Petőfi gyüjtemény - A sorozat / 6-os doboz

kor azt mondta, hogy számit a párt szeretetteljes támogatására, kérte a pár­tot, hogy részeltesse ebben az ő vezér­társát gróf Apponyi Albertet is, mert a függetlenségi pártnak mindig szüksége lesz önzetlen vezérekre. Es itt a Kossuth hangja megcsuklott, szemei könyekkel teltek meg s látszott rajta a nagy és mély férfias megindulás. Az egész párt amint ott körülötte állott, megremegett, könyek gyűltek a szemekbe, de hirtelen kitört szinte elemi erővel, viharosan az éljenzés Kossuth Ferencre. Ebben a viharos kitörő éljen­zésben valóságos tüntető tiltakozás volt a föltolakodott borús, sötét gondolatok ellen. Az elméken egyszerre átfutott az, hogy mi minden nekünk és az egész nemzetnek Kossuth Ferenc, aki gond- viselésszerüen hordozza roppant föl- ) adatának terheit, s aki nagy és nemes tulajdonságok birtokában, csodás kö- telességtudássaí és államférfiul bölcse- séggel birkózik meg az ő nagy fölada­taival. A magyarok jóságos gondvise­lése tartsa meg őt számunkra és nem­zete számára! Kossuth Ferenc meggyőződhetett ma, hogy milyen odaadással szereti őt az ő hűséges tábora ; ez a tábor pedig a uwi, uuuuinus, igen figyelemreméltó üdvözlő beszédet. Wekerle Sándor egy hamisitatlan önérzettel telt államférfiu hangján be­szélt. Úgy a múltról, mint a jövőről. Beszéde beszámoló is, programm is. Különösen az ország gazdasági érdekei­nek megoltalmazását hangsúlyozta s azt, hogy a minden oldalról ellenünk támadó veszedelmekkel szemben szük­séges a nyugalmas erőgyűjtés, ö is be­jelentette, hogy a választási reform, még a téli ülésszak végén a ház elé kerül, s igen érdekesen, a pártok zajos helyeslései közt beszélt a koalició összetartásának nagy nemzeti szükségességéről. A miniszterelnök mai beszéde sok mindenféle támadásnak és gyanúsítás­nak vethet véget. Jobban mondva, véget vethetne, ha ellenségeinket tá­madásaikban és bírálataikban- jóhisze­műség, nem pedig gonosz rosszakarat vezetné. A miniszterelnököt beszéde rend­jén és annak végeztével igen meleg ovációkban részesítették, jeléül annak, hogy a koalició teljes bizalmát helyezi beléje és általán a nemzeti kormányba. * A politikai njévi üdvözlésekről tudó­sításaink itt következnek: Sít fŐ‘ ki vi V< H m ki sz n m g' fc ti te hj 8] í< k n n a t« h K te H Cí 'cl sz á! ií Az idő temetése. — A »Budapest» eredeti tárcája. — Irta : Csudáky Bertalan. Az élet és a halál örök körforgásában legszívósabb és legkegyetlenebb harcos az idő. Mióta lett s meddig tart uralma, nem tudja senki, — s ami ismeretes róla arasznyi létünkben, az merő illúzió és fantasztikus költészet. Vele kezdődik minden féreg élete és halála, nélküle nincs elmúlás és nincs ujraszületés. Hozzáfüződik a világrend min­den porcikája az életben úgy, mint a halál­ban. Szétszedtük, adagokba osztottuk, ska­tulyáztuk és elkereszteltük minden részecs­kéjét, hagy támpontokat adjunk a gyarló visszaemlékezésnek, amely igy is csak meg­közelítő igazsággal tudja nyomon követni fejlődésünket, arasznyi létünk kiindulási pontját és végállomását. Az időbeosztásnak nnfit-i —u-i' ’ ’ nek, ezekben van elraktározva az idő hala­dása s az iramló gyorsaságban emberi i létünk elfogadott időegysége az »esztendő». 1 Ezzel mérjük a földön való vendégszerep­lésünket, ezzel számozzuk meg a fiatalt, az öreget, az örömet, a bánatot s minden ese­ményt, melynek részesei voltunk bölcsőnk­től a koporsóig. Ezt az időegységet temet­jük mi évszázadok óta s amióta kalendá­rium van a világon, ez a temetési nap a legmulatságosabb ünnepek közé tartozik. Minden örömünk elmúlása s öregbedésünk ellenére, a kulturhistória feljegyzései sze­rint a farsangi dorbézolás után első helyen áll az óesztendő elparentálása s ezzel kap­csolatban az újnak a megünnepélse. »Sahib, sahib! Te elgémberedett, ki­szipolyozott vértanú, mondják a lepergett időegységre a törökök — meggyilkolt az újév, pedig nem is ismert, — node meg­lakol érte, mához egy esztendőre !» Egy röpke felindulás a múlt felett s az öblös nareiléban tovább erjed a boldogító ópium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom