Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

212. szám. Budapest, szerda PESTI NAPLÓ 1899. augusztus 2. 5 görög hadihajón Fiúméba érkeztek. — Márkus József főpolgármester ma este Fiúmén keresztül Velencébe utazott. — A király vadászaton. A király, mint Ischlből jelentik, ma reggel négy órakor Konrád bajor herceg kíséretében Steinkoglba utazott a wimmersbergi udvari vadászatra. Reggeli nyolc órára visszaérkezett Ischlbe a vadászatról, melyen Lipót bajor herceg is részt vett. — Kitüntetések. A király Mezey Dénesnek, az «sztergomi főkáptalan főpénztárosának, sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet, Potyondy Ferencnek, Értény község jegyzőjének és Bariha Gábornak, Bere község birá- jának, hű és buzgó szolgálatuk elismeréséül, a ko­ronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Augusztus az erdőn és mezőn. Letarolva áll immár a mező, hol még nehány nap előtt ka­lásztengert ringatott a szellő. A tarlón seregélyek, vadgalambok és csókák jelennek meg nagy csapa­tokban. Az előbbiek az elhullott magot szedegetik, az utóbbiak a rovarokat keresik. A fürjek elvonul­tak, ahova lehetett: a barázdák közt sértetlenül maradt gazba, kiszáradt tócsák dudvájába, kuko­rica- és burgonyaföldekre. A nyulak is elkészítették jó és biztos rejtekhelyüket, s a fiatal süldők e hó­napban már ritkán láthatók alkonyaikor a tarlón. Nehány madárfaj e hónapban költ harmadszor. Ilyenkor a cinke és veréb, mig ellenben nyári szár­nyas vendégeink közül nehány már útra kél. Első közöttük a kőszáli fölleng, ezt követi a sárgarigó, a kakuk, a haris, s végre a hónap végén régi jó is­merősünk : a gólya. Még ugyan semmi sem jelzi a természet életerejének fogytát, a hidegebb évszak beköszöntését, de a vándormadaraknak már nincs maradásunk. Számos madár, mely nem vedlett ko­rábban, e hónapban vedlik, s emiatt elrejtőzik, mintha szégyenlené kopott tollruháját. Az er­dők királya: a szarvas, mely a nyári hőség­ben hfls forrást, patakot keres és sárban fet- reng, csalogatójával a rengeteg orgonájaként tölti be a völgyet és berket. A dámszarvas és az őz teljesen kihizott, mint a szarvas. A hó­nap második felében már a szarvas, dámvad és őzborju is lőhető. Az ügyes vadász ilyenkor gondosan fürkészi a vad fekvő és váltóhelyeit. A vizslakölykök idomitására most van a legalkalma­sabb idő. Kacsa, fürj és fogoly augusztusban már puskára való. A nyulvadászatot e hónapban már a törvény is megengedi. A kacsákra gondosan kell ügyelni, hogy a vadászatra legalkalmasabb pontot kijelölhessük, s hogy tudhassuk: esténkint merre van legsűrűbb vonulásuk. E vonulást leggyakrabban csónakon kell bevárni oly helyen, hol az erdei szalonka tenyészetül maradt, ott azt e hónap ele­jén lőni kell. Az erdei szalonkák élelmüket sürü, bokros és vizenyős helyeken keresik. Az anyányi túzok, mint vadásznyelven mondják, az öregek közé vegyülve jár ki a tarlókra és kaszálókra. Gyakran a késői gabona és kukorica közt lappang, hol a vizsla rendesen megtalálja. Az elősoroltakon kívül e hó­napban vadászat tárgya még: a fiatal siket- és nyírfajd, a császármadár, fácán, vadlud, lilik, szár­csa, búvár, bíbic, haris, fürj, vadgalamb és gerlice. — A cár köszöneté. Az