Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

A Független Kisgazda-, Fii Id munkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Vasárnap, 1948 augusztus 15 Ma este hadifogolyszereívéiiy érkezik Debrecenbe 60 miér Részletes londoni beszámoló 10 olimpiai győzelmünkről Közöljük az új ipari központok és vezérigazgatók névsorát Sztálintól kérnek újabb kihallgatást a nyugati hatalmak moszkvai megbízottai Csak áuuai állam lehet tagja a Duna-bizottságnak - Erősödik az ellenállás Franciaországban fíeynaud pénzügyi diktatúrá­jával szemben A Londonban székelő ú gnevezett Berlin-bizottság francia angol és amerikai tagjai tegnap a délutáni órákban összeültek, hogy megvitas­sák a moszkvai kulönmegbizottak jelentéseit -a Molotovval lefolyatott tanácskozásokról. Az ülés után újabb utasításokat küldtek a kor­mányok Moszkvába. Ezeknek az utasításoknak eredményeképpen — mint egy ma reggeli jelentés közli —­a nyugati diplomaták újabb ki­hallgatást kérnek Sztálin genera- lisszimusztól. Londoni diplomáciai körök tovább­ra is a nyugodt derűlátás légkörében elemezik a moszkvai eseményeket, bár hangsúlyozzák, hogy még igen sok nehéz akadályt kell leküzdeni. A nyugati kormányok egyébként Lon­donba rendelték a németországi ka­tonai vezetőket, illetőleg a helyettes parancsnokokat. Robertson brit pa­rancsnok ma reggel érkezett meg re­pülőgépen az angol fővárosba. A Duna-értekezlet A, belgrádi Duna-ériekczloi mun­kája jelentékeny mértékben meg­gyorsult. A tegnapi tárgyaláson el­fogadták azt a szovjet indítványt, amelynek értelmében a megalakítandó Duna-bizottság tagjai csak a dunamenti népi demokrata országok lehetnek. Elfogadták a magyar-csehszlovák in­dítványt is, amely az arányos költ­ség elosztására vonatkozott. A szov­jet tervezetnek csaknem a felét le­tárgyalták és elfogadták már a kon­gresszus résztvevő). Ennek a terve­zetnek értelmében Ausztriát is felve­szik majd a Duna-bizottság tagjai közé az osztrák békeszrződés létre­jötte után. Az amerikaiak módosító indítványát 7 szavazattal 3 ellenében elvetették, ugyanilyen arányban fo­gadták el a szovjet indítvány egyes pontjait is. Olaszország Beszámoltunk már a Á'is Újság hasábjain arról, hogy az olasz de­mokratikus népi arevonal a leg­utóbbi ülésen kimondotta feloszlá­sát, hogy helyébe új szélesebbkor^ demokratikus szövetséget létesítse­nek. Ez a Demokratikus Szövetség most létrejött. A végrehajtó bizottság nyilatkozata hangsúlyozza, hogy felújítják az ellenállási mozgalom hagyományait, amelyet az uralmon lévő kormány igyekezett elhomályosítani. Franciaország Nem ületk el, sőt egyre erősödnek azok a tiltakozó hullámok, amelyeket a Regnaud•—R/um-féle diktatúrater- vezet váltott ki. A munkásság és a parasztság tömegszer vezetei sztrájkokkal til­takoznak Rcynaud dlktátorsága ellen. Az északi vármegyék szocialista párt­szervezeteinek vezetősége több helyen lemondott és a teljhatalom elleni til­takozásának kifejezésére» lemondott Leenhardt, a francia nemzetgyűlés gazdasági bizottságának elnöke is. Wallace Wallace tegnap rádióbeszédet inté­zett az amerikai néphez. Hangoztatta, hogy az anjerika-ellenes tevékenysé­get kivizsgáló bizottság fcláltPása a háborús uszítok működésének ered­ménye. A nemzetközi kapitalizmus ve­szélyezteti legjobban a világ biz­tonságát, ezért sürgősen meg kell fékezni — mondotta Wallace az