhagyja ugyan, de kijelenti, hogy e kivilágítás költségeit a város tartozik viselni. A kocsiperronok férőhelyeinek kérdésében a miniszter még nem határozott, mert erre vonatkozólag a belügyminiszterrel folytatott tárgyalások még nem fejeződtek be. (A gázgyár szervezési szabályzata.) A fővárosi gáz-albizottság január 7-én ülést tart, a melyen a községi légszeszgyárak szervezési szabálvzatát fogják tárgyalni. (A Fővárosi Múzeumból.) A Fővárosi Muzeum számára egy igen értékes művészi grafikus lapot szerzett be Kuzsinr-zky Bálint dr., a, muzeum vezetője. A metszet (aqiutinta) egy nagy müncheni antikvárius czég aükczióián került eladásra, s Fischer J. udvari rézmetsző müve. Száztíz évvel ezelőtt készült s egy lovas játékot (carusselt) ábrázol, a melyet József nádor első feleségének, Alexandra Paulovna orosz herczegnőnek tiszteletére rendeztek Pesten, 1800 május 3-án. A metszet liü képét adja e fejedelmi szórakozásnak és kitünően világítja meg az akkori idők katonai divatját. (Óvoda-megnyitás.) A Vas-utczában épülő községi felső kereskedelmi iskola építkezési munkálatai következtében hajléktalanná vált az az óvoda, a melyet a Józsefvárosi Kisdcdóvó-Egycsület tartott fenn és s melyet a főváros ettől az egyesülettől átvett. A főváros tanácsa tegnap nyitotta meg a Mária-utczában, a 30. számú házban az uj óvodát, a melynek az a czélja, hogy a kiszorult gyermekeket befogadja. A megnyitáson megjelent a kerületi iskolaszék és a tanács képviseletében Friedrich István dr. tanácsjegyző. (Közélelmezési > statisztika.) A budapesti marha- közvágóhídon az 1909. év folyamán levágtak 103.317 szarvasmarhát, 172.232 borjut é3 42.113 aprómarhát. Az 1908. évben levágtak 91.508 szarvasmarhát, 136.637 borjut és 44.383 aprómarhát. Az 1909. évi vágások tehát magasabbak voltak 11.809 szarvasmarhával, 35.865 borjúval, de kisebbek 2270 aprómarhával. A mult évi fogyasztás tehát lényeges többletet mutat fel, de e2 csak látszólagos, mert a levágott állatok átlagsulya általában csökkent. Csökkent a levágott ökrök száma is mintejT’ 4000 darabbal. A budapest-ferenczvárosi sertésvásárra a múlt évben 347.222 sertést hajtottak fel. Ebből fejlett sertés volt 338.576, süldő 8122 és malac 2 525. Az 1908. évi felhajtás 332.776 sertés volt, a mely között 12.134 süldő és 626 malaez volt. Az 1909. évi felhajtás tehát 14.447 darabba] múlta felül az 1908. évit. Az 1909. évben a konzum-vásárra hozott 347.222 darab sertést le is vágták a sertésközvágóhidon. Minthogy rendszerint néhány ezer darab sertést Kőbányáról is behoznak évenként, a sertésvágások száma ezzel a néhány ezer darabbal több volt, mint a sertésfelhajtás maga. A levágott sertéseket természetesen nem mind Budapesten fogyasztották el; egyrészüket mint szalámikust, másrészüket mint szalonnát és zsírt elszállították Budapestről. A budapesti marhavásár 1909. évi forgalmáról a következő adatok szóknak: A szarvasmarha-felhajtás 165.806 darab volt, a borjú-felhajtás 149.480 darab és az aprómarha-íelhaj tás 73.300 darab. A szarvasmarha között volt 13.642 bika, 90.192 ökör, 51.612 tehén és 9619 bivaly. A borjukinálat 148.855 élő és 625 ölött borjúból, az aprómarhakinálat 49.634 birkából, 4558 élő 18.999 leölt bárányból, 44 élő és 38 levágott kecskéből állott. Az 1908. évi felhajtásban a szarvasmarha 129.760, a borjú 118.425, a szurómarha pedig 63.008 darabbal szerepelt. A múlt évi felhajtás tehát 30.040 szarvasmarha val, 31.055 borjúval és 10.292 juhval volt nagyobb. E nagyobb felhajtás következtében a külföldre való szállítás. is emelkedett, de jelentékenyen emelkedett a belföldre való elhajtás és elszállítás is. 1909-ben a külföldre elszállítottak 22.350-uel több marhát, 25-el több borjút és 2607-tel több juhot. A belföldre elhajtottak és elszállítottak 18.187-tel több marhát, 2185-tel több borjut és 3131-gyel több juhot, mint az 1908. évben. A vásár exportarányai e szerint nagy mértékben emelkedtek. A budapesti ínarh&vásartéri istállókban a múlt 1909. évben 222 szarvasmarha, 26 borjú és 13 aprómarha került kényszervágás alá. Elhullott vagy elhullott állapotban érkezett 94 szarvasraarha, 86 borjú és 22 apró- marha.