orosz trónörökös el­hunyta alkalmából a cár és az anyaeárné a lakos­ság "minden rétegéből számos részvétnyilatkozatot kapott. A cár — mint Péter várról táviratozzék — utasította a belügyminiszteri, hogy a lakosságnak részvétéért köszönetét mondjon. — Mihály trónörökös nagyherceget a cár az irkucki 93. gyalogezred tu­lajdonosává nevezte ki. Ez ezred, továbbá a lovas- lestőrtüzérség 5. ütege és a beszarábiai 129. gya­logezred ezentúl Mihály nagyherceg nevét fogja viselni. — Hegedűs miniszter — nagyapa. Hegedűs Sándor kereskedelmi minisztert felsőmagyarországi útjában örvendetes meglepetés érte : nagyapa lett. A miniszterrel táviratban tudatták, hogy fiának, Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnek neje : szül. Navratil Margit egészséges leánygyermeknek adott életet. A miniszter-nagyapához ez alkalomból nagyszámú tisztelői és barátai köréből számos üd­vözlő távirat érkezett. — A bolgár fejedelem Gömörben. Ferdinánd bolgár fejedelem julius 25-ike óta a Kóburgok gömörmegyei birtokán időzik. A fejedelem rövid ideig marad olt, aztán Karlsbadba utazik. Ea útja alkalmával a fejedelem néhány napot Bécsben is tölt. — A pápa egészsége. Rómából írják : A szent­atya egészségi állapota oly kitűnő, hogy háziorvosa, dr. Lapponi szabadságot vett és elutazott Rómá­ból. A pápa gyakran emlegeti legutóbbi betegségét. — Konklávéra számítottak — mondja gyakran — és én konzisztóriumot tartottam. Mikor orvosai azzal kecsegtetik, hogy valószí­nűen megéri a százesztendőt, igy szokott vála­szolni. — Bár még egy eseményekben gazdag eszten­dőt megérhetnék, mert tudom, hogy a közeljövőben fontos kérdések kerülnek napirendre. De az én előrehaladott koromban már nem hihetünk vakon az orvosok biztatásának ... Én gyakran nyugodtan gondolok halálom órájára, amely talán már nagyon is közel van. Egyébként most igazán jól érzem ma­gamat. A munkát oly könnyen végzem, mint ötven­hatvan év előtt. Néhány öreg kardinális, noha fiata­labb mint én, alig-alig döcög már s panaszkodik, hogy végképp elhagyja ereje. Irántam nagyon ke­gyes az ég. És a pápa környezete álmélkodva szemléli nap­nap után, hogy a nyolcvanegyéves egyházfeje­delem micsoda buzgósággal és friss erővel végzi teendőit. — A távg-yalogló orleansi herceg’. Fiílöp orleansi herceg tegnap Marienbadból gyalog kirán­dulást tett Karlsbadba. A herceg a 35 kilométernyi utat hét óra alatt tette meg. A herceg Marienbad­ból hajnali három órakor indult el, s délelőtt tiz órakor már Karlsbadban volt. — Baross Gábor emlékezete. Ma volt tízéves fordulója, hogy Baross Gábor életbeléptette a zóna­tarifát. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, a kereskedelmi minisztérium tisztikara és az Állam­vasutak igazgatósága és üzletvezetöségei kegyelettel ünnepelték meg az évfordulót és díszes koszorúkat helyeztek a nagy mü megalkotójának, Baross Gábor­nak a keleti pályaudvar előtt levő szobrára. A meg­ható lefolyású csendes ünnepségnél jelen voltak a kereskedelmi minisztérium részéről: Mándy Lajos, Szterényi József és Reviczky Konrád miniszteri tanácsosok, Vértesy Kálmán, Emmerling Vilmos, Tichtl János, Ballay Lipót és Sárkány Andor osztálytanácsosok, Szabó posta- és távíró-főigazgató