amerikai rádióba. Az ameiika-ellénes tevékeny­ség kivizsgálására alakult bizottság­nak nem az a célja, hogy Amerikát megvédje, hanem az, hogy beszeny- nyezze Roosevelt emlékét. Roosevelt és Hopkins kétségkívül sok érlesüjést közölt a Szovjetunióval, de állítom, hogy ezzel nem követtek el bűnt. Ha Roosevelt kötötte volna meg a békéi, most nem lenne szó harmadik világ­háború lehetőségéről. Fehérgárdisták Amerikában Koszienkina asszony és Samarin tanár . mint ismeretes — előadóta­nárok voltak egy Newyo.kban mű­ködő szovjet iskolában. Néhány hó­nappal ezelőtt az amerikai kormány rendeletileg beszüntette ezeknek jz iskoláknak a működését. Ennek kö­vetkeztében a washingtoni szovjet nagykövetség és az Amerikában mű­ködő szovjet konzulátusok gondos­kodtak arról, hogy a bezárt intéze­teknek tanárai hazautazzanak a Szov­jetunióba. Koszienkina asszony és Samaiin tanár az elutazás napján nem jelent meg a kikötőben. Rövid nyomozás kiderítette, hogy az úgy­nevezett Tolstoj-bizottság, a szovjet­Ortutay Gyula kultuszminiszter a református templomok és lelkész, lakások helyreállítására a költség­vetésben hárommillió forint rend­kívüli hitelt állított be. A református templomok és lelkész- lakások helyreállításának programját a kultuszminiszter a Tervhivatallal egyetértésben állapítja meg. A mun­kálatokat és az összegeit. leodcitetós­ellenes fehérgárdisták amerikai szö­vetsége elhurcolta a két hazatérni akaró szovjet polgárt. A newyorki szovjet konzul kisza­badította Koszienkina asszonyt a fe- hérgárdislúk táborából, Samarin ta­nári és családját .azonban már nem találta a táborban. Koszienkina asz- 5 szunyt cs Samarin tanárt már koráb- f han megidéztek az amerikaellenes- [ tevékenységet kivizsgáló bizottság hatóságai. Az összefüggések ezek után érthetővé teszik azt a nagy fel­zúdulást. amelyet a szovjet közvéle­ményben Koszienkina asszony és Sa­marin tanár elrablása felidézett. A moszkvai rádió a szovjet állampolgá­rok elrablásával kapcsolatban meg­állapítja, hogy a szovjet kormány nem először figyelmezteti az ameri­kai hatóságokat bizonyos rendellenes helyzetre. 1947-ben a moszkvai külügyminisz­teri értekezleten a szövetséges álla­mok kormányai megegyeztek, hogy mindenütt segítik az úgynevezett ,,ki­helyezett személyek" visszatérését | hazájukba. A nyugati államok azort- ? ban túlteszik magukat ezen a meg­állapodáson. A nyugati országokban a kihe­lyezettek körében toborzás fo­lyik, arra akarják rábírni ezeket a személyeket, hogy ne térjenek vissza hazájukba. Amerikában az úgynevezett Tolstoj- g alapítvány folytat toborzó tevékeny- g séget és mindenképpen Alaszkába, | Venezuelába, Argentínába, Brazíliába 1 és más államokba akarja letelepíteni I az Amerikába kihelyezett szovjet ál- | lampolgárokat. Az Amerikában élő I fehérgátdisták az amerikai biztonsági szervek védelme alatt az utóbbi idő­ben egyre arcátlanabbak lettek, álla­pítja meg a moszkvai rádió. Bűnös tevékenységük az Amerikában élő szovjet állampolgároknak nemcsak biztonságát, hanem életét is fenyegeti, A Koszienkina^— Saroarin-ügyben egyébként, mint ismeretes, Molotov magához kérette Beldell Smith moszkvai amerikai nagykövetet és tiltakozva az emberrablások ellen, követelte az ügyben szereplő szemé­lyek súlyos megbüntetését. szerű felhasználását a Tervhivatal ellenőrzi. Erre a célra, mint a Kis Újság