Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

r

ESTI ÚJSÁG

Tolna vezérlő szelepet. Tisza eléintn vonakodott ' elvállalni, hogy átmeneti kabinet után 5 alakítson kormányt, azonban később megnyerték őt ennek a tervnek oly módon, hogy uj paktumot kössenek a koronával, a melyből egyfelől ki legyenek kapcsolva a nemzeti követelések, másrészt a korona azt az 'engedményt tetté volna, hogy megelégedett volna, a választói reformnak egyszerű kibővítés utján való létesítésével és nem ragaszkodott volna az általános választójog álláspontjához. Az uj kabinet azután Tisza István vagy Wekerle elnöklétével jött volna, létre és így tette volna még a kísérlettet, hogy a függetlenségi párttal a jelenlVgi parlamentben, vagy pedig, ha másképpen nem megy, uj választásban megütközzék. Lnkács tervei más irányban mozognak. Lnkács azt ajánlotta a királynak, hogy egyezzék meg a függetlenségi párttal, mert addig, a mig a radikális pártokkal rendbe nem jönnek, az obstrnkció veszedelme mindennemű parlamenti munkát okvetetlenül tönkre tesz. Lnkács azt ajánlotta, hogy mivel a korona engedményeket nem tehet a függetlenségi pártnak, keressék meg azt a pontot, a melyen a korona és a függetlenségi párt nézetei találkoznak. Ez a programpont az általános, titkos és egyenlő választójog volna, A koalíciós kormány azt hitte, hogy a két javaslat közül a Héder- váry-féte fog megtetszeni a királynak; különösén támogatta a hiedelmet Lukács kísérletének kudarca, azután meg Justh audienciájának az eredménye.'A Justh-féle audiencia után biztosra vették a koalíciós kormány köreiben Héderváry kinevezését. Lukács erre ismét visszajött. Budapestre és újabban tanácskozott a kormány tagjai- vaj, A. kormány tagjai e tanácskozás után abban a'véleményben voltak, hogy ők Lukácsnak elutasító választ adnak s hogy ennek következtében Lukácsnak vissza kell adni misszióját. Lukács azonban másképpen fogta föl a tárgyalás eredményét. Ü megelégedett azzal az Ígérettel, hogy megszavazzák neki a büdzset-provizőriumot, noha ez Ígéretet. Kossuth ahhoz a föltételhez kötötte, hogy Lukács a parlamentet föloszlatja, a mi valóban nem volt szándékában Lukácsnak. Azután Lukács a nyert ígéretek alapján az uralkodónál kieszközölte miniszterelnökké való kinevezését. Ez volt a legnagyobb meglepetés a koalíciós kormány tagjai számára, a kik nem hitték, hogy áz újévi konferencia lefolyása titán Lukács folytatni: fogja akcióját» A tárgyalásoknak ez á folyama volt az, a mely á Lukácésál szemben való nagy bizalmatlanságot fölkeltette, nemcsak a koalíciós pártokban, hanem Tisza István grófban is, a ki tudvalévőén az általános választói jog legnagyobb ellenségeinek egyike.

FŐVÁROS.

Sápadt arcok.

—! Iievé 1 á szerkesztőEÖz, **•

Néhány hónappal ezelőtt sok külföldi orvos jelenlétében lelepleztek egy díszes

mellszobrot a, józsefvárosi Sándor-téren. Ezt a szobrot a Közegészségi Egyesület emeltette a higiénia, mint mondják, első magyar úttörőjének. Mi többi felnőttek ebből » kegyeletes dologból tudtuk meg,, hogy nálunk külön egyesület is van, a mely az emberélet szempontjából a legnagyobb fontosságú tudománynak érdekeit szolgálja, önzetlenül.

Távolról sincs szándékom e nemescélu egyesületnek szemrehányást tenni, mert bizonyára vannak áldozatra kész tagjai, f an kiváló képzettségű elnöke, talán még folyóirata is, melynek hasábjain, meg vagyok győződve, akárhányszor ki volt fejtve, hogy . a szerves élőlénynek első életföltételé a. tiszta, jó levegő. Magam előtt látom e percben is az érdemes Fodor Józsefet, a. ki egy-egy összejövetel alkalmával demonstrative megmutatta, hogyan kell vizet inni. Az ülés végén odalépett a vízvezetékhez, fölhajtóit egy korty vizet és miután kiöblítette vele a száját, hozzáfogott az iváshoz. Ez az eleinte sajátszerünek tartott ivásmód valóságos kategőrikus imperativusként hatott ránk, hogy tartsuk szem előtt a rendet és a tisztaságot és jól vigyázzunk arra, milyen viz jut gyomrunkba és milyen levegő a tüdőnkbe.

Készséggel megvallom, hogy a közrend és köztisztaság (tekintetében a mi szép fővárosunk az utolsó három évtized alatt óriási haladást tett. Do van egy intézményünk,: a mely a higiéniát, mint sok mást,

Ampán csak könyvhöl ismeri: az iskola, Hé'gv ne legyen félreértés, sietek megjegyezni, hogy az iskolai épületek itt a fővárosban eléggé modernek, a bennük dívó rend és tisztaság szintén dicséretreméltó, de a. legtöbb közép- és elemi iskolai épületben egészség-veszélyeztető, léghuzam tapasztalható, a tantermekben télen, különösen az óra végén 20—20 foknyi hőség van és a folyosók nem füthetők. Mennyi betegség csirája rejlik e tökéletlenségekben. Hülés, köhögés, torcklob, háromnegyed részben itt keletkezik.

Mindez csak hagyján! De a mit a hiányos szellőztetés okoz azokban a mi szegény, sápadtarcu csemetéinkben, azt rendszerint csak az iskolaév harmadik harmadában látjuk, a mikor a kimerülj betegesen ingerlékeny gyermekek hazavánszorognak áz iskolából és ámbár ki vannak éhezve, enni nem bírnak. Minden rákövetkező napon nagyobb mérték-* ben mutatkozik a fiziológiai deficit és a tanév végén előttünk állanak a vértelen, szánalmas árnyálakocskák.

Ismerek például egy nyolc éves leány- gyermeket, a ki szereti az iskolát, mert jól bánnak ott vele és nagyon kedvesen és ügyesen tanítják meg a hasznos tudnivalókra, Ilyen kis fővárosi gyermeknek a hat szorgalmi nap közül, négy napon 8-tól 12-ig van órája, sőt — hihetetlennek hangzik — két napon 8-től 1-ig van dolga — — egyhuzamban, csekély megszakításokkal, a mikor azonban bent kell ülnie a teremben.

A délelőtti tanítás ellen nem is merek beszélni, mert először' is a tanerőknek előnyösebb és kedvesebb, de a szülők is sok oknál fogva jobbnak és célszerűbbnek tartják a délelőtti elfoglaltságot. így tehát szinte egyhangúan el van döntve, hogy nyolc éves gyermekeinknek négy, illetőleg hetenként kétszer öt órán át kell ott ülniök a tanteremben. A helytelenül elrendelt szavazások eredménye ez a kétes értékű eljárás.

Most azonban nem mint higénikus, nem mint apa, hanem tisztán csak az emberrel vele született józan ész nevében fölteszem a kérdést, szabad-e négy-öt órán át szellőztetés nélkül maradt termekben folytó. nos ülésre kárhoztatni fejlődésben lévő kis gyermekeket? Három különféle, egyébként derekasan vezetett elemi iskoláról határozott tudomásom vaD, hogy óraközök alatt is a teremben helyükön kell maradniok a kis tanulóknak, mert különben kegyetlenül fölirja őket a tanító által odaállított osztályspicli, az úgynevezett: vigyázó. Levegő, szabad levegő csak az udvaron van. Ide persze nem szabad lemenni, mert poros és sáros lenne a grádics, meg a terem padlója. Mi lenne akkor, szörnyen megharagudnék a szolga bácsi.

A szellőztetés, ez az egyszerű művelet, teljesen parlagon hever a mi fővárosi iskoláinkban. És e tekintetben a középiskolák sem állanak jobban. Itt ugyan rendszerint megtörténik az a nem helyeselhető intézkedés, hogy az úgynevezett osztályfőnök megbíz egy tanulót, a kinek szegénynek minden óra végén kötelessége felnyitni és becsukni vagy három kettős ablakot. Ez teljesen helytelen dolog és kikérném magamnak, ha például fiamat érnó ez a kitüntető szerencse.

Ezt a tisztet az iskolai személyzetnek kell teljesíteni és téli időben, a mikor ez a szolgai tisztség még nagy veszedelemmel is járhat az illető gyermekre nézve, inkább' egy-egy kisegitö szolgával, esetleg a fűtővel kell azt elvégeztetni.

Még egy másik szörnyűség rögződött meg elemi iskoláink tantermeiben, hogy az a uegyven-ötven gyermek még mindig kénytelen a terembe vinni kalapját, felső ruháját és sárcipőjét. Azt hiszem, nem kell éppen a Közegészségügyi Egyesület tagjának lenni, ha el akarjuk kép. zelni, milyen atmoszféra van egy ilyen teremben, a mikor például esős időben az a sok ruhadarab ott gőzölög a falon. Milyen levegőt szívhatnak be szegény, eaj. uálatraméltő gyermekeink! fc> ha az em-.

bér szóvá teszi ezt a hallatlan barbárságot, akkor csak annyi választ kap az ember: „Hja, ezen nem lehet segíteni.“

Végül pedig szives figyelmébe ajánlom az illetékes köröknek, hogy hassanak oda, hogy az ezután építendő iskolai épületekben legyen egy nagy helyiség, a hol a szegény kimerült és kiéhezett gyermekek tiz órakor vagy tizenegykor nagyobb uzsonnát fogyaszthassanak el. Ha csak két óráig tartott a szellemi tréning és a szervezet ugyanakkor uj táplálékkal nem frissíthette föl vérét,, akkor okvetetlenül hosszabb pihenőre van szüksége, melyet a gyermeknek a termen kívül kell töltenie, hogy kissé mozoghasson és közbe valamit magához vegyen. Csakhogy a házirend azt tartja, hogy tejet, gyümölcsöt, nem szabad az iskolába hozni, mert — ä mi igaz is — bemaszatolják a folyosókat.

Az egész világot!, de nálunk is tele vagyunk a különféle siralmakkal és panaszokkal, hogy az iskolába járó legkényesebb szervezetű gyermekhad mennyire sinyli ezt a jótékony intézményt. Nagyon helyes, hogy a testgyakorlat és a játékok nagyobb hangsúlyozásával némi ellenszert nyertek sajnálatra méltó gyermekeink, de azt hiszem, minden tornánál is nagyobb .'jótétemény volna azokra a növésben, fejlődésben lévő szervezetekre, ha egy tréfát nem értő tollvonás elrendelné, hogy minden óra végén a szellőztetés kötelező, «— És ebben az irányban közreműködni méltó föladata lehetne a Közegészség! Egyesületnek,

1—• Orvosi kinevezés. A főpolgármester Alth Egon dr.-t a dunabalparti kórházakhoz segédorvosnak nevezte ki,

—- A restauráció. A kerületközi bizottság ma ülést tartott, hogy jelöljön a főtisztviselói állásokra. A bizottság azon- ban nem határozhatott, mert a kerületek még nem jelöltek. Vasárnap délelőtt tartja meg a bizottság jelölő ülését. A bizottság tagjai azonban megvitatták a helyzetet, A vjta folyamán az a vélemény alakult ki, hogy aa árvaszéki elnöki állásra Melly Bélát, a középítő igazgatói állásra Dcvc• cis Ferencet, a főszámvevöi állásra Szí- mély Árpádot választják meg, noha Ács Ferencnek is tekintélyes . pártja vau. A többi főtisztviselői állásra újra megválasztják azokat, a kik ma töltik be az állást. A középítő igazgatói állásnál a bizottság több tagja kívánta a mérnöki hivatalnak újjászervezését. Bzó volt a ta- nácsosi állásokról is. Három tanácsosi állás üresedik meg. Két állásra kialakult a bizottsági tagok véleménye. A két jelölt Folkusházy Lajos és Déri Ferenc. A harmadik állásért hárman küzdenek: Antal Gyula, Buaáth János és Márkust Jenő. Mind a háromnak tekintélyes pártja van a ma még a kerületközi bizottság tagjai sem tudtak maguknak véleményt alkotni arról, hogy a három közül melyik az erő- sebb, melyik tud több kerületet meghódítani. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a tanács mai szervezete nem felel meg a jogos követeléseknek. Egyik-másik ügyosztályban annyi különböző dolog tor- födik össze, hogy lehetetlen jól elvégezni s e, fővárosi törvény az intézkedés jogát kizáróan a tanácsosnak adja meg. A bajon az ügyosztályok számának a szaporításával akarnak segíteni s egyhangú volt a vélemény, hogy még legalább három ügyosztályra van szükség. Ez iránt meg is akarják tenni mindjádt választás után a szükséges intézkedéseket.

— Szabályrendelet a gyalogutak- *61. A gyalogutakon való közlekedés biz- tositásáról alkotott szabályrendeletet a kormány jóváhagyta, e a tanács most elhatározta, hogy a szabályzatot február 1-én életbe lépteti. A szabályrendelet szerint a már engedelmezeit transzparenslámpákra utólag kell megszerezni az en- gedelmet, még pedig december 31-ig.

— Reformok a számvevőségnél. A számvevőség és középponti pénztár működésére felügyelő. bizottság javaslatára a főváros számvevőségénél több praktikus reform lépett életbe. A bizottságnak múlt évi. működéséről szóló jelentése kiemeli, hogy a-számvevőségnél az egyes számadási (gazdasági) ágazatok számtartását szak- referensek fogják végezni, a kik a keze1910. január 7*

lésükhöz tallózó ágazatok minden fázisai) I ismervén, gyorsabban és mégis alaposabb ban végezhetik el a rájuk bizott munkát, — Iparosok segítése. Az Albrecht« Hildegard-bizottság ma délelőtt Almád,;/. Géza tanácsos elnöklésével tartott ülésé, ben hat iparosnak egyenkint S0 korona, hét iparosnak egyenkint 120 korona, négy iparosnak egyenkint 160 és huszonnégy iparosnak egyenkint 200 korona segítséget szavazott meg. Elutasítottak három kérelmezőt. Az alapnak 155.117 korona 61 fillér vagyona van. i

TÁVIBATOK.