és Schmidt Ferenc segédhivatali főigazgató; a Magyar Államvasutak igazgatósága részéről: Banovics Ka- jetán miniszteri tanácsos, igazgató, Wachtel Károly, Himmel és Csermák felügyelők ; a Magyar Állam­vasutak jobbparti üzletvezetősége részéről: Tolnay Kornél főfelügyelő, üzletvezető-helyettes és Hafner felügyelő; a balparti üzletvezetőség részéről: Mezey és Lendvay felügyelők és Neumann állomási főnök­helyettes. Elsőnek a kereskedelmi miniszter koszo­rújával Vértesy Kálmán miniszteri osztálytanácsos állott a szoborhoz s igy szólott: — A kereskedelmi miniszter ur ő nagyméltósá­gának megbízásával kegyeletteljes megemlékezéssel helyezem e koszorút Baross Gábor volt kereskedelmi miniszternek, a zónatarifa megalkotójának emléke elé. A kereskedelmi miniszter koszorújának ez a felirata: «Néhai bellusi Baross Gábor volt kereskedelemügyi miniszternek, a zónatarifa megterem­tőjének— hálás utódja és barátja» A kereskedelmi minisztériumnak «Néhai bellusi Baross Gábor volt ke­reskedelemügyi m. kir. miniszternek, a zónatarifa meg­teremtőjének — a kereskedelemügyi m. kir. minisz­térium tisztikara» feliratú koszorúját Mándy min. tanácsos e szavakkal tette le a szoborra: — A zónatarifa életbeléptetésének tizedik évfor­dulója alkalmával eljöttünk e szoborhoz, hogy ke­gyelettel adózzunk a nagy mü megteremtője, Baross Gábor emlékének. A kereskedelmi minisztérium tisztviselői kara felejthetetlen emlékű vezére iránti hálája és kegyelete jeléül a zónatarifa életbelépte­tésének tizedik évfordulóján e koszorút küldi a nagy mü megalkotójának. Az Államvasutak igazgatóságának koszorúját Banovics Kajetán miniszteri tanácsos, államvas- uti igazgató helyezte a szoborra. Ez utóbbi koszorú felirata a következő: «A zónadijszabás megalkotójának a zónaéletbeléptetés 10-ik évforduló­ján — a m. kir. Államvasutak igazgatósága és üz­letvezetőségei.» Az ünnepies jelenet csak néhány percig tartott. Nagy közönség nézte végig. — Kinevezés az államvasutnál. A keres­kedelmi miniszter a III. fokozat harmadik fizetési osztályába Winkler József államvasuti mérnököt főmérnökké, Radó Gyula és Vay Kázmér ellenőrö­ket főellenőrökké és dr. Szerbák Elek és Becsinszky Vladimir segédtitkárokat titkárokká nevezte ki, Széchy Károly főmérnököt pedig a III. fokozat má­sodik fizetési osztályába léptette elő. — TTJ miniszteri tanácsosok. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Czékélius Aurél és Szterényi József osztálytanácsosoknak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. A kitünte­tés érdemes férfiakat jutalmazott. Czekelius a híd­építési osztály vezetője. A pozsonyi, komáromi, esz­tergomi és budapesti uj Dunahidak Czekelius veze­tésével készültek. Szterényi József, aki újabban évekig ipari felügyelő volt, egy esztendő óta a keres­kedelmi minisztérium iparügyi osztályának élén áll. Iparunk és kereskedelmünk észszerű fejlesztésében azóta neki is nagy része van. Szterényi elkísérte Hegedűs kereskedelmi minisztert felvidéki szemle- utjában. Mint megírtuk, a miniszter éppen Zsolnán időzött, mikor megkapta Szterényi kitüntetéséről szóló legfelsőbb kéziratott, s este a banketten gra­tulált Szterényinek kitüntetéséhez. — Telefon