értesült, augusztusban már egy­millió forintot kiutaltak. Szeptember­ben és októberben további egy-egy millió forint áll rendelkezésre, úgy- hogv a refonnálus templom és lel- Uészlakásck helyreállítása gyors tem­póban indulhat meg. Hárommillió forint a református templomok és lelkészlakok helyreállítására I parasztság jövője Irta: Dobi István «•OKÁT GONDOLKOZOM a kis- gazdapárti politika múltbeli hi­bái felől, mert szeretném elkerülni az egyszer már elkövetett hibákat. Annyi válsággal, belső bajjal kellett nekünk megbirkóznunk, hogy bz minden jószándékú párttagot gon­dolkozóba ejthet és még jobban el­gondolkoztathatja a vezetőket. Nagy bajunk volt, talán egyik leg­nagyobb baj, hogy a párt régi veze­tői program nélkül akartak paraszt- politikát csinálni. Ha a pártem belül emlegettük, hogy nagy baj a program hiánya, a mi akkori veze­tőink mindig a békési alapftó- programya hivatkoztak. Mintha Bé­késnél megállt volna az idő. Pedig nem állt meg, A Kisgazda Párt 1930-as békési alakuló gyűlése radi­kális haladó programot adott a pa­rasztságnak, Nekünk 1946:ben, tizen­öt esztendő múlva, a békési program szellemét kellett volna beépíteni a felszabadulás utáni feladatokba és lehetőségekbe, de a régi vezetőség ezt nem akarta • megtenni. Minden igyekezetével azon volt, hogy a pa­rasztság tömegerejét az ipari mun­kások és munkáspártok törekvései­nek megakadályozására használja. Volt néhány kezdeményezésünk, mindegyiknek ez volt a látható, vagy eltitkolt célja. A paraszt-sztrá jk a munkások ellen lett volna fegyver, olyan időben, amTor látni lehetett, hogy a mun­kásság igen jól dolgozik, éppen olyan erőfeszítéssel a gyárakban, a bányákban, a vasutaknak, a Indák­nak az újjáépítésén, mint a paraszt a maga földjén. A parasztegység, amiről ugyancsak sokat beszéltek, nem lelt volna más, mint harci szer­vezet a munkáspártok ellen. Ez csak arra lelt volna jó, ha megvalósul, hogy örök nyugtalanság forrása le­gyén az országban, a reakció őszinte örömére A mezőgazdasági munka­közvetítésnek B. Szabóék által kí­vánt formája évekre megmérgezte volna a földtulajdonos parasztság és a földmunkások között a vi­szonyt, és ennek főleg a szegényebb parasztok adtak volna meg az árát, nem is szólva a dolog politikai kö­vetkezményeiről. És még sok pél­dát tudnék mondani. IW' EM LEHETETT csodálkozni a l-’* munkáspártok bizalmatlanságán, Látták, hogy a Kisgazda Párt elége­detlen avval, amit ők csinálnak, de még ha kérdezték, akkor sem kaptak feleletet, hogy tulajdonképpen mit akar a Kisgazda Párt. Meg kell, hogy mondjam; a párt régi vezetőségének nem volt programja, és úgy gondo­lom nem is igen akarta, hogy legyen. Mert ha akarta volna, nem veszte­gettük volna el az időt, hanem össze­ülünk, mi parasztok és a pártban szép számmal található értelmiségiek, Megvizsgáltuk volna a feladatokat, a világhelyzetet, és magunk helyzetét és a lehetőségeket. Erre nem került sor. Mikor én átvettem a párt vezeté­sét, hónapokig bizonytalanságban voltunk, hogy meg tudunk-e állni a politikában. Megállunk-e a nép előtt és bíznak-e majd bennünk a többi pártok. Sajnos, éppen akkor a nép­pel is baj volt. A mi válságunk egybeesett avval a nagy reakciós ro­hammal, amit Sulyok Dezső és utó­dai vezettek a demokrácia ellen. Az egész országban nagy tömegek lettek áldozatai a lelkiismeretlen izgatásnak és ennek