Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
28 Képviselőház 1908. évi május hó 21. iák a felekezeti népoktatást, kimondván, hogy a közálladalom köteles minden községben közös iskolát felállítani. Ha a nagy 48-as többségi párt ma egy ilyen törvényt hoz, hogy a közálladalom minden községben állítson fel közös iskolát, akkor én meghajtom zászlómat a koaliczió előtt. (Zaj.) Nagy Emil (közbeszól). T. ház ! Hátidról hallok közbeszólásokat és felelek reájuk. Miután a 48-as törvényhozás egy olyan fáklya volt a későbbi időre is, a mely fáklya mellett haladt később a függetlenségi és 48-as párt; miután a függetlenségi és 48-as pártnak első kötelessége azokon a demokratikus utakon haladni, a melyeket 1848-ban kijelöltek: ha ez a függetlenségi és 48-as párt — úgy hallom — 48-as czim alatt egy uj pártot akar csinálni és' fuzionálni akar másokkal. . . Mérey Lajos : Ki mondja ezt ? Mesebeszéd ! Bozóky Árpád: ... akkor első kötelessége, hogy ragaszkodjék a 48-as párt azokhoz a demokratikus eszmékhez, . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky|Árpád : . . . a melyek részben benne vannak a 48-as törvényekben, részben pedig benne vannak a képviselőháznak a határozataiban (Igaz ! TJgy van ! balfelől.) és benne vannak a függetlenségi párt programmjában abból az időből, mikor még a függetlenségi párt maga csinálta a maga politikáját. 1893-ban tárgyaltatott az akkori tanítói törvény. Nagyobbára olyanféle javaslat volt az is, mint az 1907-iki. Az volt kettő közt a különbség, hogy ott a minimális tanitói fizetés kevesebben állapíttatott meg, mint a jelenlegiben 1893-ban április 28-án Polónyi Géza azt mondotta : »én a kötelező ingyenes állami népoktatá nak vagyok a hive«. Itt látom a naplóban. (Élénk helyeslés a szélsóbaloldalon.) Azt mondja továbbá : »immár itt az ideje, hogy teljesen felismerjük a helyzetet; szakítani kell végre a község és felekezeti iskolával, még pedig nemcsak azon általános szempontból, hogyha valami, épen a közoktatás az állam elsőrendű feladata«, (Helyeslés) hanem szakítani kell nekünk, a magyar államnak még más okból is«. Ugyanakkor Polónyi Géza egy határozati javaslatot nyújtott be, a melyet ezennel benyújtok én is. (Helyeslés balfelől.) Endrey Gyula: Si duo faciunt idem. Hammersberg László (közbeszól). Bozóky Árpád : Az igazság egy és ugyanaz. Gyerünk talán hátrafelé ? A mi 48-ban igazság volt, az ma már nem lenne igazság ? Az az gazság, hogy a reakezió haladjon előre ? (Zaj és ellenmondás balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád: Ebből a szempontból igenis reakezió. (Zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : A határozati javaslat igy szól: »A képviselő ház utasítja a kormányt, hogy a községi és felekezeti népiskola rendszerének megszüntetése mellett a kötelező és ingyenes állami népoktatás államivá tétele czéljából megfelelő javaslatot terjeszszen elő a képviselőháznak.« (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! A függetlenségi és 48-as párt másik alelnöke, Thaly Kálmán 1893 április 29-én, miután előbb őt Berzeviczy miniszter aposztrofálta és azt mondta róla, hogy tudja, hogy Thaly a népiskola teljes államosításának a hive, azt mondta : »köszönettel veszem tudomásul, de tiz év előtti nyilatkozatomra bátor vagyok megjegyezni, hogy egészen más a középiskolákra, mint a népiskolákra vonatkozólag az álláspontom, mert a középiskolát most sem adnám oda az államnak, mig a népiskolát igen.« Megint ide van Írva, hogy helyeslés a szélsőbaloldalon. A jelenlegi államtitkár ur 1895 május 2-án azt mondta : »csak a hitoktatás felekezeti ügy, a tulaj donképeni népoktatás első sorban nemzeti, állami feladat.« (Élénk éljenzés balfelől. Felkiáltások : Igaza van !) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : Én nem akarok kellemetlenkedni, ezek nem afféle ráolvasások, mert oly szép eszme a népoktatás államosítása, hogy azt hiszem, senkinek sincs indoka szégyenleni azt, hogy valamikor mellette volt, és azt hiszem, hogy kevés embernek változott meg e tekintetben a nézete. Sőt a nemzeti párt egy előkelő tagja, Bánó József, 1893 április 28-án e t mondta : »Én feltétlen hive vagyok az iskolák államosításának.« Itt van megint a megjegyzés : Elénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. »Én itt m nt képviselő, nem vagyok fe ekezeti ember.« Megint élénk helyeslés a bal- és szél őbaloldalon. »De, ha valaki azt kérdené tőlem, mint felekezeti embertől, hogy miként vélekedem, azt mondanám, hogy én az autonómiát igen szívesen feláldozom és legszívesebben feláldozok mindent, csak vegye át az állam, ha lehet, nemcsak a legtöbb iskolát, hanem mindnyáját, mert teljes meggyőződésem, miszerint a népnevelés ügye csak akkor lesz jó utón, ha az állam egészen a kezébe veszi.« Megint itt látom zárjelben, hogy : Élénk helyeslés és úgy van! a bal- és szélsőbaloldalon. Hasonló szellemben nyilatkozott Kovács Albert is 1893 április 24-én, pedig ró a abban az időben azt mondták, hogy, ha a nemz ti párt kormányra jut, ő esz a kultuszminiszter. Sőt még Hock János is, a ki katholikus lelkész, ezt mondta 1893 április 27-én: »Minél jobban segélyezzük a nemzetiségi iskolákat, annál jobban megerősítjük őket az izgatás és hazaellenes irány keresztülvitelében. (Élénk tetszés a szélsóbaloldalon.) Inkább akarok magyar szellemű állami népiskolát, mint nemzetiségi irányú felekezeti iskolákat«. Ez történt 1893-ban. 1896-ban pedig tárgyalta a képviselőház Csanád és több vármegyének a képviselőházhoz intézett kérvényét a népiskolák államosítása tárgyában. Nem olvasom fel a kérvényt, hanem preczizirozom a negyvennyolezas, a szabadelvű és a nemzeti pártnak az álláspontját,