Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
14 Képviselőház 1908. évi május hó 12. vagy 3 millió forintért rendezzen be nekünk is nemzeti iskolákat. (Zaj.) Ez a viszonosság, nem pedig az olyan kirohanások, a milyeneket Fenyvesi Soma igen t. képviselő ur megenged magának, a melyek előttem semmi értékkel nem birnak. Fenyvesi Soma: A bizonyítékok majd birnak értékkel. Lukács László : Én objektive szeretek beszélni. Tessék majd arra reflektálni és az érvek előtt szívesen meghajtok. De milyen a mi helyzetünk ezekkel szemben ? Itt vannak a román irodalmi és közművelődési egylet alapszabályai, kiadja az egylet, itt van, hogy látta a magyar kir. belügyminiszter Budapesten, 1897. augusztus 16-án, Perczel s. k. Sümegi Vilmos: Perczel! Saját nemzete ellen is vétkezett! Lukács László : Itt vannak a román irodalmi és közművelődési egyesület kormányilag jóváhagyott alapszabályai. Ennek az irodalmi egyletnek működésére oly szigorú lelkiismeretességgel ügyelünk fel, (Zaj.) mint a szemünk világára, hogy valahogy át ne térjünk a politikai térre, mert tudjuk, hogy ez oldalról akkora az ellenőrzés, hogy ha a legkisebb hiba követtetnék el, az rögtön ürügyül használtatnék fel arra, hogy ezt az egyesületet bezárják. És mi történik, t. képviselőház ? Ezen belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályok keretében működő társulat pár évvel ezelőtt Szaniszlóban akarta megtartani a fiók-egyesület közgyűlését, és akkor a főszolgabíró, alispán, főispán, magának a belügyminiszternek egyetértésével 60 csendőrt küldöttek ki oda, hogy akadályozzák meg ezen közművelődési egyesület közgyűlésének megtartását. (Felkiáltások a baloldalon : Jól tették ! Ott volt Bratianu ! Kit keresett ott Bratianu !) Fenyvesi Soma: Beszéljünk a memorandumperről ! Lukács László : Kérem, arról is beszélhetünk, ha tetszik. De van itt még egy frappánsabb példája ezen közművelődési egyesület megsértésének. Itt van a kezeim között Kisküküflő vármegye alispánjának egy hivatalos irata, a mely igy szól (olvassa) : »A román irodalmi és közművelődési egyesület segesvári fiók-egylet bizottmánya által Erzsébetvároson f. é. szept. 8-án megtartani szándékolt közgyűlésének bejelentése tárgyában a fiókegyesü- lethez|j461/907 sz. a. intézett elutasító értesítése ellen a román irodalmi és közművelődési egylet nagyszebeni központi bizottmánya a benti panaszt adván be, kéri abban, hogy az említett számú rendőrkapitányi értesités megsemmisítése mellett a közgyűlés megtartását engedélyezzem. Ezen panasz alapján az említett számú rendőrkapitányi intézkedést elsőfokú véghatározatnak, — benti panaszt pedig felebbezésnek tekintvén — mint ilyeneket 2988/902. számú erzsébetvárosi városi szabályrendelet 15. §-a értelmében felülvizsgálat alá vettem, melynek eredményéhez képest hozom az alábbi másodfokú véghatározatot: Az első fokban hozott fent hivatkozott számú rendőrkapitányi intézkedést, illetőleg véghatározatot indokainál fogva helyben hagyom, annyival is inkább, mert az említett számú belügyminiszteri megerősítést nyert városi szabályrendelet 2. §-a világosan és teljes határozottsággal kimondja, hogy a városban tartandó nyilvános előadásokra az engedély csak azon esetben adható meg, ha azok magyar nyelven tartatnak és idegen nyelvű előadásokra engedély egyáltalában nem adható.» (Felkiáltások a baloldalon : Nagtjon helyes !) Hát szép dolog volna, t. képviselőház, hogy ha|Romániában is mindazon kultur-egyesületeket, a melyeket felemlítettem, ilyen módon egyszerűen kasziroznák. (Zaj.) Az ilyen kifejezések, az ily határozatok képezik az igazi izgatást. Ezek tények, t. képviselőház, nem pedig szavak s nem közbekiáltások, hanem hivatalos akták. És mi történt, t. képviselőház ? Megfelebbez- ték ezt az aktát a belügyminiszterhez. A belügyminiszter lovagiasan a törvény alapjára helyezkedett s azt mondotta: nem ismerem el Erzsébetfalva ezen intézkedésének jogosultságát és azt megsemmisítem. Egyszersmind utasította a nagyszebeni osztályt, hogy a közgyűlés összehívása iránt intézkedjék. Csakhogy ez tavaly történt, t. képviselőház, a mikor már az előintézke- dések megtétettek már, a családok, felolvasók, résztvenni akarók stb. mind fel lettek szólítva, hogy jelentkezzenek, vegyenek részt a közgyűlésen. Akkor nem tartották meg a közgyűlést, ez az intézkedés tehát megkésett és ez a nagy sérelem fen- maradt, mert az egyes családok és a többi résztvevők már kellő időre nem érkezhettek meg és igy a gyűlést megtartani nem is lehetett. A másik sérelem pedig abban állt, hogy a belügyminiszter ezt a talán — nem sértem meg az illetőket, ha azt mondom — kupaktanácsi határozatot megsemmisítette ugyan . .. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Lukács László: . . . de nem szólította fel igazolásra ezen tanácsi határozat meghozóit, a mely most is fennáll Erzsébetfalván. Azt pedig a belügyminiszter urnák nemcsak megsemmisítenie kellett volna, hanem a t. tanácstól számon kellett volna kérnie; mi alapon, mely törvény- szakasz intézkedése alapján, mert ilyen határozatot hozni, hogy bennünket román nemzetiségű polgárokat mint idegen ajkú polgárokat tekint. Ez a sérelmes határozat elkerülte a t. belügyminiszter ur figyelmét, pedig itt világosan az mondatik, hogy belügyminiszteri megerősítést nyert ez a városi szabályrendelet. (Zaj.) Nem mondom, hogy Andrássy belügyminiszter ur erősítette meg, de ez tényleg fennáll. Ezt kellett volna a belügyminiszternek megsemmisíteni és én most is arra kérem, necsak semmisítse meg, hanem indítson vizsgálatot azon tanács ellen, a mely ilyen törvényellenes szabályrendeletet hozott! (Zaj.) Ez a különbség, t. ház, a mi kulturálla- potaink, a mi nemzetiségi kérdésünk állapota és