komoly kárát láttuk, de látta az ország is. A koalíció mégis kiállta a próbát, de azon belül a Kisgazda Pártot nagy veszteségek értók. és félrevezetett emberekkel. Csak mi­kor átestünk a belső küzdelmeink nehezén és az első komolyabb tisz­togatáson, tehettünk egy nagy lépést előre a balatonkenesei értekezleten. Magam és néhány barátom igyekez­tünk már előbb rávezetni a Kisgazda Párt vezető tagjait annak a meg­ismerésére. hogy a párt fennmara­dását csak egyféleképen lehet bizto­sítani, jól átgondolt és őszintén de­mokratikus parasztpolitikával. Még a felvilágosításban is csak lépésről, lépésre tudtunk haladni, mert igen sok tekintetben ellenkezéssel _ talál­koztunk és még a jószándékú em­berek közül is sokan nem értettek minket. E gyformán gondolni kellett a mez tgazdaság és a parasztság jövőjére, külön-küíön is együttesen is, mert a két dolog nem ugyanaz, mégha egymástól nem is lehel el­választani E'mellett arra is nagy figvclmet kellett fordítani, hogy köz­ben a falusi népünk megismerje a munkás-parasztszövet ség valóságos ér­telmét és megszabaduljon a koalíció, vnl szemben érzett idegenkedéstől, ami nemcsak azért volt ipeg benne, mert a paraszt általában bizalmat­lan, hanem azért is, mert a bizalmat­lanságot sokan még növelték, szítot­tál; benne. Földjüket, kardjukat, be­folyásukat. hatalmukat elvesztett urak — és meg kell mondjam ", azok a papi körök is. amelyek nem akurtak megbarátkozni a demokráciá­val. Annyira nem, hogy még ma sem akarnak. Elég, ha itt a prímás, körül f oly ion szélesedő vitákra, Mindszenly érseknek sorozatos demokráciaellenes állásfoglalásaira mutatok rá. Kezdettől fogva meggyőződésem volt, hogy munkds-parasztszövetség és becsületes együttműködés nélkül itt se újjáépítés, sem állandó politi­kai fejlődés és gazdasági haladás nem lesz. Ezért álltam, a szövetség mellé félreérthetetlenül és ezért kö­vettem el mindent, hogy velem együtt mennél több paraszt álljon be becsü­letes elhatározással ebbe az együtt­működésbe. Egy esztendő leforgása alatt gyű­léseken, pártunk elnöki tanácsában, politikai bizottságában, országos és megyei értekezletein újra meg újra elővettem a mezőgazdasági kérdése­ket, kerestem a vitát és igyekeztem megmagyarázni, elfogadtatni a ma­gam álláspontját. Kisgazdapárti em­berek tízezrei és százezrei a tanúk, hogy nálunk nem a Kominform nyi­latkozata, nem a jugoszláv-iigy, nem a világpolitika hozta napirendre a földnek, mezőgazdaságnak, a paraszt jövőjének a dolgát, hanem az a meggyőződés, hogy olyan helyzettel állunk szemben, amin javítani keli, nehogy a parasztság elszakadjon a fejlődéstől, Kerestük a legalkalma­sabb járható utat. Mi evvel a dolog­gal már egy esztendeje szakadatlanul foglalkozunk, erről nap mint nap vitatkozunk, mert kötelességünk, hogy ezt cselekedjük. Már Balaton­kenese is vitáknak és megbeszélések­nek az eredménye volt, azóta pedig állandóan foglalkoztunk parasztok­kal és más szakemberekkel együtt a mezőgazdaság fejlesztésének dolgai­val, elsősorban a szövetkezés kérdé sében. U A A MEZŐGAZDASÁG mostani állapotát és jövőjét nézem, ak­kor azt kell mondjam, hogy a terme­lőképesség fokozása és rendszerbe­állítása az első feladat, mert a világ- verseny már itt van a nyakunkon és avval szemben nem hagyhatjuk olta­lom és gondoskodás nélkül a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom