Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
1905. október 20. BUDAPESTI HÍRLAP. (290. sz.) 5 igazi lelkesedéssel követeli az általános választási jogot A nép e kívánsága, mint bomba pattant szét ama körökben, melyek a népet orránál fogva vezettek és kik azt hittek, hogy azok a jogok csak őket illetik meg és a kik a népnek csak annyit engednek, a mi elég arra, hogy azt újból pórázon vezethessék. Valójában az a csekély választási jog is csak azok kínzása és üldözése árán adatott meg a népnek, kik nem akartak az uraknak kötélnek állni. Minden bizonynyal következtetni lehet abból, hogy a nép javára tett minden kedvezményért neki szenvedni és küzdeni kellett, hogy úgy fog kelleni az általános szavazati jog megadásáért is küzdeni és tűrni. Ily küzdelem fog fejlődni a soviniszta magyar viszonyokkal, nehéz küzdelem Különösen tót testvéreinkre nézve, lüknek eddigi bámulatos becsületességére büszkén tekintünk.^ Érezzük tehát, hogy kötelességünk régi hazánkban, Magyarországon az általános választási jog megadása iránti agtiációt segíteni, érezzük, hogy mi, kik itt élvezzük az általános választási jog előnyeit, kötelesek vagyunk Tátra alatti tót testvéreinket megerősíteni tevékenységükben, hogy képességünkhöz mérten segítségükre legyünk, hogy ők necsak további népgyüléseket rendezhessenek, a népet szóval és írásban oktathassák, de győzelem esetén legyenek egyenlő részesei is a kiküzdött jognak. Mielőtt valamire vállalkozunk, szerény nézetem szerint szükséges, hogy bizonyos programban állapodjunk meg. . Ennek folytán tisztelettel kérem nemzetiségi barátainkat, különösen a tót szövetkezetek főhivatalnokait, továbbá a tőt Tanok kiadóit, a mi tót lelkészeinket, a mi intelligenciánkat és mindenkit, ki érdeklődik e dolog iránt, hogy kedden. 1905 október 17-én Newyorkbnn, a tót szövetkezet helyiségében, 1240. E. 72. utca déle’őtt tizenegy órakor közös tanácskozásra megjelenjenek. Ott eszmecserével megállapodunk a további lépések ügyében. A. S. Ambrosa, elnök. (Newyork). Az uj kereskedelmi szerződések. Reichenbergből jelentik nekünk: A kereskedelmi és iparkamara mai ülésében állást foglalt a magyar válság dolgában. A kamara határozata kimondja, hogy az uj kereskedelmi szerződések megkötésénél bizonyosságot kell szerezni arra nézve, hogy a mon- arkia két állama együtt vagy pedig Magyarország egyedül köti-e meg az uj szerződést. A kereskedelmi szerződések dolgában nem szabad vákuumnak beállani. Minthogy Ausztriának Magyarországhoz való viszonya bizonytalanná vált. az osztrák ipar részére fokozott vámvédelmet kell követelni. Budapest, okt. 19. Esti munkánkban váratlanul ért bennünket az a megdöbbentő hir, hogy Bartha Miklós esti hét órakor váratlanul meghalt szivszélütés- ben. Egy férfiú ime, általában nem közönsége® adományokban gazdag, specifikus munkája körében : az újságírásban a legkiválóbbak közül való, a ki sokféleképnen nézett szembe a halállal, változatos és izgalmas pályáján, a kire védtelenre még orvul is rátámadt a halál, ime mégis orvtámadástól esik el. De nem kard és nem gyilok, hanem a szervezetében lappangó halál dönti le. Széles körökben fog bus esése fájdalmas hullámgyürüket felverni. Mint politikus, ha döntő szerepe nem volt is, de a legkiválóbbak társaságában érvényesítette elméje, temperamentuma, találékonysága erejét. Ha nem volt hadvezér, de vezérkarnak volt mindig a tagja. Szónoklata messze fölötte állt a mi közepes jó szónokaink tudása felett s kiváltképpen irodalmi kvalifikációjával tündöklött. Eény, erő és szárnyalás volt benne. Mint újságíró félelmes volt pusztító gunyjával, mely kifogyhatatlan volt, megragadó képeivel, fordulataival, ellentéteivel, elméeségek, merész kapcsolatok és a találó szók tömérdekségéveb Tudása is nem volt közönséges, de tolla jobban szeretett ellenállhatatlan temperamentumából, tolongó érzelmeiből táplálkozni, melyekből vakító színeket tudott meríteni. A mi viszonyaink olyanok, bogy itt ügyvéd, orvos, tudós, professzor, kereskedő, iró és újságíró: mindenki politikai pályára vágyik. Részegítő ereje van e foglalkozásnak s áldozata lesz könnyen mindenki, a ki a maga vidékén vagy éppenséggel az országban az átlagból valahogy kiemelkedik. Bartha szerepet játszott mint iró, mint újságíró és szerepet a maga egyházában. Őt korán ragadta el a politika örvénylése és rajta hagyta fényes tehetségein, kiváló egyéniségén nyomait, a melyek nem kedveznek a halhatatlanságnak. De ellenség és jóbarát kénytelen lesz hamar megnyílt sírja szélén állva elismerni, hogy egyik legfényesebb tehetségű kortársunk, egyik legérdekesebb emberünk tért meg benne apáihoz. Az újságírásban — s mint újságíró áll a mi érdeklődésünkhöz legközelebb — nincsen, a ki az ő színes, éles, sok fényben tündöklő tollát utána fölvehess^ •» Bartha Miklós elegáns beszédű szónok volt, a kinek a vitákban is többször vol sikere; népszerűvé azonban nem annyira beszédei tették, hanem éles, metsző és mindig agitáló tolla. Ö volt ama függetlenségi csoport zsurnalisztikái ereje, mely lépésröl-lépésre kívánta előbbre vinni a függetlenség ügyét. Szép, férfias megjelenésű ember volt, megnyerő modorú, sok barátja és bámulója volt, de ellensége is elég akadt, talán barátjánál is több. Oka ennek a Bartha kíméletlen harcoló módja volt. A fórumon nem ismert kíméletet. Az országgyűlésen röppenő éles közbeszólásai b a sajtó hasábjain gyilkos vágásai és suhogó nyilai egész hadsereggé növelték ellenségeit. Kevés olyan gyűlölt embere volt az ellenzéknek, mint a milyen ö volt, de az is igaz, hogy kevés újságírónak jutott ki pártfelei részéről a szeretetnek oly nagy mértéke, mint neki. De nemcsak a napi események mozgatták az ő tollát, nemcsak publicista volt, hanem belletisztrikai iró is. Csöndes napokon, a milyen az utóbbi években vajmi ritkán jutott neki, megszállta a költői ihlet és csodálatosan kedves hangok emelkedtek föl leikéből. Valósággal prózában irt költeményeket vetett papirosra, melyek dallamosak, poétikusak és tartalmasak voltak. Rendkívüli tehetséggel megáldott ember volt, a ki, mint az első sorokban álló harcos, sok sebet adott és vett s a ki életében sok ellenséget látott maga előtt, de a kinek sirjánál a kipróbált hívek egész gárdája gyászol. Életének ama véres epizódja, mely országszerte ismertté tette nevét, megindító ja volt annak a mozgalomnak, mely a hadseres nemzeti irányban való fejlesztését kivánja. Már több olyan esemény történt (így, mikor egy közös hadseregbeli ezredes rongynak mondotta a magyar zászlót), a mi arra vallott, hogy a hadsereg tisztikara a régi összbirodalmi és magyar- ellenes szellemnek hódol, a mi elkedvetlenítette a kzzvéleményt, a Bartha-affér pedig általános fölhábo- rodássá növelte. A kolozsvári Ellenzék, a melynek Bartha volt a főszerkesztője, 1880 októberben indult meg. Alig néhány hónap múlva azt irta Bartha az újságban, hogy az 51. gyalogezred Rüsztov nevű főhadnagya a magyar önkénteseknek azt mondta: magyar kutyák. Rüsztov kijelentette, hogy ezt nem mondta. De Bartha Miklós főn tartotta állítását, a mely igazat is mondott. Erre délben Rüsztov főhadnagy egyik ezredbeli társával, Dienstl főhadnagygyal együtt elment a szerkesztőségbe és korbácscsal meg akarták támadni Bar- thát, a ki azonban botot vett elő és azzal védekezett. A tisztek látván, hogy igy nem boldogulnak, élesre fent kardjukkal estek neki Bartkinak és megvagdalták. A támadás hire pár perc alatt elterjedt a városban és nemsokára nagy tömeg vette körül a szerkesztőség helyiségét. A külső városrészekből vasvillákkal jöttek az emberek, hogy a tiszteket megtámadják. Ezek hirtelenében a szerkesztőség mellett levő egyik lakásba menekültek, a melyben egy katonatiszt lakott. Az egész helyőrséget konszignálták és nagy csapat katonaságot rendeltek ld a tisztek megmentésére. A katonaság 6zuronyrohammal kiszorította a tömeget az utcából és úgy kisérte a két tisztet a kaszárnyába. A katonai támadást zavargás követte és tüntetés a katonaság ellen. A törvényhatósági bizottság ülést tartott, a melyen elhatározták, hogy föliratot intéznek a képviselőházhoz s küldöttséget menesztenek a királyhoz. Meg is tették mindkettőt. A király azzal nyugtatta meg a küldöttséget, hogy gondoskodás történt, hogy hasonló eset ne ismétlődhessék. A képviselőház 1881 május 28-án foglalkozott a dologgal. A kérvény i bizottság azt indítványozta, hogy adják ki a törvényhatósági bizottság föliratát a kormánynak. A tanácskozás folyamán Ugrón Gábor igen éles beszédet mondott. A többi közt kijelentette, hogy Dienstl és Rüstov úgy hazudtak, a hogyan az osztrák hadi- bullcűinek szoktak. A dolog vége az lett, ho-gy Bartha Miklóst képviselővé választották, a két tisztet pedig elhelyezték Kolozsvárról. , Az országos fölháborodás oly hatalmas volt az eset hírére, hogy a két tisztnek la kellett mondania, tiszti randáról — de éhen nem haltak, mert mindjárt azután Albrecht királyi herceg jószágain alkalmazta őket polgári állásban. Bartha nevét pedig fölkapta a népszerűség szele, meghordozta az országban, hozott neki mandátumot, szerepet és még több izgalmat, harci alkalmat. Csonka keze nem akadályozta meg benne, hogy a függetlenségi párt örökké harcias és fáradhatatlan publicistája legyen. * Az orosz-török háború idején Bartha is részese volt annak a tervnek, a mely az orosz hadsereg élelmezését Románia felől el akarta vágni. A terv nagy diplomáciai beavatkozást idézett elő, a minek az lett a vége, hogy Bartha ellen elfogató parancsot adtak ki. Bartha mindenfelé bujdosott az országban, mig egyszer Kis-Küküllpmegyében találkozott Bethlen Gábor főispánnal, a ki rászólt— Hová megy? — Menekülök. — Hová 1 — Szilágyba. — Kincs elég messze, — mondta a főispán. Tisza Kálmán rövid huszonnégy óra alatt megtudta, hogy Bethlen főispán találkozott Barthával és nem fogatta el. Meg is támadta a főispánt, hogy miért nem fogatta eh — Azért, volt a felelet, mert ur vagyok, és nem zsandár. * Bartha Miklós régibb idő óta betegeskedett. Gyomorbajos volt, de Halálát nem ez a betegség okozta. Két héttel ezelőtt választókerületében, Zentán volt, a hol beszámolót mondott. Az utón meghűlt és hazajövet ágyba feküdt- Tegnap jobban lett és elhatározta, bogy a legközelebbi napokban, mint minden évben ilyen időtájban, most is Lussin-Piceolóba megy üdülni. Ma este félnyallékor rosszabbul lett, mire felesége elhivatta házi orvosukat, Imrédy Béla doktort. Negyedóráig maradt az orvos a betegnél. Távozása után Bartha vacsorához látott. Könnyű ételt evett, darát tejben. Pár perc múlva, ekkor félkilenc volt, evés közben hirte len lefordult a székről. Azonnal újra orvost hivattak, de az orvos nem segíthetett, Bartha Miklós már méghalt. Az orvos aavszélhüdést állapított meg a halál okául. Bartha, az orvos szerint, rendkívül vérszegény volt s ebből keletkezett gyakori főfájása. Temetése szombaton délután három órakor lesz a Deák Ferenc-utca 15. száma alatt levő lakásáról. • Bartha Miklós született 1848 november 14-én Rugonfalván. Udvarhelymegyében. A gimnáziumi osztályokat Székelyudvarhelyen és Nagyszebenben, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Tanulmányát befejezvén, megyei szolgálatba lépett és Udvarhelymegye 1872-ben megválasztotta első aljegyzőjévé. 1873-ban egyik udvarhelymegyei kerület pótválasztásánál országgyűlési képviselőjéül kiáltotta ki. A régi balközénhez csatlakozott és 1875-ben tevékeny részt vett a függetlenségi párt megalakításában. Az 1875. választásnál nem vállalt mandátumot s egészen 1880-ig gazdálkodott. Bekor megindította Kolozsvárit az Ellenzék cimü politikai napilapot, a mely azóta, mint a függetlenségi párt erdélyrészi orgánuma szerepel. 1880 őszén egy hírlapi cikkely miatt két közöshadseregbeli hadnagy szobájában megtámadta és összevagdalta. Ez az eset annyira feléje fordította a közérdeklődést, hogy az 1881-iki általános képviselőválasztáson Kolozsvár I. kerülete őt választotta képviselőjéül Hegedűs Sándorral szemben. Ugyanakkor a szilágy- somlyói kerülettől is kapott mandátumot, de a kolozsvárit tartotta meg. 1884-ben a Csíkszeredái kerületben győzött, mig az 1887-iki választáson kisebbségben maradt és csak később jutott be a Házba az oklándi kerület mandátumával. 1892-ben a nagyajtai kerület választotta meg. Az 1896-iki általános választás alkalmával kisebbségben maradt, alig egy évvel később azonban a gyulai kerület mandátuma Terényi Lajos halála folytán megüresedvén, ez a kerület képviselővé választotta. Az 1901-iki általános választáson Gyulán újra föllépett, itt azonban a pótválasztáson néhány szavazattal kisebbségben maradt, de Zentán nagy többséggel megválasztották. Egy ideig elnöke volt a 48-as Ugron-pártnak, az elnökségről azonban 1901 október végén lemondott és egyúttal a pártból is kilépett. Mindenkor éles harcot folytatott a 67-es kormányok ellen. 1897-ben jelent meg Hangulatok, 1901-ben Kazár földön cimü müve. 1902-ben került színre a Vígszínházban A feleség cimü vigjátéka. 1898 óta a Petőfi-társa- ság tagja volt. Az 1904 november 18-iki események következtében a Szederkényi-párt többi tagjaival. Bartha Miklós. 1P4R-19C5.
