Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz
odott lt jak. >t ve- ter a ayha- tásra gyak- pos- leg- ezen veté- .as a meg- tságá- Dtpl a rto- sta- ila- az el- bés-1 nzsti 3sa 3te itt co’á:y;a> ai Dk lói »st ay Úr >rer os ?y il)n eé•ől aJáilló ; a l1 s ént irei vlű- teg- ¥ a íya- ged tett neg alanlé- köz- ; a dolf idén lem- :yer- a ;beli muána :abb ionzett gyi lési un- j teleli llama bér ga- yei iitÍOlai ölik léinél, ,ei uei iis, ;r 7 Llés, dr Fischer Gyula, dr Neumann Árminná, főtitkár dr Bakonyi Samu, titkár dr Bartos Kál- mán, ^ pénztáros Herzmann Jenő, jegyzők Héber Bernath, dr Klug Emil, dr Lévai Tibor, dr Mezei Sándor, dr Herényi Jenő. Ezenkivül még számos választmányi és hölgybizottsági tagot választottak. A közgyűlés utolsó tárgya az alapszabályok tárgyalása volt. Az alapszabályokat a közgyűlés dr Lévai Tibor indítványára en bloc fogadta el. A közgyűlés végén az elnök jelentette, hogy az egyesületet táviratilag Boda Dezső főkapitány, Al- mády Géza tanácsnok, Farkas Edith, a katholikus patronage egyesület elnöke és mások üdvözölték. IRODALOM, A Pető.8-társaság nagygyűlése. Zsúfolásig megtelt csütörtökön délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia díszterme, abból az alkalomból, hogy a Pelőfi-Társaság harminc- negyedik nagygyűlését tartotta. Nagy volt ezúttal a meghívott vendégek sz,áma is; ezek közt voht a többi közt Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr Bárczy István polgár- mester, Heinrich Gusztáv, az Akadémia főtitkára, Hubay Jenő, Emich Gusztáv, Nagy György orsz. képviselő. A nagygyűlést Herczeg Ferenc elnök nyitotta meg hatást keltő beszéddel, melynek különösen érdekes része volt az, amelyben a mai irodalmi és politikai viszonyainkat vette bírálat alá. Mig a régi Magyarországon — mondta Herczeg — a legeredetibb költői tehetség is abban kereste büszkeségét és abban lelte erejét, hogy együtt érez- zen a történelmi nemzettel, addig az uj Magyar- ország költői közül némelyek szándékosan keresik" az utakat, amelyek elválasztják őket a nemzettől. Midőn a sejt önállósítja magát az egész organizmus rovására, midőn a rész föllázad az egész ellen: ez a dekadencia félreismerhetetlen jele. Úgy gondolom, az irodalmi dekadencia nem különálló betegség, csak egyik tüneménye az egész közélet hanyatlásának. Nem szoktunk e helyen politikai kérdésekkel foglalkozni, de lehetetlen, hogy mi, magyar Írók, szemet hunyjunk a veszedelmek előtt, amelyekkel közéletünk elfajulása nemzeti művelődésünket fenyegeti. Nem habozom kimondani, hogy én a mai magyar parlamentarizmust a magyar kultúra és igy a nemzet dúló ellenségének tekintem. Ez a parlamentarizmus az egyéni és pártönzés állandó pretoriánus-lázadása a nemzet ellen, az atom fölkelése az egész ellen, dekadencia a szó leggyászosabb értelmében. Ismétlem: a nemzeti fegyelem általános meglazulásában látom sok irodalmi különösség végső okát. Az iró, bár sok esetben öntudatlanul is, érzékenyen reagál a közélet jelenségeire. Hamar kiábrándul a szent jelszavakból, amelyeket hazug ajkak koptattak el és fertőz- tettek meg. Miután százszor visszaéltek lelkesedő erejével, bizonyos — egykor gyújtó — jelszava felhangzásakor jéghideg cinizmussal . páncélozza magát. És Írásaiból elővillan a dermesztő és fájó gúny, amelyet ma már alföldi gazdáink becsületes arcán is látunk. El kell jönnie az erős költőnek, az igazinak, a nagynak, aki Petőfi haragos megvetésével tisztítja meg a templomot és jogaiba iktatja ismét a frázisoktól és önzéstől tiszta hazaszeretetei. A rombolók zendülése után el kell következnie az építők zendülésének. A hosszas és zajos tetszés csillapultával Vá- radi Antal főtitkár mutatta be jelentését. Többek' közt örömmel üdvözölte a társaság uj tagjait: Pakots Józsefet, Harsányi Kálmánt és Farkas Pált; mindhárman méltó és hivatott erők arra, hogy a társaságot feladatainak teljesítésében támogassák. A főtitkár jelentését zajos taps kisérte. Az első felolvasó Palágyi Menyhért volt, aki „Világfelfogások harca“ elmen értekezését mutatta be. A korunkat mozgató ellentétes szellemi áramlatok nagy harcát fejtegette és jellemezte, úgy, ahogy azok a mai tudományban, bölcsészeiben és művészetben megnyilatkoznak. A magvas felolvasást élénk tetszés kisérte. A napirend második pontja, amelyet nagy, szinte izgalmas érdeklődés előzött meg, Molnár Ferencnek székfoglalója volt. Mikor az emelvényre lépett, percekig zúgott feléje a taps és éljenzés. Molnár Ferenc novellát olvasott fel „Az enyhe tél“ címen, melyben egy kis leányka iskolai dolgozatát irta meg. A mindvégig elmés, ötletes és kacagtató humorral fűszerezett novellát a közönség zajos tapssal honorálta. Bájos egyszerűségben, kedves humorban gazdag volt Szávay Gyula „Mikszáthfalva“ cimü költeménye, amelyben a költő azt az örömhírt énekli meg, hogy Mikszáth Kálmánról egy egész falut neveztek el. Az elnök ezután néhány szóval berekesztette az ünnepi közgyűlést. Délben lakoma volt a Continental-szál- lóban. A lakomán mintegy ötvenen vettek részt. Ott voltak: Herczeg Ferenc elnök, dr Bárczy István