Budapesttől—Bukarestig;. A ro­mán postaügyek uj vezérigazgatója — mint a Kél. Ért. Írja — ama tervvel foglalkozik, hogy Budapest és Bukarest között közvetlen telefon-összeköttetést lé­tesít. — Ghyka igazgató ugyanis többek előtt ugv nyilatkozott, hogy most foglalkozik a tervvel, mely­nek megvalósítása érdekében legközelebb megteszi a szükséges lépéseket. — Hadapródiskola Galíciában. Mint Bécsből jelentik, régi vágya teljesül őszkor a lengyeleknek. Lembergben ugyanis egy második hadapródiskolát állítanak, amelyben a német tanítási nyelv mellett kötelező lessz a lengyel és a rutén nyelv tanítása is. Az uj iskolát egyszerre négy évfolyammal nyit­ják meg s a már meglevő hadapródiskolák növen­dékeiből fognak aránylagosan áthelyezni növendéke­ket magasabb évfolyamokba. — Aranymise. Szánthó Zsigmond, nyugalmazott nagy-kajdacsi plébános, múlt vasárnap tartotta Szeg­zár dón a «Ferenc-közkórház» kápolnájában 50 éves áldozárpapságának évfordulóját. Az ünnepelt tiszte­letére Yosinszky Mór apát fényes ebédet adott, me­lyen a papság és a világiak részéről számosán részt vettek. — A Petőfi-ünnep. A Petőfi-ünnep alkalmából ma is számos levél és távirat érkezett Bartók La­joshoz, a Petőfi-Társaság alelnökéhez. A király személye körüli miniszter gróf Széchenyi Manó ma a következő tartalmú táviratot küldötte Bécsből a Társasághoz : Rendkívül sajnálom, hogy a Petőfi Sándor halá­lának ötvenedik évfordulója alkalmából lefolyt ma­gasztos emlékünnepen gyengélkedésem következté­ben részt nem vehettem. Fogadja, kérem, a Társaság a szives meghívásért legjobb köszönetéin kifejezését. Gróf Széchenyi Manó. A bécsi Magyar Dalkör az ünnep napján a kő­vetkező táviratot küldte Segesvárra: A kegyelet legmelegebb érzésével veszünk részt a távolban Magyarország halhatatlan dalnokának, Petőfinek emlékünnepén. Bécsi Magyar Daloskor. A berlini Magyar Iparosegyesület távirata a kö­vetkező : A berlini Magyar Iparosegyesület a mai napon ünnepelvén halhatatlan költőnk, a szabadság láng- lelkíi dalnokának, Petőfi Sándornak emlékét, szív­ben és lélekben az édes magyar hazára gondol és az otthon ünneplőkkel együtt érez. Szívből üdvözli azt az irodalmi társaságot, amely halhatatlan köl­tőnk nevét viseli, s mely a dicső költő szellemében él, munkálkodik és virágzik. Éljen a Petőfi-Társa­ság, éljen annak érdemekben gazdag ősz elnöke, Jókai Mór. A berlini Iparosegyesület. A vidék ünnepléséről a következő jelentéseket kaptuk: A gyöngyösi Katolikus Legényegyesület Benefür dón rendezett ünnepet, melyen Vargha Tivadar ta­nító mondott alkalmi beszédet. — A kis-kárpát' Harmonia nyaraló-telepen vasárnap volt a Petőfi ünnep, melyen Prém József mondott ünnepi beszA det. — Losoncon hétfőn a vá~os lakossága emlék­táblával jelölte meg a helyet, hol Petőfi 1845-ber Losoncon lakott. Az ünnepen Latkóczy Mihály tanái mondotta az alkalmi beszédet, utána Greifensteh luteránus lelkész elszavalta Jókai Apoteózisát. — Selmecbányán vasárnap a város főterén volt a Petőfi-ünnep, melyen Király Ernő tanár mondott ünnepi beszédet, azután a menet Petőfi hajdani la­kása elé vonult, hol Szentgyörgyi Ede beszélt. Az ünnepet Rodnár Zsigmond egyetemi tanár emlék­

Next

/
Oldalképek
Tartalom