Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
4 MAGY4FGBSZAG Budapest, 1910. péntek, január 7. — Nagyon nagyra becsülöm Tisza István gróf támogatását, hálás volnék azért is, ha vállalkozásommal szemben Tisza gróf passzíve viselkednék, de utamból Tisza István gráf állásfoglalása nem fog eltéríteni. Csáky és Tissa. Annak a czáfolatnak, amely Tisza Istvánnak a Nemzeti Társaskörben elhangzott kijelentéseit akarja gyengíteni, érdekes előzményei vannak. Azt beszélik, hogy Tisza Istvánt ezúttal Csáky Albin grófnak egy kijelentése késztette, hogy mérsékelje tegnapi szavainak hatását. Ugyanis Csáky Albin gróf ma délelőtt bizalmas emberei előtt kijelentette, hogy ha Tisza István nem akarja honorálni Lukács Lászlónak azt a tisztességes törekvését, amely- lyel a korona és a parlament között a megegyezést akarja létrehozni, ő, t. i. Csáky Albin, nyíltan Lukács mellé áll, s azzal fog tüntetni Lukács mellett, hogy kabinetjében tárczát vállal. Jnsth. Gyula Budapesten. Justh Gyula, amint tegnap jelentettük", tegnap este megérkezett a fővárosba, minthogy azonban nem a hétórai, hanem a tízórai vonattal érkezett, a jjártkörbe már nem ment föL Ma azonban a függetlenségi párt vezető tagjaival már érintkezésbe lépett; igy ma délben meglátogatta Holló Lajost. Este a párt- körbe is felmegy Justh. Gyula. A függetlenségi pártkörbol. Egyes lapok a függetlenségi én 48-as párt kör- belyúségóben a tegnap este folyamán összegyűlt képviselők beszélgetéseiről kimerítő részi e íességgel referálnak és ennek során a párt több tagjának' olyan kijelentéseket tulaido*"''^-'av, amioőket a part egyetlen tagja sem tett A közleményekben megnevezett képviselők közül többen kérték fel a «Pol. Hir.» annak kijelentésére, hogy a nevükkel kapcsolatban közreadott beszélgetések részben tévesen, részben egészen hamisan lettek reprodukálva. Justh Gyula üdvözlése. Justh Gyula, a függetlenségi és 48-as párt elnöke, .mint a «Pol. Hír.» jelenti, ma a következő üdvözlő táviratokat kapta: Makó. (Az újév alkalmából szívtől üdvözöljük pártunknak a gazdasági önállóság kérdé'éten o felsége eíőtt őszintén feltárt követeléseiért, melyekért a legilletékeeebb helyen, az egész ország büszkeségére i táutorithatatlanul helyt állott. Küzdjön t> vább; mi a legteljesebb bizalommal követjük. A makói .függetlenségi párt nevében: Nagy Károly elnök, dr. Mosdós Izsó titkár. Budapest. Törhetetlen bizalommal nagyméltó- ságod iránt, ki hazánk függetlenségéért a jogos harczot bölcs mérséklettel, rendületlen kitartással és biztos kézzel intézi, kérem az egek urát, adjon nagyméltóságodnak erőt, egészséget, hogy az elmaradhatatlan győzelmet mielőbb kivívhassa. Mangold Armin dr., a lipótvárosi függetlenségi és 48-as kör igazgató-elnöke. Hódmezővásárhely. Pártunk vezetősége megkért és megbízott, hogy tégedet, mint országos pártelnökünket az újév alkalmából a hódmezővásárhelyi függetlenségi párt nevében üdvözöljelek és » nemzeti jogainkért folytatott küzdelemben biztosítsalak pártunk rendületlen bizalmáról és alkut nem ismerő harczkészségéről. Veled vagyunk és veled leszünk! Endrey Gyula. Na gyenyed. A nemzeti akarat ée függetlenség törhetetlen hősét üdvözöljük nagyméltóságodban, aki a legfelsőbb hatalom m)al a minden hatalom forrását: a nemzeti felséget állította szembe. Minden harczban nagyméltőságod zászlója alatt vagyunk. A nagyenyedi függetlenségi pártkör nevében Fo garami pártelnök, Far nos titkár. TELEFONSZ AM: Szerkesztőség 23—51 ■ Kiadóhivatal 13—97 A vidéki telefon : állami 40 L — ■ . A PetÖfMsrsaság nagygyűlése. ■— Sa:át tad^ri^’-VW. — Budapest, január 6. Harmincznegyedik nagygyűlését tartotta ma délelőtt a Petőfi Társaság a Magyar Tudományos