Az angol választási harc.

London, jau. 7.

’Aéquilli miniszterelnök tegnap est'# Bathban mondott’ beszédében a követke* züket fejtette ki:

Azok az erőlködések, a melyeket tettek’, hogy Németországtól és a német tengerészeitől való félelmet plántáljanak az angol népbe, igen gyönge eredménnyel jártak. Balfour Hanleyben szokott naivitással színezte ki ezt a félelmet, a nélkül azonban, hogy előadásáért a felelősséget magára vállalta volna. A mi Balfour nézetét illeti, kisebb államok diplomatáinak ama fölfogásáról, hogy a háború Anglia és Németország között elkerülhetetlen, na. gyón óvatos volt Balfourtól hozzátenni, hogy ehhez a fölfogáshoz nem csatlakozik. Miért hangoztatta ő ezt? Szóló nyugodt au mondhatja, hogy a mennyire ö értesüli a van, hasonló fölfogás nines, az európai államférfiak és diplomaták körében. Egyet* len hatalom sem, és pedig sem nagy, sen) kicsiny, nem számol politikájában .azzal, hogy a háború Nagybritánnia és Németország között kikerülhetetlen, sőt azzal sem, hogy valószínű. Szóló továbbá a politikai szemhatáron sehol nem lát olyasvalamit, a mi közvetve vagy közvetetté- nül okot adhatna viszályra. Anglia cs a barátságos nagy nemzet közölt.

Asquith ezután rátért Balfour ernst nyilatkozatára, hogy németek — nent á kormány emberei, hanem jelentékeny vállalatok vezetői — ezt mondták: Azt hiszitek, hogy valaha megengedjük, hogy Németország elfogadja a tarifareformot? Ha Balfour .valóban folytatott hasonló beszélgetést, akkor pgy látszik a humo^ iránt való érzéke égészen elaludt, mer) nem vette észre, mit akarnak a németek vele elhitetni. Mi célból szükséges a két ország közvéleményét, a mely buzgón és őszintén fáradozik a kölcsönös jobb megértés létrehozásán, izgalomba ejteni azzal, hogy egy kiváló’ államférfiu nyílva* uosau tudomásra hoz oly balga fenyeget léseket, a melyek- akár komolyan, "aká? tréfaképpen hangzottak el, nem voltak méltók pillanatnyi figyelemre sem és st melyekben nyilvánvalóan csak az volt. a céljuk, hogy a Németországtól való fet leimet választási célokra kihasználják, A kormány azonban hathatós lépéseket tett, hogy az uj helyzettel szembenézzem nem ellenséges értelemben, hanem saját állami szuverénitásunk fönt-artására.

Lloyd George kincstári kancellár Peek, hantban beszédet mondott, a melyben úgy tüntette föl Balfournak legutóbbi nyilatkozatait, mint egy kétségbeesett emberi nek, a ki a dolgát elveszettnek iartjé^ végső erőfeszítését. Balfour látta, hogy A tarifareform néni. talál visszhangra él nincs remény, hogy a költségvetés ellen sikeresen lehessen küzdeni. Ezért tesz kis sérletet, hogy Németországtól félelmei] gerjesszen. Ez az Európa békéjét veszet delembe sodró játék diszkreditálía égj; nagy párt vezérét. Ilyen módon eljárni! egy európai hatalomról úgy beszélni., mint Balfour, veszedelem a világbékéró és szégyen egy brit politikustól. Szólt ezután Anglia kiviteléről cs azt mondta1, hogy a statisztikából arra lehet követhez- tetni, hogy a jövő év az angol kereskedő, lem legfényesebb évt! lesz, u mely fölül fogja múlni az eddigi éveket.

Portsmouth, jan. 7.

Lari of Crewo gyarmatügyi államtitkár, beszédet mondott, melyben a következőket fejtette ki: Azok a tanulságok, melyekre büszkék vagyunk, hazafiasságunk és tetterőnk, a világban való hivatásunknak nagysága, mindez nem lehet egyetlen nemzetnek monopóliuma co nem " voln.i okos dolog, hogy a mit önmagunknál tiszteletreméltó becsvágynak tekintünk, brutális mohó kapzsiságnak mondani, ba, mások teszik azt, a mit mi teszünk. Sok nép van Európában, mely bennünket á világ legkapzsibb nemzetének tekint. Ennek következtében Németországban is, akárcsak nálunk,' vannak félénk emberek, a kik azt hiszik, hogy a britt flotta kész.