Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
VIDÉKI LEVELEK. Nógrádból. Szirákon az ott alakulandó olvasó egylet javára, annak termeiben folyó február 7-kén egy igen diszes és élvezetdús zártkörű táncz-mulatság rendeztetett. — Oly szinezetet öltött e bál magára, mint ha az egész egybegyült vendégsereg egy családot képezne, s minden egyes, annak tagját képezné. — Mind ezt pedig nagyrészben érdemül Bozó Gróf Teleky asz- szony, mint bálanyának lehet tulajdonítanunk. Ki gyöngéd modora és szerencsés tapintatával alkalmat nyújtott a fesztelenül finom nyílt — vidor kedély kifolyásának. Elismerést érdemel még a bál szép eredménye emlitésénél Kaszay Zsigmondnak mind rendezőnek ügyes közremunkálása és vezénylete, .nít e gész végig tanúsított. — \zon érdekes rózsabimbók közöl, melyek a hölgykoszorút disze- siték elég legyen itt megemlitenem az élet tavaszának pompájában diszlő kellemteljes Veres Ilkát, a szende báju Vajda Örzsit, Des- sewffy Matild, és Desseffy Rózsa stb. kisasszonyokat. P—y Bertalan. Időszaki levelek Kaposvárról. Bár kissé későn, de még mindig jókor fogtam tollat, hogy ön lapjának szeretett olvasói előtt híven fessem azon külsőleg igénytelennek látszó megyei székvárost, melynek minden szép és jóért lelkesedni biró hölgyeit a múlt évben egy kaposvári levelező oly vastag ecsettel s meggondolatlanúl rajzolá önnek lapjában mintegy vád alá helyezvén őket, hogy az irodalommal mit sem gondolnak, s legfeljebb akkor vennének egy-egy könyvet, ha azt — mint ékszert — a mellre lehetne függeszteni! ! . . (lehet-e a lélek-világra nyomasztóbb vád ?) Bár a lap kezemben nincsen, de a vád körülbelül igy hangzott. A székvárosi hölgyvilág, melyet e czikk keményen sértett bár, de a nemes utón, melyen haladt, emelt homlokkal maradt meg — hangosabban meg nem czáfolhotá az epés tollú levelezőt, mint a szép és magasztos eszmék iránti naponként nyilatkozó részvéte a közügyek iránti buzgalma, s a színészet pártolása által, mely utolsóról jól tudja, mélyen érzi, hogy a nemzeti nyelvnek egyik életfentartója. Mióta Szuper Károly jólrendezett színtársulata Kaposvárra bekopogtatott, minden estve a a színházban lévén, s így részrehajlatlanul s alaposan állíthatom, hogy nem volt három estve, melyről azt lehetne mondani : üres ház volt! A színház mindig tömve; a jó darabok iránti lelkesedés határt nem ismerő. Jutalomjátékokban sokszor koszorútól nem látszott a szinpad (bár a télnek kevés virága nyilik, s ezen évszak koszorúi kissé drágák) a jutalmazottak érdemeikhez illő értékes aj ándokokban részesültek, s mondhatom hogy e lelkesedésben a hölgyek mindig jó példádéval mentek előre; s hol a szivben ily nemes láng lobog, hol a lelkeket ily eszmék hevítik, — ott a meggondolatlan sértegetés nyila, mint az egyszeri török nyila Kinizsi szobráról önmagára pattan vissza s ártalmas soha nem lehet. Legközelebb rövid idő alatt kétszer adták „Fenn az ernyő, nincsen kas“ vigjátékát Szigligetinek, s a színház mind a kétszer zsúfolva volt, még az ajtó előtti tér is annyira elállva, hogy a terembe behatolni lehetetlen lévén, sokan az ajtóból mentek vissza. Szuper (Rejtei) a divaturacsok példányképe számos taps és kihívásban részesült, igy Kovácsné (Klára) és Országh (Do- náthi ügyvéd). A szerepek mind jó kezekben voltak; a súgó előtt be volt téve a könyv, s ez magában már elég dicséret az est szereplőinek. *) A darab — korunknak egyik legragadósabb, s majd nem gyógyíthatatlan betegségét — a fényűzést ostorozván — nagyon tetszett, s bár Szigligeti hosszabb életű színműveket írt már, mint a milyent jelen darabjának jősiünk, szépen hangzó, rímes sorai mellett is azért még is számosán élte- ték a derék magyar Seribet. Molnárné asszony Pécsről itt vendégszerepeit, s bár az utoni meghűlés miatt hangja kissé fátyolozott volt, — de azért játékaiban osztatlan tetszés fogadta. Jutalomjátékán volt koszorú, értékes ajándok, — s mi kell több ? Most várják Prielle Corneliát szinte Pécsről, kinek vendégszerepléséhez fényes estvéket ígérünk, miután művészetének hire már előre elfoglalta a lelkeket, jöjjön csak! majd lesz „tele ház“. Szuper innét Veszprémbe megy a tavaszszal; Veszprémből Z.-Egerszegre, s a fürdői saisonra Keszthelyre; az utazási terv legalább eddig még igy hangzik. A farsang még eddig zajtalan, egyetlen vigalom sem volt, hol a múltban annyi zajos estvéket töltött Somogy derék, s minden szép és nemesért lángoló birtokos osztálya. S ha Szuper leleményes esze folyó hó 16. és 23-ra vigalmakat nem talál fel, mintegy meglepni a közönséget, — a színházat kivéve, tán muzsikaszót sem hallunk a farsang folytán. Roboz. *) Ez a legszebb dicséret, többet mondó ezer frázisnál, melylyel az ürességet szokták takargatni; s vajha minél több ily dicséretet Írhatnának a t. levelezők egyéb vidéki szinésztársaságokról is! S z e r k.-i, A jelen számunkban leirt mintaraj* eddig külföldről meg nem érkezvén. helyette ezúttal egy sétány-öltözéket ábrázoló divatképet adunk, melynek magyarázatát, valamint a mintarajzot is. jövő számunkban veendik t. előílzetönőink.