Akadémiának zsúfolásig megtelt dísztermében. A korláton innen a közönség foglalta le az utolsó helyeket is, a korláton túl az elnökség, a tagok és a társaság meghívott vendégei foglaltak helyet. Ott voltak a többi között: Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Bárczy István dr. polgármester, Heinrich Gusztáv, az akadémia főtitkára, Hu bay Jenő, gróf Teleki Sándorné, Emi eh Gusztáv é3 még számosán. Az elnöki asztalnál ültek: Herczeg Ferencz elnök, Ferenczy Zoltán alelnök, V á r a d i Antal főtitkár és K é r y Gyula titkár. A nagygyűlést Herczeg Ferencz elnök nyitotta meg. Beszédéből közöljük a következőket: Ez .az irodalmi társaság sohasem lépett föl azzal ■ az igénynyel, hogy Írókat neveljen, vagy hogy közönséget neveljen bízómmá irodalmi irányoknak. Minden költői tehetség a maga felfedezője és utat tör faágának a megértetés és az érvényesü’é3 felé. Vérbeli költő dala pedig még nem igén cseni üli meg valamely irodalmi iskola szűk padjai között Ennek a társulása czélja nem is az irodalmi termelés, 'hanem az irodalom közös én magasabb külső czéljainak szolgálata. Irodalmi őseink elsősorban azért alkották meg a Petofi-Társaságot, hogy a magyar iró — még pedig minden magyar író — számára egyenes hidat verjenek a közönség szivéhez, (amely végre is minden irodalmi vándorút czélja. I Ha a mai évfordulót arra használjuk, hogy futópillantást vessünk általános irodalmi viszonyainkra, két igazságon akadhat melgf a tekintetünk. Az egyik az, ( hogy a magyar föld bőven termeli az olyan költői tehetségeket, amelyek számot tesz.iek a mai európai .irodalomban. Elbeszélőink éa szinmüiróink közül .nem egy a külföldi közönség kedveltjei közi tartozik. .És itt újból emlékeztetnünk kell a nagy és döntő fontosságra, amelylyel szépirodalmunk a nemzeti erőtényeaők között bír. A magyarság nemzeti ereje a kultúrája. Annál erősebb lesz, minél jobban magaslik ki műveltség dolgában szomszédjai közül. A másik feltűnő és gyakran ismertetett jelenség, mely legújabb irodalmi mozgalmainkban szerepet visz, az egyéniség Zendülése a köz ellen. Mig a régi Magyarországon a legeredetibb költői tehetség is lalbban kereste büszkeségét és abban lelte erejét, hogy együtt erezzen a történelmi nemzettel, addig az uj Magyarország költői közül némelyek szándékosan keresik az Utakat, amelyek elválasztják őket a nemzettől. Midőn a sejt önállósítja magit az egész organizmus rovására, midén a rész főilázad az egész ellen: ez a dekádenczia félreismerhetetlen jele.' Szóló a nemzeti fegyelem általános meglazniásá- ban látja sok irodalmi különösség végső okát. Az író, bár sok esetben öntudatlanul is, érzékenyen reagál a közélet jelenségeire. Néki mégis úgy tetszik, hogy ez a könnyűség, melylyel az irodalom egy része az országduló viharok áldozatává lesz, a gyengeség jele. Eil keil jönnie az erős költőnek, az Igaznak1, a nagynak, aki Petőfi haragos megvetésével tisztítja meg a templomot és jogaiba iktatja ismét a tiszt-a hazaszeretetei. A rombolók Zendülése után el kell következnie az építők zendülésének. Szeretnék hinni, hogy ismét irók lesznek, akik egy uj márczius tizenötödikén irányt mutatnak a beteg országnak. Azzal a kívánsággal, hogy az 6 napjuk mielőbb felderüljön, köszönti a Petőfi-Társaság tagjait és vendégeit ée megnyitja az ünnepi nagygyűlést. (Jelentés a Peiöft-hdzról.) Ezután V á r a d i Antal főtitkár mutatta be főtitkári jelentését Diadalmas esztendőről számolhatunk be, — úgymond — megnyílt a Petőfi háza 4e inefinxitáHáp jaujepélyepen rész tvett MafXáiország kormánya, parlamentje, író- és művészvilága, egész társadalma, elégtételt szolgáltatva azért a eok fájdalomért és üldöztetésért amelyet Petőfinek rövid életén itthon szenvednie kellett Ebből az alkalomból különös hálával kell megemlékeznünk En d r ő d y Sándor alelnökről, aki buzgó lelkesedéssel és áldozatkészséggel összegyűjtötte Petőfi relikviáinak nagy részét és azokat a Petőíi-háznak ajándékozta. A társaság feladata azonban a Petőfi- ház megnyitásával korántsem nyert befejezést Meg kell jelölni minden helyet minden hajlékot, amelyben Petőfinek korán eltűnt személye megfordult. Márványtábla hirdesse a Kossuth La. joo-uíczai házon, a Dohány-utczai lakáson az ő nevlét o a régi Länderer ée Heckenast-nyomda földszinti helyiségének ajta fölé a társaságnak kell aranyba véeetni azok nevét, akik az emlékezetes márczius idusán a «Talpra magyar»-t kinyomatták és osztogatták — elsősorban a nagy szerzőét: Petőfiét! Irodalmi munkásságunk, üléseink az 5 szellemének kultuszát terjesszék. Tagjaink lelkes hirdetői legyenek és maradjanak .annak a belső múlhatatlan, igazi Petőfi-kultusznak, amelyet zászlónkra Irtunk és amely csak ezzel a nemzettel múlhat el, de velünk soka! V á r a d i főtitkár ezután beszámolt a múlt év eseményeiről. Felemlítette, hogy a költő családjának hamvait a Kerepesi-sirkertbe elhelyezték ée föléje Stróbl mester emel szobrot. Majd me’eg szavakkal elparrentálta a társaság halott ait: T h a 1 y Kálmánt, Abafi Aigner Lajost, Haller Lujza grófnőt, Bulyovszky Lillát és a tegnap elhunyt P e t e 1 e i Istvánt. Örömmel üdvözölte a társaság uj tagjait: P a k o ts Józsefet, Harsányi Kálmánt és Farkas Pált A főtitkár jelentését zajos helyeslés és tape kisérte. (Felolvasások.) Az első felolvasó P a 1 á g y i Menyhért volt, aki «Világfelfogások harcza» crimen értekezését mutatta be. A korunkat mozgató ellentétes szellemi áramlatok nagy harcsát fejtegette és jellemezte, úgy ahogy azok a mai tudományban, bölcsészeiben és művészetben megnyilatkoznak. Kifejtette, hogy e harezok minő hatással vannak nemzeti művelődésünkre és hogyan vezetnek nálunk egy uj renaissance-hez. Molnár Ferencz tartotta meg1 ezután székfogr lalóját. Novellát olvasott fel. «Az enyhe tál> volt a novella crime és egy kisleányka iskolai dolgozatát irta meg benne. Az elmés, ötletes cs humoros novellát a közönség tetszéssel fogadta. Szép volt Szávay Gyula «Miksráthíalva» erimii költeménye, amelyben a költő azt énekli meg, hogy Mikszáth Kálmánról egy egész falut neveztek el. A megtapsolt versből mutatóba közöljük: a következő részt: Én az ő faluját sohasem láthattam De minden zeg-zíugot jól ismerek ottan, A dombot, a rétet, a vármegye útját, Figurázó lányok kaszinó zó kútját, Az iskolapadot, a tanító urat, A boróka-ezégért, meg aki ott mulat, A sok jó ebédet és akik azt főzik, _ Erdők színjátszását fri&3 tavasztól Őszig.; Azt a helyet, hol a csermely kis ere Ezüst-gilisztákban fut a völgybe le... _ Oh, én tudok mindent, ha nem mutatom is, És tudja az én sok felebarátom is, Mert könyvbe van véve teljes foglalatja,. Szklabonya azt többé el se sikkaszthatja. Az elnök ezután néhány, szóval berekesztetíe aj ünnepi közgyűlést. Délben lakoma volt a Contmen- tál-szállóban, (A lakoma.) A -Petőíi-Társa&ág tagjai a nagygyűlés után a öontinentál-szálló külön termében lakomára gyűltek össze, amelyen mintegy ötvenen vettek részt Az asztal főn Herczeg Ferencz elnök foglalt he lyet. Kívüle ott voltak: Bárczy István polgár« mester, (továbbá Várad i Antal, Emi eh Gusa táv, Bérezik Árpád és az irodalmi világ szói mos (más kiválósága. Az első felköszöntőt Heh c z e g Ferencz elnök mondotta, aki beszédében mé legen üdvözölte az újonnan megválasztott tagokat akiket egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tán sa&ᣠ(sokat követel aá S munkásságuktól. Az fii &
